Polgári halál

A polgári halál (franciául mort civile), a polgári jogképesség elvesztése.

Történetet

A római jogban Capitis deminutio maxima, vagyis a szabadságnak, a polgárjognak és a családi állásnak elvesztése, és a Capitis diminutio media, a szabadság megtartása mellett a polgárjognak és a családi állásnak elvesztése. Az első eset, a szabadságnak elvesztése, minden jognak, a másik, a polgárjognak elvesztése, a jus civilében gyökeredző jogoknak elvesztét jelenti. A Code Napóleon szerint polgári halált vonnak maguk után azok a büntetések, amelyek folytán az elitélt a törvényben meghatározott polgári jogait elveszti; ilyenek a halálbüntetés, amennyiben a törvény ehhez a P. következményét köti. A P. folytán az elitélt elveszti vagyonát, amely örököseire szállt ugy, mintha végrendelet nélkül valóban meghalt volna; örökséget nem szerezhet, vagyonáról sem élők közt, sem halál esetére nem rendelkezhetik, sem vagyont nem szerezhet, kivévén tartás címén; nem lehet gyám, sem tanú; ugy felperesi mint alperesi minőségben csak gondnoka által állhat perben; jogi hatályu házasságot nem köthet; elébb kötött házasság polgárjogi hatályaira vonatkozólag megszünik; házastárság s örököseit mindazok a jogok megilletik, melyek őket halála esetében illetnék; a polgári halott által s tényleg szerzett és halála percében birtokában levő vagyon mint uratlan vagyon a kincstárra száll, megengedvén a törvény, hogy az államhatalom az özvegy, a gyermekek vagy rokonok javára méltányos intézkedést tehessen. Újabb törvények a Code szigorát enyhítették.

Magyarországon

Hazai jogunk a polgári halált nem ismeri, de igenis bizonyos jogoknak büntetésül elvonását vagy megszorítását, jelesül a hivatalvesztést s a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését.

Források

• Bokor József (szerk.). Polgári halál, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2015. augusztus 19. 

Kapcsolódó szócikkek

• Jogképesség
• Közügyektől eltiltás