„Fidesz – Magyar Polgári Szövetség” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
232. sor: 232. sor:
|align=center style="background: #ddffdd" |kormánypárt
|align=center style="background: #ddffdd" |kormánypárt
|-
|-
| style="text-align:center" |[[2022-es magyarországi országgyűlési választás|2022-es]]<sup>6</sup>
|2022-es
| style="text-align:center" |-
|
| style="text-align:center" |-
|
| style="text-align:center" |-
|
| style="text-align:center" |-
|
| style="text-align:center" |-
|
| style="text-align:center" |-
|
|
|
|}
|}

A lap 2021. szeptember 23., 20:44-kori változata

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
Mottó: Nekünk Magyarország az első!
Adatok
ElnökOrbán Viktor
Alelnök
FrakcióvezetőKocsis Máté
Országos Választmány elnökeKövér László
SzóvivőHorváth László
Zsigó Róbert
Alapítva1988. március 30.
Eredeti névFiatal Demokraták Szövetsége
Székház1089 Budapest, Visi Imre utca 6. (Polgárok Háza)
Ifjúsági tagozatFidelitas
Tagok számaCsökkenés35 000[1] (2015)
IdeológiaJelenlegi ideológiák:
nemzeti konzervativizmus
nacionalizmus
antikommunizmus
kereszténydemokrácia
euroszkepticizmus
Történelmi ideológiák:
Liberalizmus
Politikai elhelyezkedésJelenleg:
jobboldal
2011 előtt:
balközép,
jobbközép
centrista
Parlamenti jelenlét1990–jelenleg
Európai parlamenti jelenlét2004–jelenleg
Parlamenti mandátumok
117 / 199
Megyei közgyűlési mandátumok
245 / 381
Európai parlamenti mandátumok
12 / 21
Nemzetközi szövetségek
  • Közép Demokrata Internacionálé (CDI-IDC)
  • Nemzetközi Demokrata Unió (IDU)
    • Európai pártLiberális Internacionálé (1992-2000)
    Európai Néppárt (2000-2021),[3] Függetlenek (2021 óta)
    EP-frakcióFüggetlenek (2021 óta)
    Európai Néppárt (2004-2021)[2]
    Hivatalos színei
      narancssárga
    Magyarország politikai élete
    Weboldala
    A Wikimédia Commons tartalmaz Fidesz – Magyar Polgári Szövetség témájú médiaállományokat.

    A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali, nemzeti konzervatív párt. Régebbi nevei: Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), Fidesz – Magyar Polgári Párt (Fidesz–MPP). Ifjúsági szervezete a Fidelitas. 2010 óta Magyarország vezető kormánypártja, szövetségben a Kereszténydemokrata Néppárttal.

    Története

    Fiatal Demokraták Szövetsége (1988–1995)

    A pártot a Kádár-rendszerrel elégedetlen, de abban már valamilyen politikai szerepet vállaló, liberális főiskolás-egyetemista fiatalok hozták létre az 1980-as évek végén.

    A csoport magja az ELTE jogi karának egy ún szakkollégiuma volt, melyet az egyetem fiatalabb, szabadabb légkörre váró oktatói hoztak létre, némileg az egykori NÉKOSZ-ra emlékeztető módon. Az intézmény a politikai gondolkodó Bibó István nevét vette fel. A fiatalok nagyobb szabadságra vágytak, így a kollégiumban szabadegyetemi jelleggel hallgattak kurzusokat, találkozókon vettek részt (ezek közül kiemelkedik az 1985-ös szarvasi tanácskozás). Végül úgy határoztak, hogy létre kell hozzanak egy szervezetet, amely az akkor egyeduralkodó KISZ ellensúlya lehet.

    A szervezet megalakulására némi vitákat, egyeztetéseket követően 1988. március 30-án került sor a kollégium Ménesi úti épületének alagsorában. A név szintén vita tárgya volt, végül a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz)-titulusban állapodtak meg. Az alapítók különböző főiskolákról-egyetemekről érkező fiatalok voltak, de a társaság központi magját a „bibósok” alkották. Később ők vették át a vezető szerepet.

