„Csütörtökhely” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KMBot (vitalap | szerkesztései)
botok
71 397 szerkesztés
a reklámlink törlése AWB
Vályi & Fényes + "További információk" + jav. & kieg.
Címkék: Vizuális szerkesztés Egyértelműsítő hivatkozások
31. sor: 31. sor:
}}
}}


'''Csütörtökhely''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] '''Spišský Štvrtok''', [[német nyelv|németül]] '''Donnersmarkt'''),
'''Csütörtökhely''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Spišský Štvrtok'', [[német nyelv|németül]] ''Donnersmarkt'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]] [[Lőcsei járás]]ában.
község [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]] [[Lőcsei járás]]ában.


== Fekvése ==
== Fekvése ==
A [[Szepesi-medence]] délkeleti részén, [[Poprád (település)|Poprád]] és [[Igló]] között fontos történelmi kereszteződésen fekszik.
A [[Szepesi-medence]] délkeleti részén, [[Poprád (település)|Poprád]] és [[Igló]] között, fontos történelmi kereszteződésen fekszik.


== Története ==
== Története ==


A falu kataszterében [[kalkolitikum]] kori lelőhely található ([[péceli kultúra]]). Vásárait csütörtöki napon tartotta, erről kapta a nevét. A mai Csütörtökhely elődje a tatárjáráskor elpusztult Szentlászló nevű magyar település volt. Az első bejegyzések [[1263]]-ból valók. [[Szepesség]]i ''lándzsás nemesek'' alapították újra, megőrizve [[I. László magyar király|I. László]] tiszteletének hagyományát. Gazdagságuk alapja az aranybányászat volt. [[1412]]-től a 16 el nem zálogosított szepesi települések tartományának a központja (amelyek nem voltak lengyel zálogban). Lakosainak kiváltságos joga volt az [[arany (kémiai elem)|arany]][[bányászat]], s [[1774]]-ben itt székelt a [[Szepesi Kamara]] is.
A falu kataszterében [[kalkolitikum]] kori lelőhely található ([[péceli kultúra]]).
Vásárait csütörtöki napon tartotta, erről kapta a nevét. A mai Csütörtökhely elődje a tatárjáráskor elpusztult Szentlászló nevű magyar település volt. Az első bejegyzések [[1263]]-ból valók. [[Szepesség]]i ''lándzsás nemesek'' alapították újra, megőrizve [[I. László magyar király|I. László]] tiszteletének hagyományát. Gazdagságuk alapja az aranybányászat volt. [[1412]]-től a 16 el nem zálogosított szepesi települések tartományának a központja (amelyek nem voltak lengyel zálogban). Lakosainak kiváltságos joga volt az [[arany (kémiai elem)|arany]][[bányászat]], s [[1774]]-ben itt székelt a [[Szepesi Kamara]] is.

A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''DONNERSMARK. Svertek. Quintoforum. Német, és tót Város Szepes Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, egy a’ 16. Szepesi Városok közzűl, lakosai katolikusok, fekszik Lőtsétöl mint egy mértföldnyire, Csötörtök falva nevezet alatt.''”<ref>{{Cite web |title=Vályi András: Magyar országnak leírása {{!}} Országleírások {{!}} Kézikönyvtár |url=https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/ValyiFenyes-orszagleirasok-81A15/valyi-andras-magyar-orszagnak-leirasa-87F85/?list=eyJxdWVyeSI6ICJWXHUwMGUxbHlpIEFuZHJcdTAwZTFzOiBNYWd5YXIgT3Jzelx1MDBlMWduYWsgbGVcdTAwZWRyXHUwMGUxc2EifQ |work=www.arcanum.com |accessdate=2022-01-07}}</ref>

[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „''Csötörtökhely, (Quintoforum, Donnersmark) tót mváros, Lőcséhez nyugotra 1 1/4 mfdnyire, a liptai országutban: 606 kath., 8 evang. lak. Van itt a minoritáknak zárdája s a plébániai szolgálatot is ők teszik. Hajdan itt volt a kamarai igazgatóság széke, melly most Kassán létez. F. u. gr. Csáky.''”<ref>{{Cite web |title=Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek {{!}} Kézikönyvtár |url=https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyarorszag-geografiai-szotara-fenyes-elek-BABC3/ |work=www.arcanum.com |accessdate=2022-01-07}}</ref>

A [[Trianoni békeszerződés|trianoni diktátumig]] [[Szepes vármegye]] Lőcsei járásához tartozott.


