„Kolozsvári Közlöny” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{építés alatt}} {{Újság infobox | név = | logó = <!-- WIKIDATÁBÓL, p154 --> | logóméret = | logóaláírás = | kép = <!-- WIKIDATÁBÓL, p18 --> | képaláírás = | típus = | tematika = <!-- WIKIDATÁBÓL, p101 --> | formátum = <!-- WIKIDATÁBÓL, p3912 --> | ország = <!-- WIKIDATÁBÓL, p495 --> | alapítva =…”
Címkék: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve Egyértelműsítő hivatkozások
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: HTML-sortörés Egyértelműsítő hivatkozások
17. sor: 17. sor:
| kiadó = <!-- WIKIDATÁBÓL, p123 -->
| kiadó = <!-- WIKIDATÁBÓL, p123 -->
| elnök = <!-- WIKIDATÁBÓL, p488 -->
| elnök = <!-- WIKIDATÁBÓL, p488 -->
| főszerkesztő = <!-- WIKIDATÁBÓL, p5769 -->
| főszerkesztő = [[Vida Károly]]<br>[[Berde Áron]]<br>[[Dózsa Dániel]]<br>[[Kőváry László]]<br>[[Sándor János]]
| szerkesztő = <!-- WIKIDATÁBÓL, p98 -->
| szerkesztő = <!-- WIKIDATÁBÓL, p98 -->
| társszerkesztő =
| társszerkesztő =
36. sor: 36. sor:
[[Mikó Imre (politikus)|Mikó Imre]] 1855. szeptemberben levélben fordult [[Vida Károly]]hoz egy erdélyi lap alapításának tervével. A lap óvadékét Mikó Imre tette le;<ref>{{Szinnyei|8||m/m16254.htm}} [Mikó Imre]</ref> az alapításban [[Bethlen János (politikus)|Bethlen János]] és [[Teleki Domokos]] is segítette.<ref>{{Szinnyei|1||b/b01809.htm}} [Bethlen János]</ref> Laptulajdonos és szerkesztő Vida Károly, kiadó [[Berde Áron]] lett; az első szám 1856. március 31-én jelent meg.
[[Mikó Imre (politikus)|Mikó Imre]] 1855. szeptemberben levélben fordult [[Vida Károly]]hoz egy erdélyi lap alapításának tervével. A lap óvadékét Mikó Imre tette le;<ref>{{Szinnyei|8||m/m16254.htm}} [Mikó Imre]</ref> az alapításban [[Bethlen János (politikus)|Bethlen János]] és [[Teleki Domokos]] is segítette.<ref>{{Szinnyei|1||b/b01809.htm}} [Bethlen János]</ref> Laptulajdonos és szerkesztő Vida Károly, kiadó [[Berde Áron]] lett; az első szám 1856. március 31-én jelent meg.


Mivel Vida a bécsi politikához igazodó, konzervatív lapot akart, ezt azonban Mikó és munkatársai nem fogadták el, Berde Áron bejelentette a lap megszüntetését. Vida saját lapot indított ''[[Magyar Futár]]'' címmel, a Kolozsvári Közlöny szerkesztését pedig 1856. októbertől 1859. december 29-ig Berde Áron vette át.<ref>{{Szinnyei|1||b/b01622.htm}} [Berde Áron]</ref> 1859-től 1868-ig a lap szerkesztője [[Dózsa Dániel]] volt,<ref>{{Szinnyei|2||d/d04301.htm}}</ref> őt [[Kőváry László]] követte. 1869-ben az ''Unió'' című Deák-párti lap beolvadt a Kolozsvári Közlönybe, és szerkesztését ennek tulajdonos-szerkesztője, Sándor János vette át.
Mivel Vida a bécsi politikához igazodó, konzervatív lapot akart, ezt azonban Mikó és munkatársai nem fogadták el, Berde Áron bejelentette a lap megszüntetését. Vida saját lapot indított ''[[Magyar Futár]]'' címmel, a Kolozsvári Közlöny szerkesztését pedig 1856. októbertől 1859. december 29-ig Berde Áron vette át.<ref>{{Szinnyei|1||b/b01622.htm}} [Berde Áron]</ref> 1859-től 1868-ig a lap szerkesztője [[Dózsa Dániel]] volt,<ref>{{Szinnyei|2||d/d04301.htm}}</ref> őt [[Kőváry László]] követte. 1869-ben az ''Unió'' című [[Deák-párt]]i lap beolvadt a ''Kolozsvári Közlöny''be, és szerkesztését ennek tulajdonos-szerkesztője, Sándor János vette át.