    Elnöki poszt éveken át nem volt. Az elnöki teendőket eleinte egy hattagú szóvivői testület látta el. A hatóságok folyamatosan akadályozták működésüket, jogi úton is megpróbálták őket ellehetetleníteni, de sikertelenül. A szövetség tagsága folyamatosan növekedett. A vezetők közül kiemelkedett a radikálisabb Kövér László, aki pár évvel korábban diplomázott az egyetemen, a nála néhány évvel fiatalabb, szintén jogász Orbán Viktor, illetve a liberálisabb nézeteket valló Fodor Gábor. Mind a négyen, ahogy az alapítók többsége is - kollégisták lévén - vidéki származásúak voltak, Kövér Pápán, Orbán Székesfehérváron, Fodor pedig Gyöngyösön született. Alapító társuk volt még a szintén „bibós” Áder János és Szájer József, valamint a közíró Bayer Zsolt is.

    1988-tól az első szabad választásokig a magát „liberális, radikális és alternatív” erőként meghatározó generációs szövetség elképzeléseit olyan, a társadalmat megmozgató tüntetéseken ismertette, mint a Nagy Imréről megemlékező június 16-i, vagy az 1989. március 15-i megmozdulás, illetve a Bős-Nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozások, emellett állást foglaltak a romániai falurombolás, illetve a kínai, Tienanmen téri események ellen. Az első esetben a rendőrség erőszakosan lépett fel. Több szervezőt, felszólalót is inzultáltak, többek közt Orbán Viktort, Mécs Imrét és Tamás Gáspár Miklóst.

    Akadt tehát dolguk a rendőrséggel és a bíróságon is, de a rendszer az ellenkező hatást érték el vele: a szervezet országszerte is egyre jelentősebbé vált, később párttá is alakultak. A Fidesz hármas önmeghatározása a jogállamiság, a parlamentáris demokrácia, a korrupciómentes politika, és a kulturális sokszínűség (pluralizmus) képviseletét jelentette.

    A rendszerváltás fontos eseménye volt az ún. nemzeti kerekasztal-tárgyalások, ahol a Fideszt két állandó résztvevő és egy helyettes jelenítette meg, méghozzá Orbán Viktor, Kövér László és Fodor Gábor.

    1990-ben, az első szabad választáson a Fidesz átlépte a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, így képviselői bejutottak az Országgyűlésbe, és 22 fős frakciót alkotva parlamenti pártként folytatta tevékenységét. 1992-ben a pártot felvették a Liberális Internacionáléba.

    Orbán Viktor és Kövér László kezdeményezésére a párt 1992-től – belső vitákat kiváltva – a konzervativizmus és a jobboldaliság felé fordult, működését centralizálta; az újonnan létrehozott elnöki pozícióba 1993-ban Orbán Viktort választotta a párt kongresszusa. Mindez a Fidesz liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és társainak kiszorulását is jelentette.[4] 1993-ban a párt e csoportja – Fodor Gábor vezetésével – kivált, s képviselő tagjai lemondtak a párt listáján szerzett parlamenti mandátumukról. (A kilépőket a tagságból több mint kétszázan követték. Fodor és társai közül néhányan a következő választáson az SZDSZ színeiben jutottak ismét a parlamentbe.)

    Fidesz – Magyar Polgári Párt (1995–2003)

    A Fidesz Lendvay utcai székháza

    A párt jobbra tolódott, és bár az MDF-kormány ellenzékeként óriási népszerűségnövekedést könyvelhetett el a parlamenti ciklus alatt, az 1994-es választáson csak 7,01%-os eredményt ért el.[5] 1995-ben felvette a Fidesz – Magyar Polgári Párt nevet, és részben átvette a választáson komoly vereséget szenvedett Magyar Demokrata Fórum (MDF) helyét a politikai palettán.

    1998-ban kormányra került az MDF-fel és a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párttal koalícióban. A miniszterelnök Orbán Viktor lett.

    2000 novemberében az Európai Néppárt tagja lett és egyidejűleg kilépett a Liberális Internacionáléból. 2000 decemberében az Európai Demokrata Unió tagjává vált.

