„Sikkasztás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 193.16.46.50 (vita) szerkesztéséről Apród szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Xing (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Büntetőjog különös rész 2}} |
{{Büntetőjog különös rész 2}} |
||
A [[büntetőjog]]ban, illetve a [[szabálysértési jog]]ban a '''sikkasztás''' egy vagyon elleni [[bűncselekmény]], illetőleg [[szabálysértés]]. A hatályos magyar jog szerint sikkasztást az követ el, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik.<ref>1978. évi IV. törvény 317. § (1) bekezdés</ref><ref>[http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200100.TV Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye-2012. évi C. törvény 317. § (1) bekezdés (Hozzáférés: 2016. január 30.)]</ref> |
A [[büntetőjog]]ban, illetve a [[szabálysértési jog]]ban a '''sikkasztás''' egy vagyon elleni [[bűncselekmény]], illetőleg [[szabálysértés]]. A hatályos magyar jog szerint sikkasztást az követ el, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik.<ref>1978. évi IV. törvény 317. § (1) bekezdés</ref><ref>[http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200100.TV Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye-2012. évi C. törvény 317. § (1) bekezdés (Hozzáférés: 2016. január 30.)]</ref> Sikkasztás csak nevesített tulajdonos esetén merülhet fel, a sikkasztás csak szándékosan követhető el.<ref>[https://buntetojog.info/kulonos-resz/btk-372-§-sikkasztas/ Buntetojog.info: Btk. 372. § Sikkasztás]{{Halott link|url=https://buntetojog.info/kulonos-resz/btk-372- |date=2019-09 }}</ref> |
||
A szabálysértési alakzat elhatárolása a bűncselekménytől egyrészről a dolog értéke szerint történik – a sikkasztást legalább kisebb értékre kell elkövetni ahhoz, hogy bűncselekményt valósítson meg –, illetve másrészről aszerint, hogy a sikkasztás valamelyik minősített esetét követik-e el, mert utóbbi esetben az elkövetett sikkasztás a dolog értékétől függetlenül bűncselekményt valósít meg.<ref>1978. évi IV. törvény 317. § (2) bekezdés</ref> |
A szabálysértési alakzat elhatárolása a bűncselekménytől egyrészről a dolog értéke szerint történik – a sikkasztást legalább kisebb értékre kell elkövetni ahhoz, hogy bűncselekményt valósítson meg –, illetve másrészről aszerint, hogy a sikkasztás valamelyik minősített esetét követik-e el, mert utóbbi esetben az elkövetett sikkasztás a dolog értékétől függetlenül bűncselekményt valósít meg.<ref>1978. évi IV. törvény 317. § (2) bekezdés</ref> |
||
A lap 2021. november 14., 21:33-kori változata
A büntetőjogban, illetve a szabálysértési jogban a sikkasztás egy vagyon elleni bűncselekmény, illetőleg szabálysértés. A hatályos magyar jog szerint sikkasztást az követ el, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik.[1][2] Sikkasztás csak nevesített tulajdonos esetén merülhet fel, a sikkasztás csak szándékosan követhető el.[3]
A szabálysértési alakzat elhatárolása a bűncselekménytől egyrészről a dolog értéke szerint történik – a sikkasztást legalább kisebb értékre kell elkövetni ahhoz, hogy bűncselekményt valósítson meg –, illetve másrészről aszerint, hogy a sikkasztás valamelyik minősített esetét követik-e el, mert utóbbi esetben az elkövetett sikkasztás a dolog értékétől függetlenül bűncselekményt valósít meg.[4]
Politikai vonatkozások
Amikor a sikkasztás ismétlődik, az esetben korrupcióról beszélünk, rendszerszinten pedig kleptokráciáról. A hivatalszerű visszaéléseket az ügyészség feladata kivizsgálni és független bíróság elé tárni.
Jegyzetek
- ↑ 1978. évi IV. törvény 317. § (1) bekezdés
- ↑ Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye-2012. évi C. törvény 317. § (1) bekezdés (Hozzáférés: 2016. január 30.)
- ↑ Buntetojog.info: Btk. 372. § Sikkasztás[halott link]
- ↑ 1978. évi IV. törvény 317. § (2) bekezdés
Források
- Nagy Ferenc (szerk.): A magyar büntetőjog különös része (HVG-ORAC, Budapest, 2009) ISBN 978-963-258-067-8