„Simon Magda” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Simon Magda nem 1968-ban, hanem 1969-ben halt meg. Forrás: Előre, 1969.03.09., 6640 sz.
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor: 5. sor:
|születési dátum=[[1908]]. [[július 20.]]
|születési dátum=[[1908]]. [[július 20.]]
|születési hely= [[Szatmárnémeti]]
|születési hely= [[Szatmárnémeti]]
|halál dátuma=[[1968]]. [[március 7.]] {{életkor-holt|1908|07|20|1968|03|07}}
|halál dátuma=[[1969]]. [[március 7.]] {{életkor-holt|1908|07|20|1969|03|07}}<ref>[https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarHirlap_1969_03/?pg=123&layout=s Magyar Hírlap, 1969. március 10. (2. évfolyam, 59-68. szám) Elhunyt Simon Magda]</ref>
|halál helye=[[Bukarest]]
|halál helye=[[Bukarest]]
|nemzetiség=
|nemzetiség=
22. sor: 22. sor:
|aláírás=
|aláírás=
}}
}}
'''Simon Magda''' ([[Szatmárnémeti]], [[1908]]. [[július 20.]] – [[Bukarest]], [[1969|1968]]. [[március 7.]]) erdélyi magyar író, újságíró.
'''Simon Magda''' ([[Szatmárnémeti]], [[1908]]. [[július 20.]] – [[Bukarest]], [[1969]]. [[március 7.]]) erdélyi magyar író, újságíró.


== Életútja ==
== Életútja ==

A lap 2022. január 15., 20:41-kori változata

Simon Magda
Élete
Született1908. július 20.
Szatmárnémeti
Elhunyt1969. március 7. (60 évesen)[1]
Bukarest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)riport

Simon Magda (Szatmárnémeti, 1908. július 20.Bukarest, 1969. március 7.) erdélyi magyar író, újságíró.

Életútja

Szülővárosában érettségizett; az 1930-as évek elejétől újságíró a Brassói Lapoknál, 1936-tól a Nagyváradi Naplónál. 1944 júniusában Nagyváradról Auschwitzba deportálták. 1945-ben tért haza, a következő évben újrakezdte újságírói pályáját, előbb a nagyváradi Fáklyánál, majd a Romániai Magyar Szó nagyváradi tudósítójaként.

Noha a Brassói Lapok hasábjain költőként jelentkezett, a későbbiek során irodalomkritikáival és megrázó hitelességű dokumentumriportjaival szerzett országos hírnevet. A falvak nincstelenjei, a paraszti lét sorsfordulói és Ady nagyváradi éveinek kutatása álltak érdeklődésének középpontjában. A sok évi barangolásai során szerzett élmények, benyomások szolgáltak olvasmányos riportregényei és színpadi művei forrásául is. Számos falusi tárgyú jelenetet írt műkedvelő színjátszók számára.

Művei

  • Fordul a világ Érolaszin (riport, Bukarest, 1949)
  • Tanyai lelkek (riportkötet, Bukarest, 1956; 2. kiad. Csehi Gyula bevezető tanulmányával, Bukarest, 1968. Romániai Magyar Írók)
  • Borsi krónika (riportkötet, Marosvásárhely, 1959)
  • Megbékülés (színmű, Bukarest, 1960)
  • Százházas lakodalom (színmű, Bukarest, 1960)
  • Jégverés (jelenet, Bukarest, 1962)
  • A nagy futószalagon. Riport a halálról (Bukarest, 1967; románul: Pe marea bandă rulantă. Bukarest, 1969)
  • Cselédkenyéren. Kisregények (Bukarest, 1968)
  • Váradi harangok. Vallomások, életképek, dokumentumok; összeáll., jegyz. Robotos Imre; Kriterion, Bukarest, 1975

Források

További információk

  • Csehi Gyula: Tanyai lelkek. Igaz Szó, 1957. I. 594.
  • Könczei Ádám: Százházas lakodalom. Korunk, 1959/7–8.
  • Izsák József: Borsi krónika. Igaz Szó, 1960. I. 318.
  • Huszár Sándor: Az író asztalánál Simon Magdával. Utunk, 1968/44. Újraközölve: Az író asztalánál. Bukarest, 1969. 319–327.
  • Marosi Péter: Elment Simon Magda. Utunk, 1968/ 11.
  • Méliusz József: Egy csokor szegfűt Simon Magdának. Előre, 1968. augusztus 10.
  • Sőni Pál: A nagy futószalagon. Utunk, 1968/7.
  • Kovács János: A riport életereje. Utunk, 1969/1.
  • Dános Miklós: Öt éve halt meg Simon Magda. A Hét, 1974/12.
  • Majtényi Erik: Kései riport a riporterről. Újraközölve: M. E.: Visszajátszás. Bukarest, 1981. 95–96.
  • Varga Gábor: Emlékezés a bélyeges seregre. Utunk, 1988/10.
  1. Magyar Hírlap, 1969. március 10. (2. évfolyam, 59-68. szám) Elhunyt Simon Magda