==Népessége==
==Népessége==
Lakosainak száma 2001-ben 2273 fő volt.
Lakosainak száma 2001-ben 2273 fő volt.


[[2011]]-ben 2433 lakosából 2211 szlovák és 105 roma volt.
[[2011]]-ben 2433 lakosából 2211 szlovák és 105 cigány.


== Híres emberek ==
== Híres emberek ==
* Itt született [[1902]]. [[június 4.|június 4-én]] [[Illés Endre]] író.
* Itt született [[1902]]. [[június 4.|június 4-én]] [[Illés Endre]] író.
* Itt született [[1955]]. [[február 4.|február 4-én]] [[Mikuláš Dzurinda]], politikus.
* Itt született [[1955]]. [[február 4.|február 4-én]] [[Mikuláš Dzurinda]] politikus.
* Itt volt birtoka a [[Németek|német]] [[Oscar-díj]]as (2007) rendező, [[Florian Henckel von Donnersmarck]] ([[A mások élete]] film) családjának.
* Itt volt birtoka [[Florian Henckel von Donnersmarck]] [[Németek|német]] [[Oscar-díj]]as (2007) rendező ([[A mások élete]] c. film) családjának.


== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
58. sor: 65. sor:
File:Spiss5FotoThalerTamas.JPG|A Szapolyai-kápolna egyik ablaka
File:Spiss5FotoThalerTamas.JPG|A Szapolyai-kápolna egyik ablaka
</gallery>
</gallery>
* A település szélén, egy kis dombon áll [[I. László magyar király|Szent László]]ról, a lovagkirályról elnevezett [[plébániatemplom]].<ref>[http://muemlekem.hu/hatareset/Szent-Laszlo-templom-es-kapolna-Csutortokhely-310 Szent László-templom és kápolna] {{Wayback|url=http://muemlekem.hu/hatareset/Szent-Laszlo-templom-es-kapolna-Csutortokhely-310 |date=20180815164120 }}, muemlekem.hu</ref> A román stílusú templomot ([[13. század]], [[tatárjárás]] után) gótikus kétemeletes kápolnával bővítette ki a [[Szapolyai-család]]. Egyhajós szentélye egyenes záródású, huszártornyos. Nyugati, homlokzat előtti négyzetes tornya körerkélyes, négyfiatornyos, gúlasisakos. A templom mellé az emeletes elrendezésű gótikus kápolnát (a [[szepeshely]]i [[katedrális]]hoz hasonlóan) [[Szapolyai István|Zápolyai István]] építtette [[1473]]-ban. Egyes kutatók [[Kassai István (építész)|Kassai István]] művének tartják. Jellegében hasonló a közeli [[szepeshely]]i Zápolya-kápolnához. Alapterületében ugyan valamivel kisebb, de részletkimunkálásában előbbinél gondosabb. Az alsó szint szolgált a Zápolyaiak temetkezési helyéül, a felső szint a [[Nagyboldogasszony]]ról (Szűz Mária mennybeviteléről) elnevezett kápolna. A magyarországi [[gótika]] egyik legtökéletesebb, legarányosabb alkotásaként tartják számon. A klasszikus gótikus kápolnák típusának megfelelően, karcsú pillérek fölött lebegő hálóboltozatos építmény. Mérműves, halhólyagos motívumú, festett üvegablakai magyar szenteket ábrázolnak. Nagyon szépek a boltozatot tartó pillérek, s a lendületes ívű függő karzat faragott díszítései. A kápolna helyreállítását a 19. század végén [[Alpár Ignác]] végezte. A templom mellett áll az egykori, középkori kolostorépület, itt lehet kulcsot kérni a templomhoz.