    A párt a 2002-es választáson az MDF-fel szövetségben, közös pártlistával indult. A Fidesz-MDF szövetség, bár képviselőcsoportjai együttes létszámát 165-ről 188-ra növelte, ellenzékbe került. A választási vereséget követően Orbán Viktor figyelmét egy konzervatív tömegmozgalom, a polgári körök létrehozására fordította és csak a 2002. októberi önkormányzati választáson elszenvedett vereség után tért vissza a pártelnöki posztra. Az MDF-nek a közös listán parlamentbe jutott tagjai önálló országgyűlési frakciót alakítottak, melynek nagyobbik része a ciklus közben Lakitelek Munkacsoport néven kivált az MDF-ből és Nemzeti Fórum szervezetet megalkotva a Fidesz frakciójához csatlakozott.

    Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (2003–)

    A Fidesz székháza 2003-tól 2011-ig (Budapest, VIII. ker., Szentkirályi u. 18.)

    2003-ban a párt más konzervatív–jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, és nevét Fidesz – Magyar Polgári Szövetségre változtatta. A szövetség új alapszabálya tovább központosította a párt működését, minden személyi döntést a mindenkori elnök kezébe adva. A pártkongresszuson ismét Orbán Viktort választották elnökké.

    A párt a jóléti ígéretekkel, a választókat közvetlenül megszólító akciókkal (nemzeti petíció (2004), nemzeti konzultáció (2005), illetve a korábban a baloldalhoz kötődő közszereplők megnyerésével (Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás) igyekezett bővíteni bázisát.

    A Fidesz 2004-ben támogatta a Munkáspárt és a Magyarok Világszövetsége eredménytelenül zárult népszavazási kezdeményezését a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról.

    A 2006-os országgyűlési választáson a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP) közös pártlistán indult. A szövetség ugyanannyi (164) parlamenti mandátumot szerzett, mint 2002-ben a Fidesz az MDF nélkül. 2006. május 4-én az önálló frakciót alakító KDNP-vel a párt „Magyar Szolidaritás Szövetsége” néven frakciószövetséget hozott létre, melynek elnökévé Orbán Viktort, társelnökévé Semjén Zsoltot, a KDNP elnökét választották. (A Fidesz frakciója 141, a KDNP-é 23, a frakciószövetség együttesen 164 tagot számlált.)

    Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, 2006. október 9-én Navracsics Tibor és Semjén Zsolt bejelentette, hogy a Fidesz és a KDNP frakció minden alkalommal kivonul az ülésteremből, ha Gyurcsány Ferenc napirend előtt felszólal az Országgyűlésben. Ilyenkor csak a frakcióvezetők képviselik a két képviselőcsoportot.[6] 2008 tavaszán a párt kezdeményezésére népszavazást tartottak Magyarországon a vizitdíj, a tandíj és a kórházi napidíj kérdéséről. Mindhárom díj esetében a résztvevők több mint 80%-a támogatta annak eltörlését. A Fidesz értelmezése szerint az emberek a népszavazáson a kormányról is ítéletet mondtak, ezért a párt előrehozott választást sürgetett. A 2009-ben bekövetkezett miniszterelnök-váltás során és azt követően is fenntartották álláspontjukat, és világossá tették, hogy nem támogatják az MSZP által életre hívott Bajnai-kormány válságkezelő munkáját. Az ez évi európai parlamenti választáson a szavazatok 56,36%-át nyerte el a Fidesz–KDNP.

    A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP pártszövetség a szavazatok 52,73 százalékával 263 parlamenti mandátumot, ezzel kétharmados többséget szerzett, ismét Orbán Viktor alakított kormányt. A párt parlamenti frakcióvezetőjének tisztségében Navracsics Tibort Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester váltotta fel. 2010 júniusában a párt európai parlamenti képviselőjét, Schmitt Pált választotta köztársasági elnökké az új parlament a Fidesz által 2005-ben támogatott Sólyom László helyett. Ebben a parlamenti ciklusban a párt, a hatalmas parlamenti erővel a háta mögött, élt egy új alkotmány megalkotásának lehetőségével és számos kritika és az ellenzék bojkottja ellenére létrehozta Magyarország új alaptörvényét, amelyet Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. április 25-én írt alá. 2012-ben Schmitt Pált Áder János követte a köztársasági elnöki székben.

