„Gábor Anna” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
22. sor: 22. sor:
1984-ben részt vett a Goldmark Zsidó Kulturális Alap megszervezésében és programjának kidolgozásában. Az alap megszűnéséig a titkára volt.
1984-ben részt vett a Goldmark Zsidó Kulturális Alap megszervezésében és programjának kidolgozásában. Az alap megszűnéséig a titkára volt.


Szintén 1984-ben készítette el a szabadszállási szakorvosi rendelőintézet terveit, kisebb épülettervezési munkái mellett.
Szintén 1984-ben készítette el a [[szabadszállás]]i szakorvosi rendelőintézet terveit, kisebb épülettervezési munkái mellett.


1986-tól 1990-ig két ízben kapta meg a Soros Alapítvány ösztöndíját zsidó népi építészeti emlékek kutatására és dokumentálására, valamint ezzel párhuzamosan a településtörténet megírására először a történeti Szabolcs, majd Zemplén megye területén.
1986-tól 1990-ig két ízben kapta meg a [[Soros Alapítvány]] ösztöndíját zsidó népi építészeti emlékek kutatására és dokumentálására, valamint ezzel párhuzamosan a településtörténet megírására először a történeti Szabolcs, majd Zemplén megye területén.


1991-ben a Memorial Foundation for Jewish Culture ösztöndíját kapta meg, szintén terepmunkára.
1991-ben a Memorial Foundation for Jewish Culture ösztöndíját kapta meg, szintén terepmunkára.


1999–2002 között a Los Angeles-i székhelyű és a világon mindenhol túlélőkkel videóinterjút készítő SHOAH Alapítványnak készített interjúkat. Az egyik interjúból oktatófilm készült.
1999–2002 között a [[Los Angeles]]-i székhelyű és a világon mindenhol túlélőkkel videóinterjút készítő SHOAH Alapítványnak készített interjúkat. Az egyik interjúból oktatófilm készült.


1999–2016 között a [[Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár|Magyar Zsidó Múzeum]] kurátora volt, a Képzőművészeti Gyűjteményt vezette. Számos képzőművészeti kiállítást rendezett, katalógusokat szerkesztett és írt.
1999–2016 között a [[Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár|Magyar Zsidó Múzeum]] kurátora volt, a Képzőművészeti Gyűjteményt vezette. Számos képzőművészeti kiállítást rendezett, katalógusokat szerkesztett és írt.

A lap 2021. szeptember 15., 15:32-kori változata

Gábor Anna
SzületettBudapest
Foglalkozásaépítész, etnográfus
SablonWikidataSegítség

Gábor Anna (Budapest, ? –) építész, etnográfus, muzeológus.

Az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán végzett magasépítési szakon. Végzés után a Budapesti Városépítési Tervező Irodában (BUVÁTI) dolgozott. 1981-ben az ELTE néprajz szakán szerzett etnográfusi diplomát. 2003–2004 és 2004–2005-ben az Európai Etnológia Doktori Iskola hallgatója volt, és 2011-ben PhD-fokozatot szerzett. Disszertációjának címe: A zsidók betelepülése és építkezési emlékeik Északkelet-Magyarországon. Jelenleg (2021) a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán óraadó tanár.

Pályafutása

Dolgozott a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban mint muzeológus. Több éven át dokumentált népi épületeket.

1984-ben részt vett a Goldmark Zsidó Kulturális Alap megszervezésében és programjának kidolgozásában. Az alap megszűnéséig a titkára volt.

Szintén 1984-ben készítette el a szabadszállási szakorvosi rendelőintézet terveit, kisebb épülettervezési munkái mellett.

1986-tól 1990-ig két ízben kapta meg a Soros Alapítvány ösztöndíját zsidó népi építészeti emlékek kutatására és dokumentálására, valamint ezzel párhuzamosan a településtörténet megírására először a történeti Szabolcs, majd Zemplén megye területén.

1991-ben a Memorial Foundation for Jewish Culture ösztöndíját kapta meg, szintén terepmunkára.

1999–2002 között a Los Angeles-i székhelyű és a világon mindenhol túlélőkkel videóinterjút készítő SHOAH Alapítványnak készített interjúkat. Az egyik interjúból oktatófilm készült.

1999–2016 között a Magyar Zsidó Múzeum kurátora volt, a Képzőművészeti Gyűjteményt vezette. Számos képzőművészeti kiállítást rendezett, katalógusokat szerkesztett és írt.

Jelentősebb kiállításai

Publikációi

  • A zsidók betelepedése a mai Szabolcs-Szatmár megyébe a XVIII század elejétől a XIX század közepéig. In: A hagyomány kötelékében. Szerk. Kriza Ildikó. Akadémia Kiadó, Budapest, 1990.
  • A teljes tanulmány: A zsidók betelepedése Szabolcs és Szatmár vármegyébe (18-19. század) Szabolcs-Szatmári Szemle, 1991/1.
  • A szukka. Múlt és Jövő, 1992/1.
  • Durától Rembrandtig. Rachel Wischnitzer és az Európai zsinagógák. Pavilon/9. 1994.
  • Zsidók betelepedése Zemplén megyébe a 17. század végétől a 19. század elejéig. In: Otthonkeresők, otthonteremtők. Szerk. Schweitzer Gábor. Universitas Kiadó - Judaica Alapítvány, Budapest, 2001.
  • A nagykanizsai zsinagóga. Tudomány Kiadó, Budapest, 2010.
  • A tóra díszei - A szimbólumok értelmezése. Ethnica, 2010/1.
  • Tóraszekrény-függöny Óbuda 1742. - A szimbólumok értelmezése. Magyar Iparművészet, 2010/4.
  • Mint folyó mentén a kertek - A zsidók betelepülése és építkezési emlékeik Északkelet-Magyarországon. Mazsihisz, Budapest, 2014.
  • A jeruzsálemi Szentély - Egy 16. századi metszetsorozat nyomán. Balassi Kiadó, Budapest, 2019.

Kiállítási katalógusok

  • Korai modernizmus. Magyar Zsidó Múzeum, 2001.
  • Perlmutter Izsák. Magyar Zsidó Múzeum, 2003.
  • Modernizmus II. Magyar Zsidó Múzeum, 2005. (szerk.)
  • Ámos Imre. Magyar Zsidó Múzeum, 2007.
  • Modernizmus III. - Az Európai Iskola. Magyar Zsidó Múzeum, 2009.
  • Anna Margit. Magyar Zsidó Múzeum, 2013.
  • Biró József. Magyar Zsidó Múzeum, 2014. (szerk.)
  • Chagall, Dalí, Dürer Dix, Schongauer - Bibliai képek. Semsey Andor Múzeum, 2015. (szöveg)

Hivatkozások