„Szerkesztő:Beroesz/NSZ22-2” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{népszavazás infobox | név = | kép = | kezdeményező = Karácsony Gergely | dátum = 2022 | helyszín = | kérdés = | választójogosult = | szavazatok = | érvényes = | érvénytelen = | távol = | igen = | nem = | válasz1 = Igen | szín1 = blue | válasz2 = Nem | szín2 = red | térkép = | térképvázlat méret = }} A ''2022 <strike>???júliusi???</strike> népszavazás'' lesz a kilencedik országos népszavazás Magyarországon…” Címke: Egyértelműsítő hivatkozások |
(Nincs különbség)
|
A lap 2022. január 14., 14:47-kori változata
| Beroesz/NSZ22-2 | |
| Kezdeményező | Karácsony Gergely |
| Dátum | 2022 |
A 2022 ???júliusi??? népszavazás lesz a kilencedik országos népszavazás Magyarországon, az egyetlen olyan népszavazás, amelyet egy korábban lebonyolított népszavazás évében rendeztek. A szavazáson az Negyedik Orbán-kormány ellenzéke által felterjesztett, a kormány korábbi emblematikus intézkedéseit megkérdőjelező kérdésekre kell válaszolniuk.
A népszavazás háttere
A 2010-től a Magyarországot irányító jobboldali kormánykoalíció működésének kezdetén igen kedvezőtlen gazdasági és pénzügyi helyzettel szembesült. A társadalomban magas volt az aktív korú inaktívak aránya, akik különböző állami szociális ellátásokon tengődtek, miközben az állam pénzügyi teherviselő képessége 2008-as gazdasági világválság miatt lecsökkent. A hivatalba lépő új kormányzat politikai céllá emelte az aktív dolgozók számának növelését és az állami szociális ellátásból élők számára kifizetett összegek csökkentését. 2011-ben a kormány számos olyan lépést tett, amelynek célja az állam szociális kiadásainak csökkentése, illetve a munkaerőpiacról korábban kiszorultak vagy kivonultak aktivizálása volt. A kormányzat "munkaalapú társadalom" szlogenben összegzett politikai célkitűzése az alacsony jövedelmű társadalmi csoportok mindennapjait megnehezítő intézkedésekben testesült meg: csökkentették a rokkantsági ellátás összegét; a korábban leszázalékoltak munkaképességét újra megvizsgálták[1]; a korkedvezményes nyugdíjat, illetve a (rendőrök és tűzoltók számára létrehozott) szolgálati nyugdíjat megszüntették[2][3]; nagyszabású és a rászorulók számára lényegében kikerülhetetlen közmunkaprogramot indítottak[4]. Az egyik legnagyobb felháborodást a munkanélkülieket ellátó segélyrendszer reformja okozta. Az új rendszer a munkanélküli-ellátás idejét Európában a legrövidebbre, mindössze három hónapra korlátozta.[5] Magyarország gazdasági és munkaerőpiaci helyzete a 2010-es évek közepére jelentősen javult, de a munkanélküli-ellátás példátlanul rövid időtartamának növelése mindvégig a kormány baloldali ellenzékének követelése és választási ígérete maradt.
- ↑ 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
- ↑ 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról (magyar nyelven). Nemzeti Jogszabálytár. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
- ↑ Vorák Attila: Újabb felfordulást ígérnek a csalódott rendvédelmisek (magyar nyelven). ORIGO, 2011. július 30. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
- ↑ 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. január 14.)
- ↑ 90 napra csökken a munkanélküli segély időtartama (magyar nyelven). HRPortál. (Hozzáférés: 2022. január 10.)