    A 2014-es országgyűlési választás megint a Fidesz-KDNP pártszövetség győzelmét hozta, egyúttal ismételten kétharmados többséget szerzett. Ezzel Wekerle Sándor és Nagy Imre mellett Orbán Viktor lett a harmadik magyar kormányfő, aki harmadszor is kormányt alakíthatott. A 2014-es európai parlamenti választás és a 2014-es önkormányzati választás szintén a Fidesz-KDNP győzelmét hozta.

    2015 nyarán az európai bevándorlás kérdése bekerült a magyar és a külföldi közéleti viták középpontjába, amelynek kezelésére számos megoldási javaslat merült fel. A Fidesz-KDNP a migrációt negatív folyamatnak tekinti.

    Bővebben: Európai migrációs válság és Déli határzár Magyarországon

    A 2017 novemberében tartott tisztújító kongresszuson az elnökségben Novák Katalin került alelnökként, az Európai Számvevőszéknél tisztséget vállaló Pelczné Gáll Ildikó helyére. Orbán Viktort újabb két évre elnökének választotta a párt.[7] A 2018-as országgyűlési választás újból a Fidesz-KDNP pártszövetség győzelmét hozta. A koalíció a Parlamentben ismételten kétharmados többséget szerzett. Orbán Viktor ezzel az első magyar kormányfő, aki negyedszerre is kormányt alakíthatott.

    A 2019-es európai parlamenti választáson a szavazatok nem egészen 53%-ával a mandátumok 62%-át (13 helyet) szerezte meg.


    2021. március 3-án a Fidesz bejelentette, hogy kilép az Európai Néppárt frakciójából.[8] Jelenleg függetlenként politizálnak az Európai Unió parlamentjében. 2021. március 18-án Novák Katalin bejelentette, hogy a Fidesz kilép az Európai Néppártból.[9]

    Szervezeti felépítése

    Elnökei

    A Fidesz elnökei
    Kép Név hivatal kezdete hivatal vége
    kollektív elnökség
    (szóvivői testület, majd országos választmány)     		1988. március 30. 1993. április 18.
    Orbán Viktor 1993. április 18. 2000. január 29.
    Kövér László 2000. január 29. 2001. május 6.
    Pokorni Zoltán 2001. május 6. 2002. július 3.
    Áder János (ügyvezető elnök) 2002. július 3. 2003. május 17.
    Orbán Viktor 2003. május 17. hivatalban

    Választási eredményei

    Országgyűlési választások

    Választás
    		 Szavazatok száma
    (I. forduló)
    		 Szavazatok aránya
    (I. forduló)
    		 Szavazatok száma
    (II. forduló)
    [10]     		Szavazatok aránya
    (II. forduló)
    		 Mandátumok száma
    		 Mandátumok aránya
    		 Parlamenti szerepe
    1990-es 439 481 8,95% 63 0641 1,85%1 21 5,44% ellenzék
    1994-es 379 295 7,02% 29 3911 0,69%1 20 5,18% ellenzék
    1998-as 1 263 522 28,18% 187 609 38,80% 148 38,34% kormánypárt
    2002-es2 2 306 763 41,07% 2 196 524 49,97% 188 (164)2 42,49%2 ellenzék
    2006-os3 2 272 979 42,03% 1 511 176 46,65% 164 (141)3 36,53%3 ellenzék
    2010-es4 2 706 292 52,73% 620 138 53,81% 263 (227)4 58,80%4 kormánypárt
    2014-es5 2 264 780 45,04% – – 133 (117)5 58,79%5 kormánypárt
    2018-as6 2 824 647 49,60% – – 133 (117)6 58,79%6 kormánypárt
    2022-es6 - - - - - -

    1: Jelentős számú visszalépés folytán más pártok javára
    2: Az MDF és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. 164 képviselő Fidesz–MDF, 24 MDF–Fidesz színekben jutott be, összesen 188 (48,71%).
    3: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után az eredeti tervektől eltérően önálló, 23 tagú KDNP frakció alakult.
    4: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után önálló, 36 tagú KDNP frakció alakult.
    5: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után önálló, 16 tagú KDNP frakció alakult.
    6: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után önálló, 16 tagú KDNP frakció alakult.

