„Buzinkay Géza” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Átstrukturálás ("Családja" rész előre került), plusz apróbb javítások.
Buzinkay (vitalap | szerkesztései)
17 szerkesztés
28. sor: 28. sor:


A [[Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár]] könyvtárosaként, majd osztályvezetőjeként (1977-ig) a társadalomtörténeti kutatásokat [[Antall József (politikus, 1932–1993)|Antall József]] irányításával kezdte el. A [[Corvina Könyvkiadó]] felelős szerkesztője (1977-1985), majd az Irodalmi és Társadalomtudományi szerkesztőség vezetője (1985-1989) lett. Az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársaként [[Hanák Péter]] osztályán működött (1990-1991)-ben, majd pályázat útján elnyerte a [[Budapesti Történeti Múzeum]] főigazgatói állását (1992-1995), utána főmuzeológus, illetve tudományos tanácsadó volt. Egyetemi és felsőfokú (posztgraduális) oktatásban a kilencvenes évek eleje óta vesz részt, az ELTE BTK Kommunikáció szakának indulása óta a sajtó-médiatörténet előadója. 2004-ben muzeológusként nyugdíjba ment, ugyanakkor főiskolai tanári kinevezést kapott az egri [[Eszterházy Károly Egyetem|Eszterházy Károly Főiskola]] Kommunikáció- és Médiatudományi tanszékén a sajtó-médiatörténet és a művelődéstörténet oktatására.
A [[Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár]] könyvtárosaként, majd osztályvezetőjeként (1977-ig) a társadalomtörténeti kutatásokat [[Antall József (politikus, 1932–1993)|Antall József]] irányításával kezdte el. A [[Corvina Könyvkiadó]] felelős szerkesztője (1977-1985), majd az Irodalmi és Társadalomtudományi szerkesztőség vezetője (1985-1989) lett. Az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársaként [[Hanák Péter]] osztályán működött (1990-1991)-ben, majd pályázat útján elnyerte a [[Budapesti Történeti Múzeum]] főigazgatói állását (1992-1995), utána főmuzeológus, illetve tudományos tanácsadó volt. Egyetemi és felsőfokú (posztgraduális) oktatásban a kilencvenes évek eleje óta vesz részt, az ELTE BTK Kommunikáció szakának indulása óta a sajtó-médiatörténet előadója. 2004-ben muzeológusként nyugdíjba ment, ugyanakkor főiskolai tanári kinevezést kapott az egri [[Eszterházy Károly Egyetem|Eszterházy Károly Főiskola]] Kommunikáció- és Médiatudományi tanszékén a sajtó-médiatörténet és a művelődéstörténet oktatására.
Az ''Orvostörténeti Közlemények'' szerkesztője (1971-1988), a ''Magyar Média'' főszerkesztője (2000–2002), 2001 és 2005 között az MTA Sajtótörténeti Munkabizottságának titkára volt. A [[Magyar Újságírók Országos Szövetsége]] Sajtótudományi Szakosztályának elnöke (1999-2005), 1999 óta a Neÿ nagyapja által alapított budai Várbarátok Köre elnöke.
Az ''Orvostörténeti Közlemények'' szerkesztője (1971-1988), a ''Magyar Média'' főszerkesztője (2000–2002), 2001 és 2005 között az MTA Sajtótörténeti Munkabizottságának titkára volt. A [[Magyar Újságírók Országos Szövetsége]] Sajtótudományi Szakosztályának elnöke (1999-2005), 1999 és 2018 között a Neÿ Ákos által alapított budai Várbarátok Köre elnöke.


== Munkássága ==
== Munkássága ==

A lap 2021. november 5., 22:50-kori változata

Buzinkay Géza
Buzinkay Géza 2011-ben
Buzinkay Géza 2011-ben
Életrajzi adatok
Született1941. június 21. (82 éves)
Budapest
Ismeretes mint
Nemzetiségmagyar
GyermekekBuzinkay György
Iskolái
Szakmai kitüntetések
A Wikimédia Commons tartalmaz Buzinkay Géza témájú médiaállományokat.

Buzinkay Géza (Budapest, 1941. június 21. –) történész, az MTA doktora, professor emeritus.

Családja

A nemesi származású buzinkai Buzinkay család sarja. Édesapja, buzinkai Buzinkay György (1907-1945), édesanyja, pilisi Neÿ Katalin (1915-2011) volt. Apai nagyszülei buzinkai Buzinkay Pál (1875-1942),[1] és rimhelyi Rimély Magdolna (1881-1935) voltak. Anyai nagyszülei pilisi Neÿ Ákos (1881-1967), mérnök, a MÁV és a DSA igazgatója és kisjeszeni és folkusfalvi Jeszenszky Lea (1889-1972) voltak.[2]

Felesége Rozsnyai Krisztina, a Magyar Felsőoktatási Akkreditáció Bizottság nemzetközi ügyek szakreferense, fiuk Buzinkay György Ferenc politikus.

Életpályája

Középiskolai tanulmányait a budapesti Piarista Gimnáziumban kezdte el, érettségit a Toldy Ferenc Gimnáziumban tett 1959-ben. Az ELTE Bölcsészettudományi karán a magyar nyelv-és irodalom középiskolai tanári és okl. könyvtárosi diplomát 1971-ben szerzett; történelemből bölcsészdoktorátust Szabad György tanítványaként kapott 1980-81-ben. Az MTA aspiránsaként, Németh G. Béla vezetésével készítette el kandidátusi disszertációját, az irodalomtudományok kandidátusa fokozatot 1983-ban nyerte el, majd az ELTE BTK 2008-ban a történelemtudományok habilitált doktorává avatta. Az MTA doktora címet 2019-ben szerezte meg.

