„Svábfalva” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB |
"Népessége" címsor & jav. + kieg. |
||
26. sor: | 26. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Svábfalva''' ([[1899]]-ig ''Svabócz'', {{ny-sk|Švábovce}}, {{ny-de|Schwabsdorf}}) község |
'''Svábfalva''' ([[1899]]-ig ''Svabócz'', {{ny-sk|Švábovce}}, {{ny-de|Schwabsdorf}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]]ben, a [[Poprádi járás]]ban. |
||
⚫ | |||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
[[Poprád (település)|Poprádtól]] 5 km-re délkeletre fekszik. |
[[Poprád (település)|Poprádtól]] 5 km-re délkeletre, a [[Hernád (folyó)|Hernád]] és a [[Poprád (folyó)|Poprád]] között fekszik. |
||
== Története == |
== Története == |
||
Területe már a kora bronzkorban lakott volt |
Területe már a kora bronzkorban lakott volt. |
||
állott itt. |
|||
⚫ | [[1268]]-ban '' |
||
⚫ | A 10-11. században vár is állt itt. A falu a [[13. század]] első felében keletkezett, [[1268]]-ban „''villa Sweui''” néven Fülöp esztergomi érsek oklevelében említik először. [[1294]]-ben a Sváby család szerezte meg, amely névadója is lett. Ekkor „''Suap''” néven szerepel [[II. András magyar király|II. András]] király adománylevelében. Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szentelt temploma ekkor már állt. A [[16. század]]tól egyike volt a Szepesség legtöbb adót fizető falvainak. A Svábyaktól [[1578]]-ban a Horváth-Stanczitz család vásárolta meg. [[1598]]-ban temploma szerepel a szepesi káptalan vizitációjában. [[1635]]-ben 14 jobbágy és 16 zsellérház állt a községben. [[1787]]-ben 44 házában 272 lakos élt. |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
"'' <ref>{{Fényes}}</ref> |
|||
[[1828]]-ban 42 háza és 305 lakosa volt. |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
== Népessége == |
|||
[[1910]]-ben 325, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. |
|||
[[2001]]-ben 994 lakosából 906 szlovák és 71 cigány volt. |
[[2001]]-ben 994 lakosából 906 szlovák és 71 cigány volt. |
||
⚫ | |||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
||
* Szent Fülöp és Jakab apostoloknak szentelt gótikus római katolikus templomát a 13. század első felében építették. Szentélyében 14. századi festmények vannak. |
* Szent Fülöp és Jakab apostoloknak szentelt gótikus, római katolikus templomát a 13. század első felében építették. Szentélyében 14. századi festmények vannak. |
||
* Evangélikus |
* Evangélikus temploma [[1806]]-ban épült [[klasszicista stílus]]ban. |
||
== További információk == |
== További információk == |
||
* [http://www.svabovce.ocu.sk/ Hivatalos oldal] |
|||
* [http://www.e-obce.sk/obec/svabovce/svabovce.html E-obce.sk] |
* [http://www.e-obce.sk/obec/svabovce/svabovce.html E-obce.sk] |
||
* [ |
* [https://www.obce.info/slovensko/presovsky-kraj/okres-poprad/svabovce/profile Községinfó] |
||
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-327064&pos_y=-1202040&size=full&lang=sk&sipka=1&name=%8Av%E1bovce%2C%20Poprad Svábfalva Szlovákia térképén] |
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-327064&pos_y=-1202040&size=full&lang=sk&sipka=1&name=%8Av%E1bovce%2C%20Poprad Svábfalva Szlovákia térképén] |
||
A lap 2022. január 12., 21:22-kori változata
Svábfalva (Švábovce) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Poprádi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1268 |
Polgármester | Ján Mlynár |
Irányítószám | 059 12 |
Körzethívószám | 052 |
Forgalmi rendszám | PP |
Népesség | |
Teljes népesség | 1589 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 134 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 676 m |
Terület | 9,17 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 01′ 35″, k. h. 20° 21′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 35″, k. h. 20° 21′ 30″ | |
Svábfalva weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Svábfalva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Svábfalva (1899-ig Svabócz, szlovákul: Švábovce, németül: Schwabsdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.
Fekvése
Poprádtól 5 km-re délkeletre, a Hernád és a Poprád között fekszik.
Története
Területe már a kora bronzkorban lakott volt.
A 10-11. században vár is állt itt. A falu a 13. század első felében keletkezett, 1268-ban „villa Sweui” néven Fülöp esztergomi érsek oklevelében említik először. 1294-ben a Sváby család szerezte meg, amely névadója is lett. Ekkor „Suap” néven szerepel II. András király adománylevelében. Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szentelt temploma ekkor már állt. A 16. századtól egyike volt a Szepesség legtöbb adót fizető falvainak. A Svábyaktól 1578-ban a Horváth-Stanczitz család vásárolta meg. 1598-ban temploma szerepel a szepesi káptalan vizitációjában. 1635-ben 14 jobbágy és 16 zsellérház állt a községben. 1787-ben 44 házában 272 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SVABÓCZ. Schwabsdorf. Tót falu Szepes Várm. földes Urai Horvát Stancsics Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Strázsa, és Kisótz között; határja középszerű, lenet haszonnal termesztenek lakosai.”[2]
1828-ban 42 háza és 305 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Svabócz, tót falu, Szepes vgyében, Poprádhoz keletre egy órányira, 69 kath., 227 evang. lak. Jó föld. Gyolcsszövés. Két vizimalom. Kathol. paroch. templom. F. u. Marjássy. Ut. p. Horka.”[3]
Az 1870-es években határában mangánércet bányásztak. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 325, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.
2001-ben 994 lakosából 906 szlovák és 71 cigány volt.
2011-ben 1228 lakosából 1185 szlovák.
Nevezetességei
- Szent Fülöp és Jakab apostoloknak szentelt gótikus, római katolikus templomát a 13. század első felében építették. Szentélyében 14. századi festmények vannak.
- Evangélikus temploma 1806-ban épült klasszicista stílusban.
További információk
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.