„Szerkesztő:Beroesz/NSZ22-2” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
forr |
||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
==A népszavazás háttere== |
==A népszavazás háttere== |
||
A [[2010]]-től a [[Magyarország]]ot irányító jobboldali kormánykoalíció működésének kezdetén igen kedvezőtlen gazdasági és pénzügyi helyzettel szembesült. A társadalomban magas volt az aktív korú inaktívak aránya, akik különböző állami szociális ellátásokon tengődtek, miközben az állam pénzügyi teherviselő képessége [[a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság|2008-as gazdasági világválság]] miatt lecsökkent. A hivatalba lépő új kormányzat politikai céllá emelte az aktív dolgozók számának növelését és az állami szociális ellátásból élők számára kifizetett összegek csökkentését. 2011-ben [[Második Orbán-kormány|a kormány]] számos olyan lépést tett, amelynek célja az állam szociális kiadásainak csökkentése, illetve a munkaerőpiacról korábban kiszorultak vagy kivonultak aktivizálása volt. A kormányzat "''munkaalapú társadalom''" szlogenben összegzett politikai célkitűzése az alacsony jövedelmű társadalmi csoportok mindennapjait megnehezítő intézkedésekben testesült meg: csökkentették a rokkantsági ellátás összegét; a korábban leszázalékoltak munkaképességét újra megvizsgálták<ref>{{cite web| url = https://njt.hu/jogszabaly/2011-191-00-00| title = 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról| accessdate = 2022-01-14| publisher = Nemzeti Jogszabálytár| language = magyar}}</ref>; a korkedvezményes nyugdíjat, illetve a (rendőrök és tűzoltók számára létrehozott) szolgálati nyugdíjat megszüntették<ref>{{cite web| url = https://njt.hu/jogszabaly/2011-167-00-00| title = 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról| accessdate = 2022-01-14| publisher = Nemzeti Jogszabálytár| language = magyar}}</ref><ref>{{cite web| url = https://www.origo.hu/itthon/20110729-elegedetlenek-a-kormany-terveivel-es-szeptembertol-ujra-tuntetnenek-a-rendvedelmi.html| title = Újabb felfordulást ígérnek a csalódott rendvédelmisek| accessdate = 2022-01-14| author =Vorák Attila| date = 2011-07-30| publisher = ORIGO | language = magyar}}</ref>; nagyszabású és a rászorulók számára lényegében kikerülhetetlen közmunkaprogramot indítottak<ref>{{cite web| url = https://njt.hu/jogszabaly/2011-106-00-00| title = 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról| accessdate = 2022-01-14| Nemzeti Jogszabálytár| language = magyar}}</ref>. Az egyik legnagyobb felháborodást a munkanélkülieket ellátó segélyrendszer reformja okozta. Az új rendszer a munkanélküli-ellátás idejét Európában a legrövidebbre, mindössze három hónapra korlátozta.<ref>{{cite web| url = https://www.hrportal.hu/c/90-napra-csokken-a-munkanelkuli-segely-idotartama-20110414.html| title = 90 napra csökken a munkanélküli segély időtartama| accessdate = 2022-01-10| publisher = HRPortál| language = magyar}}</ref> Magyarország gazdasági és munkaerőpiaci helyzete a [[2010-es évek]] közepére jelentősen javult, de a munkanélküli-ellátás példátlanul rövid időtartamának növelése mindvégig a kormány baloldali ellenzékének követelése és ígérete maradt. Az álláskeresési járadék |
A [[2010]]-től a [[Magyarország]]ot irányító jobboldali kormánykoalíció működésének kezdetén igen kedvezőtlen gazdasági és pénzügyi helyzettel szembesült. A társadalomban magas volt az aktív korú inaktívak aránya, akik különböző állami szociális ellátásokon tengődtek, miközben az állam pénzügyi teherviselő képessége [[a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság|2008-as gazdasági világválság]] miatt lecsökkent. A hivatalba lépő új kormányzat politikai céllá emelte az aktív dolgozók számának növelését és az állami szociális ellátásból élők számára kifizetett összegek csökkentését. 