„Baross Gábor-telep” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
helyi legendárium |
Pontosítás |
||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
| hosszúsági ívmásodperc = 55 |
| hosszúsági ívmásodperc = 55 |
||
}} |
}} |
||
'''Baross Gábor-telep '''vagy '''Barosstelep '''1950 óta [[Budapest]] egyik |
'''Baross Gábor-telep '''vagy '''Barosstelep '''1950 óta [[Budapest]] egyik lakónegyede a [[Budapest XXII. kerülete|XXII. kerületben]], korábban [[Nagytétény]] községéhez tartozott, jelenleg a [[Budatétény|budatétényi]] egységrészhez tartozik. |
||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
A lap jelenlegi, 2021. október 27., 14:26-kori változata
| Baross Gábor-telep | |
 | |
| A helyi római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | Budapest XXII. kerülete |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3016 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Baross Gábor-telep
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 24′ 22″, k. h. 18° 59′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 22″, k. h. 18° 59′ 55″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baross Gábor-telep témájú médiaállományokat. | |
Baross Gábor-telep vagy Barosstelep 1950 óta Budapest egyik lakónegyede a XXII. kerületben, korábban Nagytétény községéhez tartozott, jelenleg a budatétényi egységrészhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Mai közigazgatási határai a Szabadkai utca a Kamaraerdei úttól, Csiperke utca, Klauzál Gábor utca, a XI. utca és meghosszabbított vonala, Rózsakert utca, Minta utca, Dózsa György út, Budapest közigazgatási határa, Kamaraerdei út és meghosszabbított vonala a Szabadkai útig.
Szűken véve a számozott utcák és a mai Dózsa György út tartozik a telephez: ez az a terület, amit először felparcelláztak 1905-ben.
Története[szerkesztés]
Nagytétény határában, Budatétény tőszomszédságában alakult ki a mai városrész az 1900-as évek elején. A számozott utcák parcellázása Weisz Gyula és felesége, Libál Róza nevéhez kötődik. Az első telkek többségét budapestiek vették meg, és egy nyaralótelep alakult ki, de később, a harmincas évekre már egyértelműen az ország különböző pontjairól érkező munkások voltak többségben a lakosok között.
1909-ben alakult meg a Baross Gábor telepi Polgári Kör, ami a kulturális élet mellett az érdekvédelmet, az életkörülmények javítását tűzte ki célul. Első eredménye az elemi iskola volt, ami 1911-ben nyitotta meg kapuit, és – az első világháború utáni pár éves kényszerszünet után – máig működik. Az iskola első épülete a XVI. és XIII. utcák sarkán található, később a IV. utcában béreltek épületet, és az 1920-as években épült fel az első épület az intézmény mai helyén.
1933-ban épült fel a Baross Gábor telepi Templomépítő Egyesületnek köszönhetően a római katolikus templom. Az építkezés költségeit nagyrészt közadakozásból teremtették elő. A Templomépítő Egyesület templom híján is gondoskodott egyházi életről, az első években meghívott papokkal, 1930-ban pedig – Lényi Vince vezetésével – megalakult az egyházközség is, ami a Székesfehérvári egyházmegyéhez tartozott, és Nagytétény filiájaként működött. 1948-ban kapott plébániai rangot.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. 38. o. ISBN 963 9469 06 8