Hímvessző

A pénisz egész hosszában három szivacsos szerkezetű test fut végig

Középen a pénisz szivacsos teste, kétoldalt a két barlangos test, Gray's Anatomy

A hímvessző (latinul penis, pénisz) egy szivacsos szövetből álló, henger alakú szerv egyes állatok hímjeinél, illetve az embernél a férfiaknál. Alapvetően szaporítószerv, ezen kívül a vizelet kibocsátására is szolgál.

Humán anatómia

A pénisz henger alakú szerv, melynek végén a makk (glans penis) található. A makkot a pénisz testétől (corpus penis) egy barázda, a (sulcus coronarius penis) választja el és kívülről a fityma (preputium) fedi. A pénisztest felső felszínén jól láthatóan fut a (vena dorsalis superficialis penis), a hímvessző felületes vénája.

A pénisz egész hosszában három szivacsos szerkezetű test fut végig. Ezek közül a két barlangos test (corpora cavernosa) a pénisz felső (dorsalis) részén, egymással párhuzamosan halad, a maradék egy szivacsos test, (corpus spongiosum) pedig az alsó (ventralis) oldalán. Az utóbbiban fekszik a húgycső (urethra), amelyen át a vizelet és az ondó is - más-más időben - kiürülhet. A két szeméremcsont (corpus cavernosum) a symphysiséről ered (crus penis), erős kötőszövetes tok veszi őket körül, ez az erekció során tartást biztosít a hímvesszőnek. A corpus spongiosum alattuk egy bunkószerű véggel kezdődik (bulbus penis), majd a pénisz ventralis felszínén halad és a makkban végződik rajta a húgycsőnyílással. A makk érzőidegekben gazdag, és a szexuális életben kap fontos szerepet. A szivacsos szövet (corpus spongiousom) tokja jóval lazább, ez teszi lehetővé, hogy a húgycső a merevedéskor ne záródjon el és végbemehessen az ejakuláció.

Az emberi péniszben a legtöbb emlőstől eltérően nem található baculum, azaz péniszcsont.

Az erekció mechanizmusa:

A corpus cavernosumban halad a pénisz fő artériája, a vénák pedig a széleken. Az artériák dugóhúzószerűen csavarodottak, ez azért van, hogy követni tudják az erektált hímvessző méretnövekedését. A hímvesszőben intima párnák (Ebner-párnák) vannak, melyek idegi stimulusra, nemi izgalomra lelapulnak, ezáltal a beáramló vér feltölti a centrális cavernákat és elzárja a szélső kisebb vénák visszaáramlását. Ezáltal jön létre az erekció.

A nemi izgalom elmúlásával az Ebner-párnák bedomborulnak, az artériák lumene szűkül, csökken a vér bejutása és a tunica albuginea feszülése. A szélső vénákból a vér el tud folyni és elvezetik a vért. Ezáltal a pénisz petyhüdtté válik.

Források

• Réthelyi Miklós (szerk.): Funkcionális anatómia, Medicina kiadó, 2006, ISBN 963-242-564-2
• T. W. Sadler (fordította: Dr. Lévai Géza): Langman orvosi embriológia, Medicina kiadó, 2008, ISBN 978-963-226-135-5
• Férfi nemi szervek anatómiája és szövettana (Összefoglaló), http://anatomy.szote.u-szeged.hu/NIGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGEEEEEEEEEEEEEEER

Kapcsolódó szócikkek

• Anatómia
• Erogén zóna
• Here
• Izlandi Péniszmúzeum

Nézd meg a hímvessző címszót a Wikiszótárban!

A Wikimédia Commons tartalmaz Hímvessző témájú médiaállományokat.