    Önkormányzati választások

    Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
    • 1990: 792 képviselő, 33 polgármester
    • 1994: önállóan 284, koalícióban 370 mandátum; 30 polgármester
    • 1998: közel 2000 képviselő, 189 polgármester
    • 2002: 123 polgármester (önálló és közös jelölt együtt)
    • 2006: önállóan 82, közös jelöltekkel együtt 237 polgármester; önállóan 984, közös jelöltekkel együtt több mint 3000 képviselő
    • 2010: Az összes megyei közgyűlésben többség; 22 megyei jogú város polgármesteri tisztsége (a 23-ból); budapesti közgyűlésben: főpolgármester (Tarlós István), 17 mandátum
    • 2014: Az összes megyei közgyűlésben többség; 20 megyei jogú város polgármesteri tisztsége (a 23-ból); budapesti közgyűlésben: főpolgármester (Tarlós István), 17 polgármester, 2 kompenzációs listáról
    • 2019: Az összes megyei közgyűlésben többség; 13 megyei jogú város polgármesteri tisztsége (a 23-ból); budapesti közgyűlésben: 7 polgármester, 6 kompenzációs listáról
    A párt plakátja a 2009-es európai parlamenti választásra Makón

    Európai parlamenti választások

    Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Európai parlamenti csoport Európai parlamenti alcsoport
    2004-es 1 457 750 47,40% 12 Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP) Európai Néppárt (EPP)
    2009-es1 1 632 309 56,36% 14
    2014-es1 1 193 991 51,48% 12
    2019-es1 1 824 220 52,56% 13

    1 - A KDNP-vel közös listán

    Vélemények a pártról

    A politikai elhelyezkedéséről

    A nyugat-európai sajtó néhány baloldali újságírójának véleménye szerint a 2010-től tartó kormányzás során a Fidesz fokozatosan a jobboldali alapállásból a „szélsőjobboldal felé tolódott”, amely eltolódást a „szélsőséges bevándorlásellenes kampányai”, a „demokrácia elemeinek fokozatos lebontása”, valamint „nemzeti” politika jellemez. A Tusványoson 2014-ben kifejtett „illiberális demokrácia” megvalósítása miatt néhányan szélsőjobboldalinak tartják.[11][12][13][14] Ezzel szemben Orbán Viktor szerint „az illiberális demokrácia az, amikor nem a liberálisok nyernek.”[15] 2021-ben Kovács Zoltán egy, az Al-Dzsazíra hírtelevíziónak adott nyilatkozatában ezt letagadva azt állította, hogy Orbán Viktor „... sosem utalt Magyarországra illiberális demokráciaként. Ez egy olyan felkapott kifejezés, leírás, amit a nyugat-európai sajtó talált ki és akasztott ránk évekkel ezelőtt.”[16]

    A gazdaságpolitikájáról

    		 A szócikk ezen szakaszának semlegessége vitatott.
    A vita részleteihez lásd a vitalapot. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!
    		Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
    Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

    Lánczi András a Századvég Alapítvány elnöke a Magyar Idők című lapnak adott interjúban elmondta, hogy „olyan célokat tűzött ki a kormány, mint a hazai vállalkozói réteg kialakítása, az erős Magyarország pilléreinek a kiépítése vidéken vagy az iparban.”[17][18][19]

    Tölgyessy Péter szerint Orbán Viktor a külföld elvárásai helyett a hazai középréteg érdekében akarja berendezni az országot, és az állami-politikai eszközökkel megvalósítható felemelkedés reményét kínálja az embereknek. A kormányfő átcsoportosítja a gazdasági erőforrásokat és a társadalmi pozíciókat a külföldi befektetőktől és a velük összefonódott régi baloldali elitektől az egész „érdemes" magyar társadalom javára. A célok érdekében csorbítja a jogbiztonság, és a tulajdonszabadság régi jogi elveit, egyénre, vállalatra és intézményre szólóan igyekszik megvalósítani a központi akaratot. A demokráciát, a kapitalizmus és a joguralom rendjét próbálja a hazai viszonyokhoz igazítani.[20]

