„Kolozsvári Közlöny” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „{{építés alatt}} {{Újság infobox | név = | logó = <!-- WIKIDATÁBÓL, p154 --> | logóméret = | logóaláírás = | kép = <!-- WIKIDATÁBÓL, p18 --> | képaláírás = | típus = | tematika = <!-- WIKIDATÁBÓL, p101 --> | formátum = <!-- WIKIDATÁBÓL, p3912 --> | ország = <!-- WIKIDATÁBÓL, p495 --> | alapítva =…” Címkék: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve Egyértelműsítő hivatkozások |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: HTML-sortörés Egyértelműsítő hivatkozások |
||
17. sor: | 17. sor: | ||
| kiadó = <!-- WIKIDATÁBÓL, p123 --> |
| kiadó = <!-- WIKIDATÁBÓL, p123 --> |
||
| elnök = <!-- WIKIDATÁBÓL, p488 --> |
| elnök = <!-- WIKIDATÁBÓL, p488 --> |
||
| főszerkesztő = < |
| főszerkesztő = [[Vida Károly]]<br>[[Berde Áron]]<br>[[Dózsa Dániel]]<br>[[Kőváry László]]<br>[[Sándor János]] |
||
| szerkesztő = <!-- WIKIDATÁBÓL, p98 --> |
| szerkesztő = <!-- WIKIDATÁBÓL, p98 --> |
||
| társszerkesztő = |
| társszerkesztő = |
||
36. sor: | 36. sor: | ||
[[Mikó Imre (politikus)|Mikó Imre]] 1855. szeptemberben levélben fordult [[Vida Károly]]hoz egy erdélyi lap alapításának tervével. A lap óvadékét Mikó Imre tette le;<ref>{{Szinnyei|8||m/m16254.htm}} [Mikó Imre]</ref> az alapításban [[Bethlen János (politikus)|Bethlen János]] és [[Teleki Domokos]] is segítette.<ref>{{Szinnyei|1||b/b01809.htm}} [Bethlen János]</ref> Laptulajdonos és szerkesztő Vida Károly, kiadó [[Berde Áron]] lett; az első szám 1856. március 31-én jelent meg. |
[[Mikó Imre (politikus)|Mikó Imre]] 1855. szeptemberben levélben fordult [[Vida Károly]]hoz egy erdélyi lap alapításának tervével. A lap óvadékét Mikó Imre tette le;<ref>{{Szinnyei|8||m/m16254.htm}} [Mikó Imre]</ref> az alapításban [[Bethlen János (politikus)|Bethlen János]] és [[Teleki Domokos]] is segítette.<ref>{{Szinnyei|1||b/b01809.htm}} [Bethlen János]</ref> Laptulajdonos és szerkesztő Vida Károly, kiadó [[Berde Áron]] lett; az első szám 1856. március 31-én jelent meg. |
||
Mivel Vida a bécsi politikához igazodó, konzervatív lapot akart, ezt azonban Mikó és munkatársai nem fogadták el, Berde Áron bejelentette a lap megszüntetését. Vida saját lapot indított ''[[Magyar Futár]]'' címmel, a Kolozsvári Közlöny szerkesztését pedig 1856. októbertől 1859. december 29-ig Berde Áron vette át.<ref>{{Szinnyei|1||b/b01622.htm}} [Berde Áron]</ref> 1859-től 1868-ig a lap szerkesztője [[Dózsa Dániel]] volt,<ref>{{Szinnyei|2||d/d04301.htm}}</ref> őt [[Kőváry László]] követte. 1869-ben az ''Unió'' című Deák- |
Mivel Vida a bécsi politikához igazodó, konzervatív lapot akart, ezt azonban Mikó és munkatársai nem fogadták el, Berde Áron bejelentette a lap megszüntetését. Vida saját lapot indított ''[[Magyar Futár]]'' címmel, a Kolozsvári Közlöny szerkesztését pedig 1856. októbertől 1859. december 29-ig Berde Áron vette át.<ref>{{Szinnyei|1||b/b01622.htm}} [Berde Áron]</ref> 1859-től 1868-ig a lap szerkesztője [[Dózsa Dániel]] volt,<ref>{{Szinnyei|2||d/d04301.htm}}</ref> őt [[Kőváry László]] követte. 1869-ben az ''Unió'' című [[Deák-párt]]i lap beolvadt a ''Kolozsvári Közlöny''be, és szerkesztését ennek tulajdonos-szerkesztője, Sándor János vette át. |
||
Részben a ''[[Magyar Polgár]]'' megindulása miatt, részben pedig azért, mert az erdélyi közönség csalódott a Deák-párti politikában, a ''Kolozsvári Közlöny'' előfizetőket vesztett; 1871 elején már csak kétszáz előfizetője maradt. Egy ideig a várospolitikai harcokban vett részt, végül 1873. szeptember 24-én Sándor János bejelentette a lap megszűnését.<ref>{{CitWeb|tit=Erdélyi művészet|url=http://www.erdelyimuveszet.ro/kataszter/keret/cikk/3.htm|elér=2021-11-15}}</ref> |
