2022-es magyarországi országgyűlési választás

2022-es országgyűlési választások Magyarországon

← 2018 2022 2026 →

199 fős országgyűlés (többség: 100 fő) 106 fő egyéni választókerületből, 93 fő országos listáról

Részvétel: <div style="position: absolute; background-color:lightgreen; width: %; height: 1.5em;"> 0 megjelent (0 jogosult)

Listavezető Orbán Viktor Eldöntetlen Párt Fidesz–KDNP Ellenzéki összefogás (DK–Jobbik–Momentum– MSZP–Párbeszéd–LMP) Előző választás 133 fő, 49,27% Nem létezett Mandátumok +/– arány +/– Egyéni kerület +/–

5%-os küszöb: szavazat

További eredmények Lista Lista­vezető Szavazat +/– Mi Hazánk Toroczkai László MKKP Kovács Gergely MNOÖ Ritter Imre

Miniszterelnök a választások előtt Megválasztott miniszterelnök Orbán Viktor Fidesz-KDNP '

A 2022-es magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak kilencedik általános parlamenti választása lesz Magyarországon várhatóan 2022 tavaszán (a pontos dátumot a köztársasági elnök tűzi majd ki).

Választási rendszer

Az Országház

A választás időpontja

A választásra Magyarország alaptörvénye szerint az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök tűzi ki, legalább 72 nappal a voksolás megrendezése előtt. A szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra (pl. május 1-re), illetve azok előtti vagy azok utáni napokra sem, nem lehet húsvétvasárnap és pünkösdvasárnap. A magyar választásokat vasárnapi napokon kell tartani.

A választási rendszer

Magyarországon az országgyűlési képviselők választását a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza. A választás egyfordulós.

Az Országgyűlés létszáma 199, a választási rendszer vegyes rendszerű: 106 képviselő egyéni választókerületben (OEVK) relatív többséggel kerül megválasztásra, 93 képviselő pedig párt-, illetve nemzetiségi listán kerül be a parlamentbe arányos rendszerben, kiegészítve a szavazatszámot a töredékszavazatokkal. A töredékszavazatok olyan szavazatok, melyek az egyéni kerületben nem értek mandátumot (vesztesek szavazatai), továbbá a nyertes „felesleges” szavazatai is ilyenek, melyekre nem volt szükség a győzelemhez. Azon jelöltek, akik függetlenként indultak, vagy egy olyan párt jelölte őket, amely nem állított országos listát, vagy állított, de nem érte el a parlamenti küszöböt, azoknak a szavazatai nem tudnak töredékszavazatként hasznosulni. Így ha egy ilyen jelölt győz, akkor a győzelemhez már nem szükséges, „felesleges” szavazatok elvesznek, míg ha veszít, akkor az összes rá adott szavazat elveszik.

Országos lista

Országos listát az a párt állíthat, amelynek 71 választókerületben, de legalább 14 megyében és Budapesten van egyéni jelöltje. Nemzetiségi lista állításához a nemzetiségi névjegyzékben regisztrált választópolgárok 1%-ának, de legfeljebb 1500 embernek az ajánlását kell összegyűjteni.

Jelölése

Egyéni választókerületi jelöltté váláshoz a választási törvények alapján 500 aláírást kell összegyűjteni. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat.

Megválasztása

Az egyéni választókerületekben az a jelölt lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapja.

Az egyéni képviselő megválasztásánál felhasználatlan szavazatok felhasználása

A vesztes jelöltek, továbbá a győztes jelölt győzelemhez nem szükséges szavazatai töredékszavazatnak számítanak és hozzáadódnak a listás szavazáshoz.

Listás szavazatok kiosztása

A nemzetiségi választópolgárok dönthetnek úgy, hogy nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára szavaznak. A mandátumkiosztáskor a nemzetiségi listák szavazatait is figyelembe veszik. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon kívüli magyarok is szavazhatnak pártlistára.

A mandátumok kiosztása:

1. össze kell adni a listás szavazatokat,
2. ha egy nemzetiség megszerezte az összes országos listás szavazat $/93/4$ darabnyi szavazatot, kap egy kedvezményes mandátumot,
3. a megszerezhető listás mandátumok számából a nemzetiségek által megszerzett mandátumok számát le kell vonni,
4. a mandátumokat az 5%-ot elérő pártok (kettős listánál 10, hármas vagy többesnél 15%-ot) és az 5%-ot elérő nemzetiségek között kell kiosztani,
5. a pártok szavazataihoz a töredékszavazatokat hozzá kell adni, a nemzetiségek szavazataiból pedig a kedvezményes kvótát le kell vonni,
6. a mandátumokat táblázatos módszerrel (ún. D’Hondt-módszerrel) kell elosztani (táblázatot készítünk: első sor a szavazatok, második a szavazatok fele, harmadik a harmada, negyedik a negyede stb., a legnagyobb számokat „bekarikázzák”, minden párt annyi mandátumot kap, ahány „karika” van az oszlopában).

Azok a nemzetiségek, amelyek nem jutottak mandátumhoz, egy nemzetiségi szószólót (a lista első helyezettje) küldhetnek az országgyűlésbe. A szószólót az országgyűlési képviselőkkel azonos jogok illetik meg, leszámítva, hogy nem szavazhat a parlament döntéseikor.

Jelöltállítási folyamat

A 2022-es választásra az ellenzéki pártok a Republikon Intézet 2020-as javaslata alapján közös jelöltállítással készülnek. A 2020 nyarán készült felmérések szerint az ellenzéki szavazók zöme támogatta a pártok együttes választási fellépését. A 2020-as, Korszakváltás Garanciái című megállapodásuk alapján a pártok minden egyéni választókerületben egy közös jelöltet állítanak, illetve közös választási listájukat is egy közös miniszterelnök-jelölt vezeti majd. Az egyéni képviselőjelöltek kiválasztására és a közös miniszterelnök-jelölt megválasztására 2021 folyamán egy ellenzéki előválasztás megrendezésével kerül sor. Az előválasztási folyamat során kialakítandó közös jelöltállítási megállapodás részese a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum, illetve a Párbeszéd. Az előválasztáson más szervezetek (MLP, ÚK, UVNP, MMM, Szikra) és független jelöltek is indulnak.

A Fidesz-KDNP a jelöltállítás során a hosszú ideje bevált választókerületi elnöki rendszert alkalmazza, a kormánypárt jelöltjei várhatóan a választókerületi elnökök lesznek. Az ellenzéki közös fellépésnek nem részese a Mi Hazánk, a párt képviselőjelöltek kiválasztásáról a szervezet alapszabálya szerint a párt elnöksége dönt.

Kapcsolódó szócikkek

• Országgyűlés
• Jelenkori magyarországi országgyűlési választások
• 2018–2022 közötti magyar országgyűlési képviselők listája
• Negyedik Orbán-kormány
• Ellenzéki összefogás
• 2021-es magyarországi ellenzéki előválasztás
• Előválasztás