Részben a ''[[Magyar Polgár]]'' megindulása miatt, részben pedig azért, mert az erdélyi közönség csalódott a Deák-párti politikában, a ''Kolozsvári Közlöny'' előfizetőket vesztett; 1871 elején már csak kétszáz előfizetője maradt. Egy ideig a várospolitikai harcokban vett részt, végül 1873. szeptember 24-én Sándor János bejelentette a lap megszűnését.<ref>{{CitWeb|tit=Erdélyi művészet|url=http://www.erdelyimuveszet.ro/kataszter/keret/cikk/3.htm|elér=2021-11-15}}</ref>
Részben a versenytárs ''[[Magyar Polgár]]'' 1867-es megindulása miatt, részben pedig azért, mert az erdélyi közönség csalódott a Deák-párti politikában, a ''Kolozsvári Közlöny'' előfizetőket vesztett; 1871 elején már csak kétszáz előfizetője maradt. Egy ideig a várospolitikai harcokban vett részt, végül 1873. szeptember 24-én Sándor János bejelentette a lap megszűnését.<ref>{{CitWeb|tit=Erdélyi művészet|url=http://www.erdelyimuveszet.ro/kataszter/keret/cikk/3.htm|elér=2021-11-15}}</ref>


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2021. november 15., 14:34-kori változata

Kolozsvári Közlöny
Adatok

OrszágMagyarország
Alapítva1856. március 31.
Megszűnt1873. szeptember 24.
FőszerkesztőVida Károly
Berde Áron
Dózsa Dániel
Kőváry László
Sándor János
Nyelvmagyar

A Kolozsvári Közlöny 1856–1873 között Kolozsváron megjelent politikai, gazdasági és társadalmi lap; Kristóf György méltatása szerint „ugyanazt a vezető irányt és súlyt jelentette Erdélyben, mint a […] a Pesti Naplóé Pesten”.[1] Eleinte hetente kétszer, majd hetente háromszor, végül naponta jelent meg. Havonta kétszer Muzeum címmel kis füzetes tudományos-irodalmi jellegű mellékletet adott ki.

Története

Mikó Imre 1855. szeptemberben levélben fordult Vida Károlyhoz egy erdélyi lap alapításának tervével. A lap óvadékét Mikó Imre tette le;[2] az alapításban Bethlen János és Teleki Domokos is segítette.[3] Laptulajdonos és szerkesztő Vida Károly, kiadó Berde Áron lett; az első szám 1856. március 31-én jelent meg.

Mivel Vida a bécsi politikához igazodó, konzervatív lapot akart, ezt azonban Mikó és munkatársai nem fogadták el, Berde Áron bejelentette a lap megszüntetését. Vida saját lapot indított Magyar Futár címmel, a Kolozsvári Közlöny szerkesztését pedig 1856. októbertől 1859. december 29-ig Berde Áron vette át.[4] 1859-től 1868-ig a lap szerkesztője Dózsa Dániel volt,[5] őt Kőváry László követte. 1869-ben az Unió című Deák-párti lap beolvadt a Kolozsvári Közlönybe, és szerkesztését ennek tulajdonos-szerkesztője, Sándor János vette át.

Részben a versenytárs Magyar Polgár 1867-es megindulása miatt, részben pedig azért, mert az erdélyi közönség csalódott a Deák-párti politikában, a Kolozsvári Közlöny előfizetőket vesztett; 1871 elején már csak kétszáz előfizetője maradt. Egy ideig a várospolitikai harcokban vett részt, végül 1873. szeptember 24-én Sándor János bejelentette a lap megszűnését.[6]

Jegyzetek

  1. Kristóf György: Dózsa Dániel elbeszélő költészete. Irodalomtörténeti Közlemények, XLVIII. évf. 1. sz. (1938)
  2. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.   [Mikó Imre]
  3. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.   [Bethlen János]
  4. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.   [Berde Áron]
  5. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
  6. Erdélyi művészet. www.erdelyimuveszet.ro (Hozzáférés: 2021. november 15.)

Források