2011-ben [[Második Orbán-kormány|a kormány]] számos olyan lépést tett, amelynek célja az állam szociális kiadásainak csökkentése, illetve a munkaerőpiacról korábban kiszorultak vagy kivonultak aktivizálása volt. A kormányzat "''munkaalapú társadalom''" szlogenben összegzett politikai célkitűzése az alacsony jövedelmű társadalmi csoportok mindennapjait megnehezítő intézkedésekben testesült meg: csökkentették a rokkantsági ellátás összegét; a korábban leszázalékoltak munkaképességét újra megvizsgálták<ref>{{cite web| url = https://njt.hu/jogszabaly/2011-191-00-00| title = 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról| accessdate = 2022-01-14| publisher = Nemzeti Jogszabálytár| language = magyar}}</ref>; a korkedvezményes nyugdíjat, illetve a (rendőrök és tűzoltók számára létrehozott) szolgálati nyugdíjat megszüntették<ref>{{cite web| url = https://njt.hu/jogszabaly/2011-167-00-00| title = 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról| accessdate = 2022-01-14| publisher = Nemzeti Jogszabálytár| language = magyar}}</ref><ref>{{cite web| url = https://www.origo.hu/itthon/20110729-elegedetlenek-a-kormany-terveivel-es-szeptembertol-ujra-tuntetnenek-a-rendvedelmi.html| title = Újabb felfordulást ígérnek a csalódott rendvédelmisek| accessdate = 2022-01-14| author =Vorák Attila| date = 2011-07-30| publisher = ORIGO | language = magyar}}</ref>; nagyszabású és a rászorulók számára lényegében kikerülhetetlen közmunkaprogramot indítottak<ref>{{cite web| url = https://njt.hu/jogszabaly/2011-106-00-00| title = 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról| accessdate = 2022-01-14| Nemzeti Jogszabálytár| language = magyar}}</ref>. Az egyik legnagyobb felháborodást a munkanélkülieket ellátó segélyrendszer reformja okozta. Az új rendszer a munkanélküli-ellátás idejét Európában a legrövidebbre, mindössze három hónapra korlátozta.<ref>{{cite web| url = https://www.hrportal.hu/c/90-napra-csokken-a-munkanelkuli-segely-idotartama-20110414.html| title = 90 napra csökken a munkanélküli segély időtartama| accessdate = 2022-01-10| publisher = HRPortál| language = magyar}}</ref> Magyarország gazdasági és munkaerőpiaci helyzete a [[2010-es évek]] közepére jelentősen javult, de a munkanélküli-ellátás példátlanul rövid időtartamának növelése mindvégig a kormány baloldali ellenzékének követelése és ígérete maradt. Az LMP 2012-es (sikertelen) népszavazási kezdeményezésének egyik kérdése az álláskeresési járadék időtartamának kilenc hónapra emelésére vonatkozott.<ref>{{cite web| url = Lehet más a szociális népszavazás?| title = https://index.hu/belfold/2012/03/09/lehet_mas_a_szocialis_nepszavazas/| accessdate = 2022-01-14| author =Dedi P.| date = 2012-03-09| publisher = INDEX| language = magyar}}</ref> Az járadék meghosszabbítását az [[MSZP]] és az [[Együtt – a Korszakváltók Pártja|Együtt]] 2014-es <ref>{{cite web| url = https://www.origo.hu/itthon/20130716-visszavett-fold-megszuno-tek-nyilvanos-ugynoklista-egyutt-iger-tovabb-mesterhazy-es-bajnai.html| title = Visszavett föld, megszűnő TEK, nyilvános ügynöklista| accessdate = 2022-01-14| date = 2013-07-16| publisher = ORIGO| language = magyar}}</ref>, illetve az MSZP<ref>{{cite web| url = https://mszp.hu/page/download?ct=doc&cid=218&dt=atch&did=478| title = Tegyünk igazságot!| accessdate = 2022-01-14| publisher = MSZP| language = magyar}}</ref> és a Momentum mozgalom<ref>{{cite web| url = https://hvg.hu/kkv/20171015_Momentum_Mozgalom_program_valasztas_2018| title = Ebbe már belejött: mindent megígért választási programjában a Momentum| accessdate = 2022-01-14| author =T. R. | date = 2017-10-15| publisher = HVG| language = magyar}}</ref> 2018-as [[választási program]]ja is tartalmazta. A 2020-as [[Covid19-pandémia|világjárvány]] újabb gazdasági válságot okozott, amely a munkanélküliség új hullámát eredményezte. Az álláskeresési járadék időtartamának megnövelésére vonatkozó régi baloldali követelés is mind népszerűbbé vált. |
||
==Hivatkozások== |
==Hivatkozások== |
||
A lap 2022. január 14., 19:27-kori változata
| Beroesz/NSZ22-2 | |
| Kezdeményező | Karácsony Gergely |
| Dátum | 2022 |
A 2022 ???júliusi??? népszavazás lesz a kilencedik országos népszavazás Magyarországon, az egyetlen olyan népszavazás, amelyet egy korábban lebonyolított népszavazás évében rendeztek. A szavazáson az Negyedik Orbán-kormány ellenzéke által felterjesztett, a kormány korábbi emblematikus intézkedéseit megkérdőjelező kérdésekre kell válaszolniuk.
