„Soissons” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
enwiki alapján javítva
7. sor: 7. sor:
| megye = Aisne (megye)
| megye = Aisne (megye)
| kerület = Soissons
| kerület = Soissons
| kanton = 2
| kanton = Soissons-1 és Soissons-2
| településtársulás = Communauté d'agglomération du Soissonnais
| településtársulás = Communauté d'agglomération du Soissonnais
| kerületei =
| kerületei =

A lap 2021. november 22., 15:59-kori változata

Soissons
Saint-Jean-des-Vignes apátság és a Porosz–francia háború emlékműve
Saint-Jean-des-Vignes apátság és a Porosz–francia háború emlékműve
Soissons címere
Soissons címere
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióPikárdia
MegyeAisne (megye)
KerületSoissons
KantonSoissons-1 és Soissons-2
TelepüléstársulásCommunauté d'agglomération du Soissonnais
PolgármesterAlain Crémont (2014–2020)
INSEE-kód02722
Irányítószám02200
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség28 705 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség2,317 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság38 -130 m
Terület12,32 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 22′ 52″, k. h. 3° 19′ 21″Koordináták: é. sz. 49° 22′ 52″, k. h. 3° 19′ 21″
Soissons weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Soissons témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Soissons város Aisne megyében, Pikárdia régióban. Laontól 35, Reimstől 60 és Párizstól 110 km-re az Aisne kanyarulatában, az Aisne és a Crise összefolyásánál fekszik. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Történelme

Nevét a belga-gall suessiones nép után kapta, amelyet Caius Iulius Caesar említ a gall háborúról szóló feljegyzéseiben (Commentarii de bello Gallico), s amelyek a Reims központú, szintén gall remi néppel együtt alkottak állandó törzsszövetséget. Háborúskodás idején a suessionesek főnöke vezette a Szajnától északra élő gall népeket. A római-gall háborúban a remi törzs a rómaiak oldalára állt. Caius Iulius Caesar alapította az Augusta Suessionumot a mai Soissons területén. A romanizált város stratégiai jelentősége megmaradt Syagrius és a Merovingok uralkodása idején egyaránt.

486-ban Klodvig legyőzte Syagriust a soissons-i csatában, aki Toulouse-ba menekült. Soissons lett a Meroving királyok székhelye 497-ig. Klodvig fiai 511-ben felosztották egymás között a Frank Birodalmat. Chlothárnak jutott a északnyugati terület, a későbbi Neustria, Soissons központtal. 752-ben III. Pipint itt koronázta királlyá Bonifatius Wynfrith. A normannok 884-ben fosztogattak a városban, 886-ban felégették a Saint-Médard kolostort, amit a 10. században a kalandozó magyarok leromboltak.[2]

A francia vallásháborúk idején a hugenották foglalták el Soissons-t. 1814-ben Blücher csapatai, 1870-ben a porosz–francia háborúban a poroszok vették birtokukba. Az első világháborúban kétszer is elfoglalták a német csapatok, a tüzérségi harcokban a város épületeinek háromnegyed része romba dőlt.

Műemlékek

  • Az egykori Saint-Médard apátság kriptájában ma is látható I. Klodvig fiának és unokájának kriptája.
  • Egykori Saint-Léger kolostor
  • Egykori Saint-Jean-des-Vignes kolostor
  • Saint-Gervais-et-Saint-Protais-székesegyház

A város 120 ha zöldterületet tart fenn.

Testvérvárosok

Jegyzetek

  1. Populations légales 2021
  2. Abbaye Saint-Médard Soissons – Aisne

Források