* A település szélén, egy kis dombon áll [[I. László magyar király|Szent László]]ról, a lovagkirályról elnevezett [[plébániatemplom]].<ref>[http://muemlekem.hu/hatareset/Szent-Laszlo-templom-es-kapolna-Csutortokhely-310 Szent László-templom és kápolna] {{Wayback|url=http://muemlekem.hu/hatareset/Szent-Laszlo-templom-es-kapolna-Csutortokhely-310 |date=20180815164120 }}, muemlekem.hu</ref> A román stílusú templomot ([[13. század]], [[tatárjárás]] után) gótikus kétemeletes kápolnával bővítette ki a [[Szapolyai-család]]. Egyhajós szentélye egyenes záródású, huszártornyos. Nyugati, homlokzat előtti négyzetes tornya körerkélyes, négyfiatornyos, gúlasisakos. A templom mellé az emeletes elrendezésű gótikus kápolnát (a [[szepeshely]]i [[katedrális]]hoz hasonlóan) [[Szapolyai István|Zápolyai István]] építtette [[1473]]-ban. Egyes kutatók [[Kassai István (építész)|Kassai István]] művének tartják. Jellegében hasonló a közeli [[szepeshely]]i Zápolya-kápolnához. Alapterületében ugyan valamivel kisebb, de részletkimunkálásában előbbinél gondosabb. Az alsó szint szolgált a Zápolyaiak temetkezési helyéül, a felső szint a [[Nagyboldogasszony]]ról (Szűz Mária mennybeviteléről) elnevezett kápolna. A magyarországi [[gótika]] egyik legtökéletesebb, legarányosabb alkotásaként tartják számon. A klasszikus gótikus kápolnák típusának megfelelően, karcsú pillérek fölött lebegő hálóboltozatos építmény. Mérműves, halhólyagos motívumú, festett üvegablakai magyar szenteket ábrázolnak. Nagyon szépek a boltozatot tartó pillérek, s a lendületes ívű függő karzat faragott díszítései. A kápolna helyreállítását a 19. század végén [[Alpár Ignác]] végezte. A templom mellett áll az egykori, középkori kolostorépület, itt lehet kulcsot kérni a templomhoz.


== Lásd még ==
== Lásd még ==
* [[Szerdahely (egyértelműsítő lap)]]
* [[Csütörtök (egyértelműsítő lap)|Csütörtök]]
*[[Szerdahely (egyértelműsítő lap)|Szerda]]
* [[Szombathely]]
* [[Szombat (egyértelműsítő lap)|Szombat]]
* [[Lándzsás kerület]]
* [[Lándzsás kerület]]

== További információk ==

* [https://www.obce.info/slovensko/presovsky-kraj/okres-levoca/spissky-stvrtok/profile Községinfó]
* [https://mapa.zoznam.sk/?search=Spi%C5%A1sk%C3%BD%20%C5%A0tvrtok Csütörtökhely a térképen]
* [https://www.e-obce.sk/obec/spisskystvrtok/spissky-stvrtok.html E-obce]


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2022. január 7., 21:51-kori változata

Csütörtökhely (Spišský Štvrtok)
Szent László templom és Szapolyai-kápolna - Szepescsütörtökhely
Szent László templom és Szapolyai-kápolna - Szepescsütörtökhely
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásLőcsei
Rangközség
Első írásos említés1263
PolgármesterJán Greš
Irányítószám053 14
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámLE
Népesség
Teljes népesség2578 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség171 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság560 m
Terület14,24 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 00′ 07″, k. h. 20° 28′ 04″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 07″, k. h. 20° 28′ 04″
Csütörtökhely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csütörtökhely témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csütörtökhely (szlovákul Spišský Štvrtok, németül Donnersmarkt) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.