    Tukacs István szocialista politikus véleménye szerint a cél elérése érdekében jogszabály-módosításokkal átrendezték a tulajdonviszonyokat, amelynek eszközeként testreszabott törvényeket fogadtak el, és célzott támogatásokat nyújtottak az Orbán-kormányhoz közel álló üzleti körök számára. Az MSZP-s képviselő szerint több esetben új, lakosságot érintő adókat és vállalkozói, szektorális különadókat vezettek be azért, hogy forrásokat teremtsenek a fideszes üzleti és politikai csoportok számára.[21] Az angol nyelvű szakirodalom ezt a jelenséget „crony capitalism” névvel illeti, melynek lényege, hogy az állam, a szabályozói hatalmával visszaélve, mások tulajdonát nem közérdekből, hanem magánszemélyek javára korlátozza, vagy kisajátítja és a barátai kezére játssza. Magyarul ezt haveri kapitalizmusnak nevezik.[22]

    Az Fidesz-ellenes Keno Verseck véleménye szerint Orbán gazdaság- és társadalompolitikájának valódi haszonélvezője a társadalom felső 10 százaléka, „a Fidesz-klientúra magja”. Ennek keretében Orbán Viktor és közvetlen köre, köztük több családtagja meglepően gyorsan nagy vagyonra tett szert, gyakran megkérdőjelezhető körülmények között. Az Orbán kormányt többször támadó német újságíró úgy véli, hogy a magyar gazdaság nagy részét néhány nagyvállalkozó vállalatbirodalma tartja kézben, ők nyerik el az állami pályázatok zömét, és hozzájuk folyik be az uniós támogatások jelentős hányada.[23][24]

    A tenytar.blog.hu Caius Scaevola álnevű bloggere a Fidesz többek között alábbi, az ellenzék által mutyinak nevezett lépéseket sorolja fel:[25]

    • Trafikok bérbeadása (a dohányárusítás állami koncessziókhoz kötése, és a koncessziók politikai szempontok szerinti irányított kiosztása);
    • Földek haszonbérletbe adása majd eladása (az EU-s támogatások minden hozzáadott munka nélkül a bérleti díjat jelentősen meghaladó bevételeket biztosítanak, különösen a nagy területtel rendelkezők számára);
    • Irányított közbeszerzések rendszere (a közbeszerzési pályázatoknak az előre kiszemelt cégre testre szabottan történő kiírása, illetve más pályázók menet közbeni kizárása);
    • Nemzeti bankhálózat kialakítása (a külföldi tulajdonú bankok fokozatos kiszorítása);
    • A szerencsejáték piac átrendezése (a Fidesz által betiltott kaszinók, játékgépek baráti kezekben való újraengedélyezése, az online szerencsejáték-piac átjátszása Andy Vajna kormánybiztosnak);
    • Hazai élelmiszerláncok diszkriminatív támogatása (külföldi láncok kiszorítása, a CBA helyzetbe hozása);
    • A gázüzlet hasznának lefölözése (Offshore hátterű cég közbeiktatásával a milliárdos haszon lefölözése);
    • Letelepedési államkötvényeken szerzett hasznok (a kötvényt értékesítő cégek egyetlen szerepe a 30%-os haszonkulcs szerinti nyereség);
    • Közvilágítási tenderek személyre szabása (egyetlen cégre szabott közbeszerzési pályázat);
    • A TAO-pénzek becsatornázása a Fidesz-közeli támogatható szervezetekhez.