A népszavazás háttere
A 2010-től a Magyarországot irányító jobboldali kormánykoalíció működésének kezdetén igen kedvezőtlen gazdasági és pénzügyi helyzettel szembesült. A társadalomban magas volt az aktív korú inaktívak aránya, akik különböző állami szociális ellátásokon tengődtek, miközben az állam pénzügyi teherviselő képessége 2008-as gazdasági világválság miatt lecsökkent. A hivatalba lépő új kormányzat politikai céllá emelte az aktív dolgozók számának növelését és az állami szociális ellátásból élők számára kifizetett összegek csökkentését. 2011-ben a kormány számos olyan lépést tett, amelynek célja az állam szociális kiadásainak csökkentése, illetve a munkaerőpiacról korábban kiszorultak vagy kivonultak aktivizálása volt. A kormányzat "munkaalapú társadalom" szlogenben összegzett politikai célkitűzése az alacsony jövedelmű társadalmi csoportok mindennapjait megnehezítő intézkedésekben testesült meg: csökkentették a rokkantsági ellátás összegét; a korábban leszázalékoltak munkaképességét újra megvizsgálták[1]; a korkedvezményes nyugdíjat, illetve a (rendőrök és tűzoltók számára létrehozott) szolgálati nyugdíjat megszüntették[2][3]; nagyszabású és a rászorulók számára lényegében kikerülhetetlen közmunkaprogramot indítottak[4]. Az egyik legnagyobb felháborodást a munkanélkülieket ellátó segélyrendszer reformja okozta. Az új rendszer a munkanélküli-ellátás idejét Európában a legrövidebbre, mindössze három hónapra korlátozta.[5] Magyarország gazdasági és munkaerőpiaci helyzete a 2010-es évek közepére jelentősen javult, de a munkanélküli-ellátás példátlanul rövid időtartamának növelése mindvégig a kormány baloldali ellenzékének követelése és ígérete maradt. Az LMP 2012-es (sikertelen) népszavazási kezdeményezésének egyik kérdése az álláskeresési járadék időtartamának kilenc hónapra emelésére vonatkozott.[6] Az járadék meghosszabbítását az MSZP és az Együtt 2014-es [7], illetve az MSZP[8] és a Momentum mozgalom[9] 2018-as választási programja is tartalmazta. A 2020-as világjárvány újabb gazdasági válságot okozott, amely a munkanélküliség új hullámát eredményezte. Az álláskeresési járadék időtartamának megnövelésére vonatkozó régi baloldali követelés is mind népszerűbbé vált.
Hivatkozások
- ↑ 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
- ↑ 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
- ↑ Vorák Attila: Újabb felfordulást ígérnek a csalódott rendvédelmisek (magyar nyelven). ORIGO, 2011. július 30. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
- ↑ 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. január 14.)
- ↑ 90 napra csökken a munkanélküli segély időtartama (magyar nyelven). HRPortál. (Hozzáférés: 2022. január 10.)
- ↑ Dedi P.: [Lehet más a szociális népszavazás? https://index.hu/belfold/2012/03/09/lehet_mas_a_szocialis_nepszavazas/] (magyar nyelven). INDEX, 2012. március 9. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
- ↑ Visszavett föld, megszűnő TEK, nyilvános ügynöklista (magyar nyelven). ORIGO, 2013. július 16. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
- ↑ Tegyünk igazságot! (magyar nyelven). MSZP. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
- ↑ T. R.: Ebbe már belejött: mindent megígért választási programjában a Momentum (magyar nyelven). HVG, 2017. október 15. (Hozzáférés: 2022. január 14.)