„Báthori András (országbíró)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1
Literatúró (vitalap | szerkesztései)
12 788 szerkesztés
75. sor: 75. sor:
A Mohács utáni polgárháborús években [[Török Bálint (hadvezér)|Török Bálint]]tal együtt valóságos hadjáratokat vezet [[Bakics Pál]] Győr megyei birtokai ellen.<ref name="epa.niif.hu">{{Cite web |url=http://epa.niif.hu/01600/01614/00007/pdf/nyjame_10_1967_103-107.pdf |title=Archivált másolat |accessdate=2011-04-17 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140911035527/http://epa.niif.hu/01600/01614/00007/pdf/nyjame_10_1967_103-107.pdf |archivedate=2014-09-11 }}</ref>
A Mohács utáni polgárháborús években [[Török Bálint (hadvezér)|Török Bálint]]tal együtt valóságos hadjáratokat vezet [[Bakics Pál]] Győr megyei birtokai ellen.<ref name="epa.niif.hu">{{Cite web |url=http://epa.niif.hu/01600/01614/00007/pdf/nyjame_10_1967_103-107.pdf |title=Archivált másolat |accessdate=2011-04-17 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140911035527/http://epa.niif.hu/01600/01614/00007/pdf/nyjame_10_1967_103-107.pdf |archivedate=2014-09-11 }}</ref>
Apjához hasonlóan ő is [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] híve volt. Több megye főispánságát is elnyerte, így [[1532]]-től Somogy, [[1534]]-tő haláláig Liptó, [[1540]]-[[1550]]-ig Szepes, [[1548]]-[[1563]]-ig Szatmár, [[1551]]-[[1556]]-ig Szabolcs vármegyéét. [[1542]]. márciustól decemberig dunántúli országos főkapitány, [[1544]]-[[1554]]-ig [[tárnokmester]] volt. Ferdinánd őt nevezte ki tiszántúli főkapitánnyá is. Kávásy Kristóf huszti kapitányt, aki rablóvezérré züllött, [[1546]]-ban sikerült kiűznie Máramaros vármegyéből.<ref name="Markó 2000 256"/>
Apjához hasonlóan ő is [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] híve volt. Több megye főispánságát is elnyerte, így [[1532]]-től Somogy, [[1534]]-tő haláláig Liptó, [[1540]]-[[1550]]-ig Szepes, [[1548]]-[[1563]]-ig Szatmár, [[1551]]-[[1556]]-ig Szabolcs vármegyéét. [[1542]]. márciustól decemberig dunántúli országos főkapitány, [[1544]]-[[1554]]-ig [[tárnokmester]] volt. Ferdinánd őt nevezte ki tiszántúli főkapitánnyá is. Kávásy Kristóf huszti kapitányt, aki rablóvezérré züllött, [[1546]]-ban sikerült kiűznie Máramaros vármegyéből.<ref name="Markó 2000 256"/>

[[1549]]-ben az ecsedi várban tanácskoznak Ferdinánd és Izabella követei. Feltehetően ekkor itt van a kor krónikása, [[Tinódi Lantos Sebestyén]] is.<ref name="epa.niif.hu"/>
[[1549]]-ben az ecsedi várban tanácskoznak Ferdinánd és Izabella követei. Feltehetően ekkor itt van a kor krónikása, [[Tinódi Lantos Sebestyén]] is.<ref name="epa.niif.hu" />
[[1551]]-ben, mint Ferdinánd biztosa bevonult [[Kolozsvár]]ra [[Giovanni Battista Castaldo]] generálissal és [[Nádasdy Tamás]]sal együtt, hogy [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella magyar királyné]]val annak lemondásáról tárgyaljanak. [[1552]]. áprilisában Ferdinánd kinevezte [[erdélyi vajda|erdélyi vajdának]], amiről ő viszont [[1553]] tavaszán lemondott. [[1554]]-ben Ferdinánd [[nádor]]nak jelölte, az országgyűlés azonban Nádasdy Tamást választotta meg. [[1554]] júniusától [[Országbíró]] lett és az is maradt haláláig.<ref name="Markó 2000 256"/>
[[1551]]-ben, mint Ferdinánd biztosa bevonult [[Kolozsvár]]ra [[Giovanni Battista Castaldo]] generálissal és [[Nádasdy Tamás]]sal együtt, hogy [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella magyar királyné]]val annak lemondásáról tárgyaljanak. [[1552]]. áprilisában Ferdinánd kinevezte [[erdélyi vajda|erdélyi vajdának]], amiről ő viszont [[1553]] tavaszán lemondott. [[1554]]-ben Ferdinánd [[nádor]]nak jelölte, az országgyűlés azonban Nádasdy Tamást választotta meg. [[1554]] júniusától [[Országbíró]] lett és az is maradt haláláig.<ref name="Markó 2000 256" />