    Források

    Jegyzetek

    1. ↑ Te párttag vagy? Ez ma már elég ciki!
    2. ↑ Bíró Marianna, Iván András - A Fidesz azonnal távozik az Európai Néppárt frakciójából[halott link] (telex.hu, 2021.03.03.)
    3. ↑ A Fidesz kilépett az Európai Néppártból - origo.hu, 2021.03.18.
    4. ↑ A folyamat részleteiről ld. például Petőcz György: Csak a narancs volt (Irodalom Kft., 2001) ISBN 9630088762
    5. ↑ A korábbi választások eredményei
    6. ↑ A Fidesz és a KDNP kivonul, ha Gyurcsány szerepel a parlamentben (2006. október 9.)
    7. ↑ Orbán Viktor: A Fidesz már ma is készen áll a választásokra (origo.hu, Hozzáférés: 2017.11.12)
    8. ↑ Viktor, Nótin Tamás, Buzna: Megszületett a döntés: kilép a Fidesz az Európai Néppárt frakciójából (magyar nyelven). index.hu, 2021. március 3. (Hozzáférés: 2021. március 3.)
    9. ↑ A Fidesz kilépett az Európai Néppártból. Portfolio.hu. 2021. március 18.
    10. ↑ 2014-es választásoktól már nincs második forduló.
    11. ↑ Cas Mudde: The Hungary PM made a ‘rivers of blood’ speech … and no one cares (angol nyelven). The Guardian, 2015. július 30. (Hozzáférés: 2017. április 28.)
    12. ↑ John Abromeit, York Norman, Gary Marotta, Bridget Maria Chesterton és mások. Transformations of Populism in Europe and the Americas: History and Recent Tendencies (angol nyelven). Bloomsbury, 359. o. (2016). ISBN 978-1-4742-2521-2 
    13. ↑ Britta Schellenberg: Rechtspopulismus im europäischen Vergleich – Kernelemente und Unterschiede (német nyelven). Bundeszentrale für Politische Bildung, 2017. január 10. (Hozzáférés: 2017. április 28.)
    14. ↑ CORENTIN LÉOTARD: Hongrie : Viktor Orbán, à droite toute! (francia nyelven). LaLibre.be, 2015. május 3. (Hozzáférés: 2017. április 28.)
    15. ↑ Egészen rövid magyarázattal állt elő nagy vihart kavart kijelentése kapcsán a miniszterelnök, hvg.hu, 2017. április 26.
    16. ↑ https://www.eszakhirnok.com/2021/04/17/ez-vagy-a-skizofrenia-es-a-disszociativ-szemelyisegzavar-tunet-egyuttesenek-megnyilvanulasa-ezek-mennek/
    17. ↑ Czirják Imre: Lánczi András: Viccpártok színvonalán áll az ellenzék. Magyar Idők, 2015. december 21. (Hozzáférés: 2016. február 10.)
    18. ↑ Botos Tamás: Lánczi András: Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája. 444.hu, 2015. december 21. (Hozzáférés: 2016. február 8.)
    19. ↑ Századvég: Amit korrupciónak neveznek, az a Fidesz legfőbb politikája. Index.hu, 2015. december 21. (Hozzáférés: 2016. február 8.)
    20. ↑ Azután egyszer csak beütött a mennykő - interjú Tölgyessy Péterrel. Figyelő, 2016. január 6. [2016. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 11.)
    21. ↑ Fidesz-klientúra kiépítése: gőzerővel. Népszava, 2012. március 8. (Hozzáférés: 2016. február 9.)
    22. ↑ Az Alkotmánybíróság szerint nem sérti az Alaptörvényt a haveri kapitalizmus. Transparency International, 2014. július 25. (Hozzáférés: 2016. február 8.)
    23. ↑ Wahlkampf in Ungarn: Orbáns Clan plündert die Staatskassen (német nyelven). Spiegel Online, 2014. április 2. (Hozzáférés: 2016. február 9.)
    24. ↑ Herczegh Márk: Spiegel: Orbán politikájának haszonélvezője a felső 10 százalék, „a Fidesz-klientúra magja”. 444.hu, 2014. április 2. (Hozzáférés: 2016. február 9.)
    25. ↑ Caius Scaevola: Nyakig ülünk a (fideszes) korrupcióban. tenytar.blog.hu, 2016. február 2. (Hozzáférés: 2016. február 9.)

    További információk

    Wikihírek
    Wikihírek

    Kapcsolódó szócikkek

    A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fidesz_–_Magyar_Polgári_Szövetség&oldid=24240563”