Fekvése

A Szepesi-medence délkeleti részén, Poprád és Igló között, fontos történelmi kereszteződésen fekszik.

Története

A falu kataszterében kalkolitikum kori lelőhely található (péceli kultúra).

Vásárait csütörtöki napon tartotta, erről kapta a nevét. A mai Csütörtökhely elődje a tatárjáráskor elpusztult Szentlászló nevű magyar település volt. Az első bejegyzések 1263-ból valók. Szepességi lándzsás nemesek alapították újra, megőrizve I. László tiszteletének hagyományát. Gazdagságuk alapja az aranybányászat volt. 1412-től a 16 el nem zálogosított szepesi települések tartományának a központja (amelyek nem voltak lengyel zálogban). Lakosainak kiváltságos joga volt az aranybányászat, s 1774-ben itt székelt a Szepesi Kamara is.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DONNERSMARK. Svertek. Quintoforum. Német, és tót Város Szepes Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, egy a’ 16. Szepesi Városok közzűl, lakosai katolikusok, fekszik Lőtsétöl mint egy mértföldnyire, Csötörtök falva nevezet alatt.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Csötörtökhely, (Quintoforum, Donnersmark) tót mváros, Lőcséhez nyugotra 1 1/4 mfdnyire, a liptai országutban: 606 kath., 8 evang. lak. Van itt a minoritáknak zárdája s a plébániai szolgálatot is ők teszik. Hajdan itt volt a kamarai igazgatóság széke, melly most Kassán létez. F. u. gr. Csáky.”[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.

Népessége

Lakosainak száma 2001-ben 2273 fő volt.

2011-ben 2433 lakosából 2211 szlovák és 105 cigány.

Híres emberek

Nevezetességei

  • A Szent László templom, előtérben a Szapolyai-kápolna
    A Szent László templom, előtérben a Szapolyai-kápolna
  • A Szapolyai-kápolna főoltára
    A Szapolyai-kápolna főoltára
  • Oszlopdísz a Szapolyai-kápolnában
    Oszlopdísz a Szapolyai-kápolnában
  • A Szapolyai-kápolna egyik ablaka
    A Szapolyai-kápolna egyik ablaka
  • A település szélén, egy kis dombon áll Szent Lászlóról, a lovagkirályról elnevezett plébániatemplom.[4] A román stílusú templomot (13. század, tatárjárás után) gótikus kétemeletes kápolnával bővítette ki a Szapolyai-család. Egyhajós szentélye egyenes záródású, huszártornyos. Nyugati, homlokzat előtti négyzetes tornya körerkélyes, négyfiatornyos, gúlasisakos. A templom mellé az emeletes elrendezésű gótikus kápolnát (a szepeshelyi katedrálishoz hasonlóan) Zápolyai István építtette 1473-ban. Egyes kutatók Kassai István művének tartják. Jellegében hasonló a közeli szepeshelyi Zápolya-kápolnához. Alapterületében ugyan valamivel kisebb, de részletkimunkálásában előbbinél gondosabb. Az alsó szint szolgált a Zápolyaiak temetkezési helyéül, a felső szint a Nagyboldogasszonyról (Szűz Mária mennybeviteléről) elnevezett kápolna. A magyarországi gótika egyik legtökéletesebb, legarányosabb alkotásaként tartják számon. A klasszikus gótikus kápolnák típusának megfelelően, karcsú pillérek fölött lebegő hálóboltozatos építmény. Mérműves, halhólyagos motívumú, festett üvegablakai magyar szenteket ábrázolnak. Nagyon szépek a boltozatot tartó pillérek, s a lendületes ívű függő karzat faragott díszítései. A kápolna helyreállítását a 19. század végén Alpár Ignác végezte. A templom mellett áll az egykori, középkori kolostorépület, itt lehet kulcsot kérni a templomhoz.

Lásd még

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  3. ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
  4. ↑ Szent László-templom és kápolna Archiválva 2018. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, muemlekem.hu
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csütörtökhely&oldid=24557127”