== Családja ==
== Családja ==

A lap 2021. szeptember 20., 20:24-kori változata

Báthori András
A Magyar Királyság tárnokmestere
Hivatali idő
1544. január 1. – 1554. június 1.
ElődNádasdy Tamás
UtódPerényi Gábor
A Magyar Királyság erdélyi vajdája
Hivatali idő
1552 – 1553
ElődFráter György
UtódDobó István és Kendy Ferenc
A Magyar Királyság országbírója
Hivatali idő
1554 június 21. – 1566 novembere
ElődNádasdy Tamás
UtódPerényi Gábor
Születettszületési ideje nem ismert
nem ismert
Elhunyt1566 novembere
Pártpolitikus a politikai pártok megjelenése előtt
SzüleiBáthori András
Foglalkozáspolitikus
Vallásrómai katolikus
Ez a szócikk az országbíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Báthory András (egyértelműsítő lap).

Ecsedi Báthori András (? – Kanizsa, 1566 novembere[1]) (Bonaventura) országbíró, tárnokmester.[2]

Élete

Ecsedi Báthori András (†1534) tárnokmester és Rozgonyi Katalin fiaként született 5 fiú- és 1 lánytestvérével együtt. Egyik testvére, Miklós ugyancsak viselte az országbírói tisztséget.[2]

A Mohács utáni polgárháborús években Török Bálinttal együtt valóságos hadjáratokat vezet Bakics Pál Győr megyei birtokai ellen.[3] Apjához hasonlóan ő is I. Ferdinánd híve volt. Több megye főispánságát is elnyerte, így 1532-től Somogy, 1534-tő haláláig Liptó, 1540-1550-ig Szepes, 1548-1563-ig Szatmár, 1551-1556-ig Szabolcs vármegyéét. 1542. márciustól decemberig dunántúli országos főkapitány, 1544-1554-ig tárnokmester volt. Ferdinánd őt nevezte ki tiszántúli főkapitánnyá is. Kávásy Kristóf huszti kapitányt, aki rablóvezérré züllött, 1546-ban sikerült kiűznie Máramaros vármegyéből.[2]

1549-ben az ecsedi várban tanácskoznak Ferdinánd és Izabella követei. Feltehetően ekkor itt van a kor krónikása, Tinódi Lantos Sebestyén is.[3] 1551-ben, mint Ferdinánd biztosa bevonult Kolozsvárra Giovanni Battista Castaldo generálissal és Nádasdy Tamással együtt, hogy Izabella magyar királynéval annak lemondásáról tárgyaljanak. 1552. áprilisában Ferdinánd kinevezte erdélyi vajdának, amiről ő viszont 1553 tavaszán lemondott. 1554-ben Ferdinánd nádornak jelölte, az országgyűlés azonban Nádasdy Tamást választotta meg. 1554 júniusától Országbíró lett és az is maradt haláláig.[2]

Családja

Első felesége – Thurzó Anna, Thurzó Elek lánya – halála után szobalányát, Mindszenti Katalint vette feleségül. Gyermekei nem születtek.[2]

Források

  1. ↑ http://lexikon.katolikus.hu/O/orsz%C3%A1gb%C3%ADr%C3%B3.html
  2. ↑ a b c d e Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 256. o. (2000). ISBN 963-14-0582-6 
  3. ↑ a b Archivált másolat. [2014. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 17.)


Elődje:
Báthori István
Somogy vármegye főispánja
1532. – 1535.		Somogy vármegye címere
 Utódja:
Török Bálint
Elődje:
Horáth-Stansith Márk
Somogy vármegye főispánja
1563. – 1566 novembere		Somogy vármegye címere
 Utódja:
Báthori Miklós
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Báthori_András_(országbíró)&oldid=24232291”