Szerkesztő:Törifaktos

Az Abudia gens egy kevéssé ismert plebejus család volt az ókori Rómában. Ez a nemzetség a császárkorban virágzott, és egyik tagja sem töltötte be a római állam magasabb tisztségeit. A történelemben csak Abudius Rusót említik, aki Tiberius alatt aedilis volt, de más Abudiusokat csak feliratokból ismerünk.

Tagok

• Abudius Ruso, egy korábbi aedilis, Gnaeus Cornelius Lentulus Gaetulicus alatt egy légiót irányított Germania Superiorban. Ő volt az egyik delator, aki megvádolta Lentulust, de amikor a vádak kudarcot vallottak, Abudiust magát is elítélték és kiutasították Rómából. Abudius motivációja Lentulus feljelentésére valószínűleg zsarolás volt. Vádaskodásának jellege szintén tisztázatlan, de alapja lehetett Lentulus lányának eljegyzése Sejanus fiával.

• Abudius, akit egy első századi, a noricumi Virunumból származó felirat nevez meg.

• Lucius Abudius L. f., akit a Gallia Narbonensis-i Vasio városából származó felirat nevez meg.

• Gnaeus Abudius Fortunatus, Rómában temették el, a felesége, Octavia Faustilla által felavatott családi sírboltban, amely az első század végére vagy a második század első felére datálható.

• Marcus Abudius Luminaris, Rómában szentelt sírhelyet ügyfelének és feleségének, Abudia Megiste-nek és fiuknak, Marcus Abudius Saturninusnak.

• Abudia Maxima, a dalmáciai Iaderben szentelt sírt fiának, a második század közepe és a harmadik század vége között.

• Abudia M. l. Megiste, egy felszabadított nő, valamint Marcus Abudius Luminaris, talán korábbi gazdájának ügyfele és felesége, aki Rómában sírt szentelt Abudiának és fiuknak, Marcus Abudius Saturninusnak.

• Abudia Murinilla, a második század második feléből származó sírt szentelt a pannonia superior-i Carnuntumban a férje, Crescens Licinianus számára, aki valószínűleg a Mauretania-i önkéntesek tizennyolcadik kohorszának negyvenöt éves tribunusa volt.

• Abudia Phlegusa, a Gallia Narbonensis-i Nemaususban lévő sírhelyet felszabadított emberének, Gelliusnak szentelte.

• Abudia Prima, Rómában temették el, a férje, Epaphroditus által felavatott sírban, amely az első század második feléből származik.

• Abudia Prima, a velencei-hisztriai Aquileiában egy családi sírkamrában eltemetve, amelyet Titus Albius Rufus, a Legio VIII Augusta katonája, vagy a fia, vagy a veje építtetett, és az első század végére datálható.

• Titus Abudius T. f. Priscus, aki Aquileiából származott, a Legio VII Claudia veteránja volt, és a Moesia Superiorban lévő Scupiban temették el, nyolcvanöt éves korában, a felesége, Felicula által felavatott sírban, amely az első század végéről vagy a második század első feléből származik.

• Abudius Priscus Cassidarius Demetrius, Cerlerinus Statienus Clementianusszal együtt a városi decuriók egyik ügynöke Gabiiben Kr. u. 220-ban.

• Abudia Q. f. Publia, a velencei-hisztriai Polában és Histriában egy harmadik századi sírba temetve, amelyet szülei, Quintus Postumius és Albudia Publia, valamint testvére, Publius szenteltek.

• Marcus Abudius Seleucus, Rómában szentelt síremléket testvérének, Gaius Attius Venustusnak és nővérének, a felszabadított Attia Primigeniának.

• Abudia Satura, az Africa Proconsularisban lévő Ammaedarában eltemetett nyolcvanéves nő.

• Marcus Abudius M. f. Saturninus, Rómában eltemetett fiú, nyolcéves korában, anyjával, Abudia Megiste-vel együtt, az apja, Marcus Abudius Luminaris által felavatott sírban.

• Quintus Abudius Theodotus, Fronto szabad embere, áldozatot mutatott be a vasiói istennőknek.

• Abudius Verus, anyja végakaratának megfelelően anyja, Junia Varilla és testvérei, Publius Junius Severianus, Galeonia Larga és Publius Junius Novatus emlékére szentelt egy első századi emlékművet a velencei Parentiumban és Histriában.

• Publius Abudius Verus, egy első vagy második századi felajánlást tett Parentiumban fia emlékére, akit szintén Publius Abudius Verusnak hívtak.

• Publius Abudius P. f. Verus, Publius Abudius Verus fia, aki első- vagy második századi felajánlást tett fia emlékére Parentiumban.

• Titus Abudius Verus, az első században Ravennában a hadseregben szolgáló lovas az első században Neptunusznak hozott áldozatot.

• Marcus Abudius Vitalis, Aquileiában egy harmadik századi családi sírboltot szentelt a felesége és háztartásuk számára.

Források

• Publius Cornelius Tacitus, Annales.
• Theodor Mommsen et alii, Corpus Inscriptionum Latinarum (The Body of Latin Inscriptions, abbreviated CIL), Berlin-Brandenburgische Akademie der Wissenschaften (1853–present).
• Gustav Wilmanns, Inscriptiones Africae Latinae (Latin Inscriptions from Africa), Georg Reimer, Berlin (1881).
• René Cagnat et alii, L'Année épigraphique (The Year in Epigraphy, abbreviated AE), Presses Universitaires de France (1888–present).
• Emile Espérandieu, Inscriptions Latines de Gaule: Narbonnaise, Paris (1929).
• Swedish Institute in Rome, Opuscula Archaeologica (1935–present).
• Anna Gerstl, Supplementum Epigraphicum zu CIL III für Kärnten und Osttirol, 1902-1961 (Epigraphic Supplement to CIL III for Carinthia and East Tyrol), Vienna (1961).
• Giovanni Battista Brusin, Inscriptiones Aquileiae (Inscriptions of Aquileia), Udine (1991–1993).
• Steven H. Rutledge, Imperial Inquisitions: Prosecutors and Informants from Tiberius to Domitian, Routledge (2002), ISBN 978-1-134-56060-8.