Részben a versenytárs ''[[Magyar Polgár]]'' 1867-es megindulása miatt, részben pedig azért, mert az erdélyi közönség csalódott a Deák-párti politikában, a ''Kolozsvári Közlöny'' előfizetőket vesztett; 1871 elején már csak kétszáz előfizetője maradt. Egy ideig a várospolitikai harcokban vett részt, végül 1873. szeptember 24-én Sándor János bejelentette a lap megszűnését.<ref>{{CitWeb|tit=Erdélyi művészet|url=http://www.erdelyimuveszet.ro/kataszter/keret/cikk/3.htm|elér=2021-11-15}}</ref> |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
A lap 2021. november 15., 14:34-kori változata
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Kolozsvári Közlöny | |
Adatok | |
Ország | Magyarország |
Alapítva | 1856. március 31. |
Megszűnt | 1873. szeptember 24. |
Főszerkesztő | Vida Károly Berde Áron Dózsa Dániel Kőváry László Sándor János |
Nyelv | magyar |
A Kolozsvári Közlöny 1856–1873 között Kolozsváron megjelent politikai, gazdasági és társadalmi lap; Kristóf György méltatása szerint „ugyanazt a vezető irányt és súlyt jelentette Erdélyben, mint a […] a Pesti Naplóé Pesten”.[1] Eleinte hetente kétszer, majd hetente háromszor, végül naponta jelent meg. Havonta kétszer Muzeum címmel kis füzetes tudományos-irodalmi jellegű mellékletet adott ki.
Története
Mikó Imre 1855. szeptemberben levélben fordult Vida Károlyhoz egy erdélyi lap alapításának tervével. A lap óvadékét Mikó Imre tette le;[2] az alapításban Bethlen János és Teleki Domokos is segítette.[3] Laptulajdonos és szerkesztő Vida Károly, kiadó Berde Áron lett; az első szám 1856. március 31-én jelent meg.
Mivel Vida a bécsi politikához igazodó, konzervatív lapot akart, ezt azonban Mikó és munkatársai nem fogadták el, Berde Áron bejelentette a lap megszüntetését. Vida saját lapot indított Magyar Futár címmel, a Kolozsvári Közlöny szerkesztését pedig 1856. októbertől 1859. december 29-ig Berde Áron vette át.[4] 1859-től 1868-ig a lap szerkesztője Dózsa Dániel volt,[5] őt Kőváry László követte. 1869-ben az Unió című Deák-párti lap beolvadt a Kolozsvári Közlönybe, és szerkesztését ennek tulajdonos-szerkesztője, Sándor János vette át.
Részben a versenytárs Magyar Polgár 1867-es megindulása miatt, részben pedig azért, mert az erdélyi közönség csalódott a Deák-párti politikában, a Kolozsvári Közlöny előfizetőket vesztett; 1871 elején már csak kétszáz előfizetője maradt. Egy ideig a várospolitikai harcokban vett részt, végül 1873. szeptember 24-én Sándor János bejelentette a lap megszűnését.[6]
Jegyzetek
- ↑ Kristóf György: Dózsa Dániel elbeszélő költészete. Irodalomtörténeti Közlemények, XLVIII. évf. 1. sz. (1938)
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902. [Mikó Imre]
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891. [Bethlen János]
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891. [Berde Áron]
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- ↑ Erdélyi művészet. www.erdelyimuveszet.ro (Hozzáférés: 2021. november 15.)
Források
- Egyed Ákos: Gróf Mikó Imre: Erdély Széchenyije. Sepsiszentgyörgy: Charta. 2007. 141–145. o. ISBN 978 973 8326 30 9
- Jancsó Benedek: Erdély története. Cluj-Kolozsvár: Minerva. 1931. 318–319. o.
- Kristóf György: Az erdélyi magyar vidéki hírlapirodalom története a kiegyezésig. Cluj-Kolozsvár: Minerva. 1939. = Erdélyi Tudományos Füzetek, 109.
- A magyar sajtó története. Főszerk. Szabolcsi Miklós. Budapest: Akadémiai. 1979–1985. II 49–50 és 87. o. ISBN 963 05 1772 8