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár könyvtárosaként, majd osztályvezetőjeként (1977-ig) a társadalomtörténeti kutatásokat Antall József irányításával kezdte el. A Corvina Könyvkiadó felelős szerkesztője (1977-1985), majd az Irodalmi és Társadalomtudományi szerkesztőség vezetője (1985-1989) lett. Az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársaként Hanák Péter osztályán működött (1990-1991)-ben, majd pályázat útján elnyerte a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatói állását (1992-1995), utána főmuzeológus, illetve tudományos tanácsadó volt. Egyetemi és felsőfokú (posztgraduális) oktatásban a kilencvenes évek eleje óta vesz részt, az ELTE BTK Kommunikáció szakának indulása óta a sajtó-médiatörténet előadója. 2004-ben muzeológusként nyugdíjba ment, ugyanakkor főiskolai tanári kinevezést kapott az egri Eszterházy Károly Főiskola Kommunikáció- és Médiatudományi tanszékén a sajtó-médiatörténet és a művelődéstörténet oktatására. Az Orvostörténeti Közlemények szerkesztője (1971-1988), a Magyar Média főszerkesztője (2000–2002), 2001 és 2005 között az MTA Sajtótörténeti Munkabizottságának titkára volt. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Sajtótudományi Szakosztályának elnöke (1999-2005), 1999 és 2018 között a Neÿ Ákos által alapított budai Várbarátok Köre elnöke.

Munkássága

Fő kutatási területe a magyar sajtó története, a karikatúra története, Budapest társadalom- és művelődéstörténete.

Díjai, elismerései

Főbb művei

Kézikönyvek, monográfiák, tanulmánygyűjtemények

  • Borsszem Jankó és társai. Magyar élclapok és karikatúráik a XIX. század második felében. Corvina, Bp., 1983. 172 old.
  • „Kő se mutatja helyét". A királysírok pusztulása. Corvina, Bp., 1986. 120 old.
  • Kis magyar sajtótörténet; Haza és Haladás Alapítvány, Bp., 1993
  • Iskola a lovagvárban. A budai Toldy Ferenc Gimnázium 150 éve. Toldy Ferenc Gimnázium, Bp., 2005. 235 old.
  • Buzinkay Géza – Kókay György: A magyar sajtó története I. A kezdetektől a fordulat évéig. Budapest, Ráció Kiadó, 2005. 225 old.
  • Magyar hírlaptörténet 1848-1918. Corvina, Bp., 2008. 150 old.
  • Hírharang, vezércikk, szenzációs riport. Magyar sajtótörténeti antológia 1780-1956. Szerk., a bevezetést és a jegyzeteket írta: Buzinkay Géza. Corvina, Bp., 2009. 420 old.
  • A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig. Budapest, Wolters Kluwer, 2016. 548 old.

Szerkesztett kötetek

  • Orvostörténeti Közlemények. (Comm. Hist. Artis Med.) Főszerk.: Antall József, szerk.: Buzinkay Géza. Budapest, 1969–1988.
  • Magyar Média. Sajtótudományi Folyóirat. Főszerk.: Buzinkay Géza, szerk.: Bajnai Zsolt. Budapest, Magyar Újságírók Országos Szövetsége, 2000–2002.
  • Acta Congressus Internationalis XXIV Historia Artis Medicinae. Szerk.: Antall József - Buzinkay Géza - Némethy Ferenc. 1-2. köt. Budapest, Medicina, 1976. 1670 old.
  • Műferdítések és poétai rugamok. XIX. századi élclapjaink paródiái és travesztái; Magvető, Bp., 1983 (Magyar hírmondó sorozat)
  • Mokány Berczi és Spitzig Itzig, Göre Gábor mög a többiek... A magyar társadalom figurái az élclapokban 1860 és 1918 között; Magvető, Bp., 1988 (Magyar hírmondó sorozat)
  • Budapesti Történeti Múzeum. Főszerk.: Buzinkay Géza. Budapest, Corvina, 1995. 158 old.,ill.
  • Urbanizáció a dualizmus korában. Konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban. 1998. november 18. /A konferencia anyaga megjelent:/ /Tanulmányok Budapest Múltjából XXVIII. köt./ Budapest, 1999. 391 old.
  • Élet az óvóhelyen. Vári ostromnaplók 1944-45. Szerk.: Buzinkay Géza. Budapest, Várbarátok Köre – Litea, 2003. 116 old.
  • Negyvenéves a budai Várbarátok Köre. In memoriam Ney Klára; Várbarátok Köre–Litea Könyvesbolt és Teázó, Bp., 2006
  • Egy magyar úr a XX. században. Neÿ Ákos tartalékos tüzér főhadnagy első világháborús emlékezései és családi levelezése 1914-1918. Sajtó alá rend., jegyz., szerk. Buzinkay Géza. Budapest, Corvina, 2014. 296 old. ill,
  • Budavári emlékek és emlékezések. A budai Várbarátok Köre 50 éves emlékkönyve. Szerk. Buzinkay Géza. Budapest, Várbarátok Köre, 2016. 291. old.
  • Könyv, kontextus, medialitás. Tanulmányok a 60 éves Széchenyi Ágnes tiszteletére; szerk. Buzinkay Géza, Martin József; EKE Líceum, Eger, 2017
  • Szomjas Lajosné Czerjék Csilla: Csilla könyve. A boldog békeévekről és arról, ami utána következett; előszó Szomjas György; szerk., szöveggond., jegyz. Buzinkay Géza; Hír Média Kft., Bp., 2018

Jegyzetek

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Buzinkay_Géza&oldid=24359179”