Kis János (filozófus)

Kis János
Kis János 1989-ben
A Szabad Demokraták Szövetségének 1. elnöke
Hivatali idő 1990. február 23. – 1991. november 23.
Előd	nem volt
Utód	Tölgyessy Péter
Született	1943. szeptember 17. (80 éves) Budapest
Párt	Szabad Demokraták Szövetsége
Házastársa	Hegedüs Zsuzsa
Foglalkozás	filozófus politikus újságíró
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1967) ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola (–1962)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kis János témájú médiaállományokat.

Kis János (Budapest, 1943. szeptember 17. –) magyar liberális filozófus, az SZDSZ alapító tagja és első elnöke. A publicisztikai zsargon által Lukács-óvodának nevezett csoport tagja, vagyis Lukács György marxista filozófus tanítványainak (budapesti iskola) tanítványa.

Élete

Édesapját csecsemőkorában, a háború alatt elvesztette, ugyanis zsidó származása miatt koncentrációs táborba került, ahonnan nem jött haza. A holokauszt áldozata lett két anyai nagybátyja is.

Először a híres magyar-orosz tanítási nyelvű Gorkij Iskolában tanult, amelybe egyszerre jártak a kommunista vezetők privilegizált helyzetű gyermekei és olyan később fontos személyiséggé fejlődő, gyakran kifejezetten a rendszer ellenzékévé váló diákok, mint maga Kis János, Angelusz Róbert, Halász Péter, Garai László, Komoróczy Géza. Az iskolát, amely korábban a Szent István Gimnázium épületét foglalta el 1956 után bezárták, tanulói a Radnóti Miklós Gimnáziumba kerültek. Kis János is ott érettségizett 1962-ben. 1967-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett filozófusi diplomát.

Pályája elején, az 1960-as években marxista, lukácsista nézeteket vallott. Az 1980-as évektől viszont már a baloldal radikális individualista szárnyának képviselője, az emberijogi liberalizmus teoretikusa. Az állampárti diktatúra idején elméleti kontextusban vizsgálódik, a rendszerváltás után gyakorlati kérdésekkel is szembekerül munkáiban. Előadója volt az 1980 körül működött „repülő egyetemnek”, a Hétfői Szabadegyetemnek.

Tudományos alapon kritizálta a marxizmust, a válasz azonban nem tudományos volt: az úgynevezett filozófusperben kizárták az MSZMP-ből, elbocsátották az MTA Filozófiai Intézetéből és szilenciumra ítélték. Szabadúszó fordító lett, a demokratikus ellenzék egyik vezéralakjaként fontos szerepe volt a rendszerváltást megelőző olyan nagy jelentőségű kezdeményezésekben, mint az 1981-ben megjelent Beszélő folyóirat, amelynek szamizdat korszakában vezető szerkesztője volt, 1990-91-ben már legálisan szerkesztőbizottsági elnöke. 1985-ben részt vett a monori találkozón és referátumot tartott „Korlátainkról és lehetőségeinkről” címmel.

Az 1980-as évektől kezdve külföldön és Magyarországon is aktív oktatói és tudományos tevékenységet folytatott. 1988–89-ben a New York-i Új Társadalomtudományi Főiskola vendégtanára. 1996-ban a New York-i Egyetem vendégtanára volt. 1992-től a Közép-európai Egyetem (CEU) tanára.

A napi politikában a rendszerváltás kezdetétől 2002-ig szerepelt. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózatának ügyvivője. Majd 1991-ig a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője.

1990–1991-ben az SZDSZ első elnöke, majd 1999-ig a párt országos tanácsának tagja. 2002-ben kilépett a pártból.

Gyakran publikál a Beszélőben és az Élet és Irodalomban.

Főbb művei

• Hogyan lehetséges kritikai gazdaságtan? (Bence Györggyel és Márkus Györggyel közösen) (1973)
• A szovjet típusú társadalom marxista szemmel (Bence Györggyel közösen, Marc Rakovski álnéven) (1977)
• Vannak-e emberi jogaink? (1986)
• Politics In Hungary. For a Democratic Alternative (1989)
• Az abortuszról. Érvek és ellenérvek (1992)
• Az állam semlegessége, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1997 (East-European Non-Fiction), ISBN 9637978917
• Alkotmányos demokrácia (2000)
• Vannak-e emberi jogaink? (2003)
• A politika mint erkölcsi probléma (2004)
• Időnk Eörsivel; összeáll., szerk. Kis János és Kőrössi P. József; Noran, Bp., 2007
• Politics as a moral problem (A politika mint erkölcsi probléma); angolra ford. Miklósi Zoltán; New York–Bp., CEU Press, 2008
• Mi a liberalizmus? Esszék, tanulmányok, 1985–2014; Kalligram, Pozsony, 2014 (Kis János válogatott művei)
• Az állam semlegessége; 2. bőv. kiad.; Kalligram, Pozsony, 2015 (Kis János válogatott művei)
• A politika mint erkölcsi probléma; Kalligram, Bp., 2017 (Kis János válogatott művei)
• Alkotmányos demokrácia. Régebbi és újabb közelítések; Kalligram, Bp., 2019 (Kis János válogatott művei)
• Szabadságra ítélve. Életrajzi beszélgetések Meszerics Tamással és Mink Andrással; Kalligram, Bp., 2021 (Kis János válogatott művei)

Források

• Lehetséges. Kis Jánosnak tanítványaitól; szerk. Kovács Kriszta, Tóth Gábor Attila; Kalligram, Pozsony, 2013

Interjúk

• Ördögi Körök, Heti Válasz interjú, 6. évfolyam 45. szám, 2006. november 9.
• „Az erkölcsi ítéletalkotás része a politikának”, Kis Jánossal Révész Sándor és Mink András beszélgetett, Beszélő, 2004. június 6.
• Tanácstalanul, Hetek interjú, XII. évfolyam, 3. szám, 2008. január 18. (Hozzáférés: 2008. szeptember 28.)
• „Zsidónak lenni ténykérdés” – Interjú Kis Jánossal, Szombat.org, 2005. május 5. (Hozzáférés: 2011. január 27.)

További információk

• Janos Kis, people.ceu.edu

Elődje: (ügyvivői testület)

A Szabad Demokraták Szövetségének elnöke 1990 – 1991

Utódja: Tölgyessy Péter