„Ekbatana” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló Címke: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve |
|||
10. sor: | 10. sor: | ||
Ekbatana városa a [[Biblia|Bibliában]] is többször szerepel: [[Esdrás könyve|Esdrás]], [[Tóbiás könyve|Tóbiás]] és [[Judit könyve]] említi nevét. |
Ekbatana városa a [[Biblia|Bibliában]] is többször szerepel: [[Esdrás könyve|Esdrás]], [[Tóbiás könyve|Tóbiás]] és [[Judit könyve]] említi nevét. |
||
Judit könyve |
Judit könyve Arfaxád perzsa király korabeli Ekbatanáját így írta le: "''Abban az időben a [[médek]] fölött, Ekbatanában Arfaxád uralkodott s három könyök széles és hat könyök hosszú, faragott kőkockákból falat épített Ekbatana köré. A fal magassága 70 könyök volt, a szélessége 50 könyök. Kapui fölé 100 könyök magas, alapjánál 60 könyök széles bástyákat építtetett, s a kapuk 70 könyök magasra emelkedtek, szélességük pedig 40 könyök volt, ami lehetővé tette, hogy derékhada kitörjön és gyalogsága felvonuljon.''" |
||
[[Kép:Persia - Achaemenian Vessels.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Arany ivóedény az [[Akhaimenida-ház|Akhaimenidák]] korából]] |
[[Kép:Persia - Achaemenian Vessels.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Arany ivóedény az [[Akhaimenida-ház|Akhaimenidák]] korából]] |
||
A lap 2022. január 13., 18:59-kori változata
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Ekbatana, a Méd Birodalom első fővárosa. Története az asszírok és médek idejébe nyúlik vissza. Daiakku alapította. Erős várát nagy pompájúnak írták le, melynek falai arany- és ezüstlemezekkel borítottak voltak.
Története
Az I. e. 7. században Ekbatana helyén már jelentős erődrendszer állt. Ekbatanáról (i. e. 484–425) Hérodotosz is megemlékezett, hét, különböző színű téglából emelt körfaláról írt: "a legtágabb kör akkora, mint Athén kerülete" - írta.
I. e. 560-ban Kürosz hódította meg, és kitűnő adottságait felismerve az Akhaimenidák nyári lakhelyévé tette. A vidék hűvös, forrásokban dús környéke miatt a régi perzsa és később a pártus királyok nyári székhelyül szolgált. A fennmaradt hagyományok szerint az Ószövetség Eszter könyvének címszereplője, Eszter királyné, I. Xerxész felesége (i. e. 484–425) gyámapja, Mardokeus kíséretében férjével és a királyi udvartartással együtt itt töltötte a nyarakat.
Ekbatana városa a Bibliában is többször szerepel: Esdrás, Tóbiás és Judit könyve említi nevét.
Judit könyve Arfaxád perzsa király korabeli Ekbatanáját így írta le: "Abban az időben a médek fölött, Ekbatanában Arfaxád uralkodott s három könyök széles és hat könyök hosszú, faragott kőkockákból falat épített Ekbatana köré. A fal magassága 70 könyök volt, a szélessége 50 könyök. Kapui fölé 100 könyök magas, alapjánál 60 könyök széles bástyákat építtetett, s a kapuk 70 könyök magasra emelkedtek, szélességük pedig 40 könyök volt, ami lehetővé tette, hogy derékhada kitörjön és gyalogsága felvonuljon."
Az i. e. 64 körül élt görög neveltetésű és Pontosz-i születésű Sztrabón is többször is megemlékezett Ekbatanáról: "Média két részre oszlik; az egyiket Nagy-Médiának nevezik s ennek fővárosa Ekbatana, nagy város a Méd Birodalom királyi székhelyével.", majd egy fejezettel később írta: "Nagy-Média hajdan egész Ázsián uralkodott, miután megsemmisítette a syrek birodalmát. De még később is, midőn Kyros és a perzsák Astyagés alatt megdöntötték ezt a nagy hatalmat, sokat megtartott régi tekintélyéből és Ekbatana volt a perzsa királyok téli székhelye, úgyszintén a makedónoknak is, akik azok legyőzése óta hatalmukban tartják Syriát, a parthyaos királyoknak még ma is ugyanazt a hasznot és biztonságot nyújtja."
Az Óperzsa Birodalom hanyatlása után Ekbatana a jelentéktelenségbe süllyedt. I. sz. 644-ben az arabok kezébe került.