„Fiasítás (méhészet)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
új bevezető+forrás, méhészet szakaszba, kategória jav., fordításhoz oldid=
a Szalakóta átnevezte a(z) Fiasítás lapot a következő névre: Fiasítás (méhészet): Nemcsak a méhészetben használatos, de az oldal csak a háziméh fiasítását tárgyalja bővebben
(Nincs különbség)

A lap 2021. december 30., 17:15-kori változata

A fiasítás az állattenyésztésben használatos fogalom, elsősorban a halakra és a méhekre vonatkoztatják „gondoskodásával elősegíti, hogy szaporodjék” értelemben. Az anyaméhnél azt a folyamatot nevezik így, amikor a petézést megkezdi, a szaporodást megindítja. Még madaraknál is használatos a költésre.

A háziméh fiasítása

Frissen kelt álcák méhpempővel
Keret a fészekből. Fent a mézkoszorú gesztenyeméz június végi gyűjtésből. Megfigyelhető a különbség a fedett mézes (fehér) és fiasításos (sárga) között
Idősebb álcák nyitott sejtekben. A bal alsó éppen bábozódni készül. Jobbra fent egy sejt részlegesen fedve

A háziméh fiasítása a fészek viaszsejtjeiben fejlődő egyedek (peték, álcák, bábok) összefoglaló neve. Az álca méhésznyelven a háziméh lárváját jelenti. Fészeknek nevezik a háziméh lakásának azokat a lépjeit, ahol főként fiasítás található. Rendszerint mézkoszorú van rajtuk, tehát a keret felső részét méz, virágpor, nektár foglalja el. A virágpor a méz fölött helyezkedik el. A keret többi sejtje vagy üres, vagy petét, álcát, vagy bábot tartalmaz. A fészek rendszerint gömb alakú, ami minimális felszínével segíti a fészek melegen tartását (35 ± 1 °C). Hideg időben a család betakarja és fűti. A kimaradt fiasításos sejtek megfáznak, és a bennük fejlődő méh elpusztul. A család a mézteret ösztönösen a fészek fölött alakítja ki, mivel a felszálló meleg levegő segíti a nektár besűrítését.

Évszaktól függően kezdődik meg, terjed ki, szűkül össze vagy marad abba. Az olasz méhanyák nagyon korán kezdik, és nagyon későn, hirtelen hagyják abba. A legnagyobb kiterjedés a család fajtájától is függ. A magyar méhészet akácközpontú, így a fiasítás mérete is ennek megfelelően alakul. Szezonban a fiasítás helyére kerülhet raktározandó táplálék, vagy az új nemzedék. A méhek úgy használják fel a sejteket, hogy az a legjobban növelje a család túlélési esélyeit.

Kiindulópontja a telelőfürt utolsó helyének központja a készletek közelében.

Az anya rendszerint körkörösen vagy spirál alakban petézi be a lépet. Fő szezonban naponta akár egy teljes lépet is bepetéz, így egy kereten a fiasítás nagyjából azonos korú. Ritkán kalandozik el; rendszerint visszafordul a fészek és a méztér határán. Az elkalandozás oka lehet az, hogy a fészek kicsi, vagy teletömték mézzel, vagy pedig a fészek alakja nem megfelelő. Többnyire terjeszkedéskor fordul elő, összehúzódáskor már ritkább.

A dajkák a pete kikelésétől kezdve etetik az álcát. Az első három napon minden álca méhpempőt kap. Ezután csak az anyaálcák kapnak méhpempőt, a többiek virágport és nektárt, vagy hígított mézet kapnak. Az anyabölcsőket a következő hat napban méhpempővel töltik meg. Ez felgyorsítja az anyának kiválasztott álca növekedését. Csak az ő petefészke lesz működőképes. A herék megtermékenyítetlen petékből lesznek, és nagyobb sejtekben fejlődnek, mint a dolgozók. A herefiasítás rendszerint a fészek szélén helyezkedik el, ahol a hőmérséklet is alacsonyabb.

Az álcák spirál alakban eszik a méhpempőt. Amíg tudnak hosszban nőni, addig nőnek, az azt követő napon híznak. Ezután a sejt hosszában kinyújtóznak, majd hamarosan befejezik a táplálkozást, és megszövik bábingüket. Ezután nővéreik befedik a sejteket, amit majd a kikelő kifejlett méh fog kirágással felnyitni. Ezt nevezik fedett fiasításnak.

A beporzáshoz használt családokat rendszerint a fiasítás által elfoglalt keretszámmal mérik.[1]

Kaszt Pete Álca Fedés napja Báb Kikelés Nemi érettség
Anya 3 napig 5½ napig 7½.nap 8 napig 16. napon ~23. nap
Dolgozó 3 napig 6 napig 9. nap 12 napig 21. nap N/A
Here 3 napig 6½ napig 10. nap 14½ napig 24. nap ~38. nap

Gyakran anyaráccsal választják el a fészket és a mézteret a könnyebb mézelvétel érdekében. Ezen a dolgozók át tudnak menni, a herék és a család utánpótlásáról gondoskodó anya nem. Még a család által nevelt párzatlan anyák is átférnek rajta. Így ha kevés a hely a fészekben, akkor az anyarács nem véd meg a rajzástól. A magyar bioméhészet tiltja az anyarács használatát, pedig azáltal, hogy a fészek nem keveredik a méztérrel, a fiasítás teljes egészében megmenekül a kipörgetéstől, ami sérülést, vagy akár halált is okozhat. Az anyarács mellett más módszerekkel is korlátozható a fiasítás. Ha nagy a hordás, akkor maguk a gyűjtőméhek megnehezíthetik ezt a feladatot, mivel igyekeznek lerakni terhüket, nem mennek át a méztérbe, és inkább a fészekbe gyűjtenek. Ennek megoldására rakodókaptárakban javasolják, hogy fent, a méztérben legyen nyitva a röpnyílás.

A fiasítás fő betegségei:

Források

  1. Alison Benjamin, Brian McCallum: Keeping Bees and Making Honey
  • A magyar nyelv értelmező szótára 2. E-GY, 1960 (adt.arcanum.com)
  • Örösi Pál Zoltán: Méhek között
  • Szalay László: Bioméhészet

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Brood (honey bee) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Brutraum című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.