Feszty-körkép

A magyarok bejövetele
Művész	Feszty Árpád (1892–1894)
Típus	olajfestmény panorámakép
Magasság	1500 cm, 590 in
Szélesség	12 000 cm, 4700 in
Múzeum	Nemzeti Történeti Emlékpark
Gyűjtemény	Nemzeti Történeti Emlékpark
Település	Ópusztaszer
Anyag	olajfesték
A Wikimédia Commons tartalmaz Feszty-körkép témájú médiaállományokat.

Feszty Árpád és munkatársai a körkép festése közben (1894)

A Feszty-körkép (tulajdonképpeni címén: A magyarok bejövetele) Feszty Árpád festőművész körpanorámája a honfoglalásról. Jelenleg az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban látható.

Története

A martosi Feszty család

Feszty Árpád 1891-ben párizsi útja során megnézte Detaille és Neuville körképét, az "Egy évszázad történetét" (mely Franciaország történetét mutatta be a felvilágosodástól a Harmadik Köztársaságig). Ezen felbuzdulva ő is hasonló elképzeléssel állt elő családtagjainak: a bibliai özönvíz történetét szerette volna vászonra vinni. Felesége megrettent a hír hallatán, hiszen ő is festő volt, tudta mekkora költségekkel jár egy ilyen beruházás. Apósa, Jókai Mór, rábeszélte vejét, hogy az özönvíz helyett fesse meg inkább a magyarok bejövetelét. Ezzel készen is állt az ötlet: a körkép témája: a honfoglalás, címe A magyarok bejövetele.

Megvalósítása

A körkép első épülete, a Rotunda

Feszty a körkép témájának tanulmányozásához elutazott Munkács környékére, a Vereckei-hágóhoz. A sajtó tudomást szerzett a körkép készüléséről és folyamatosan tájékoztatta az érdeklődőket. Már a határidő is meg volt adva: 1893. augusztus 20. Az érdeklődés láttán a Fővárosi Tanács átvállalta a költségeket. A Tanács a körkép elhelyezésére szolgáló épület helyéül a Bimbó utca és az Állatkerti út közötti területet jelölte ki. Itt épült fel a Rotunda, melynek helyén ma a Szépművészeti Múzeum áll. A kiállítási épület vázrendszerrel épült, a falakat vashálóval erősítették. Átmérője 40 m, falmagassága 16 m volt. Egyszerre 236 fő befogadására volt képes.

Augusztusra még csak a színvázlat készült el 1×8-as méretben – a kész mű 15×120 méteres lett. Áprilisban Ujváry Ignác segítségével megfestette az égboltot. A tájképi részleteket Mednyánszky László, Ujváry és Spányi festették, az alakok és csoportok pedig Vágó Pál és Papp Henrik, a táborverési jelenetek pedig Pállya Celesztin munkái. Több festő is beszállt a munkába, mert Fesztyék nem győzték a festést, köztük Feszty felesége is, ő a sebesülteket és a halottakat festette meg, Ernst Venczel mindvégig aktívan festett . Az író, színész, zenész barátok pedig, míg a festők dolgoztak, muzsikával, komédiával szórakoztatták az éjt nappallá téve dolgozó művészeket. Érdekesség, hogy a korabeli közélet több ismert alakját is megjelenítették a festményen, maga Feszty Árpád fejedelemként szerepel az alkotáson.

1894 tavaszán, amikor a kép befejezéséhez értek, Feszty maga végezte el a mű összharmóniájához szükséges utolsó simításokat. A munkálatok befejezése után Feszty hibásnak érezte magát a határidő be nem tartásáért, és a számlák kifizetése után így is 10 ezer forintnyi veszteséget tudhatott magáénak.

A körkép hányattatásai

A kiállítás megnyitásának napja 1894. május 13-án érkezett el. Óriási volt az érdeklődés a képre, mely a budapesti millenniumi kiállítás egyik legfőbb attrakciójának számított.

A körkép mai épülete Ópusztaszeren

A vásznat később lebontották és Londonba szállították a Világkiállításra. A jelentős költségekkel járó utaztatás hatalmas anyagi bukásnak bizonyult, mivel a külföldieket nem igazán érdekelte egy kifejezetten magyar vonatkozású festmény, annak hatalmas méretei miatt sem. 1909-ben vitték vissza Budapestre, majd 1909. május 30-án sor került A magyarok bejövetele második ünnepélyes megnyitójára. A festményt az utaztatás megviselte: rossz állapota miatt fel kellett újítani. Miután befejezték a munkákat, a körkép látogatottsága csökkent, ennek két fő oka volt. Az egyik, hogy a főváros megváltoztatva szerződését, a Rotunda lebontásával biztosított helyet a felépítendő Szépművészeti Múzeumnak, miután a körkép egy városligeti, rosszul megépített átmeneti épületbe került. Az egykori építmény pontos helye az akkori Vurstli, későbbi Budapesti Vidám Park területén volt, szemben a Barlangvasúttal. A másik ok, hogy az embereket ekkorra már egyre inkább a mozgókép érdekelte, emiatt egy körkép már nem számított akkora látványosságnak, mint néhány évvel korábban.

A II. világháborúban a fővárost ért egyik bombatámadás során a körkép épülete és a festmény is károkat szenvedett. A vászon nem volt védve az esőtől és hótól. A határmódosítások után az egyetlen megmentője, Feszty István, a festő unokaöccse „külföldivé” vált, Feszty Masának, Feszty Árpád lányának pedig nem volt lehetősége, hogy megmentse a képet. A kép darabjait később összegöngyölték és különböző raktárakban tárolták.

A körképen ábrázolt táj

A körképen ábrázolt tájat, a festés helyszínét Popovics Béla munkácsi tanár, helytörténész azonosította, miután 1996-ban a képet látva felismerte a Munkács környéki hegyeket. A Munkácstól keletre eső Kendereske határában találta meg azt a dombot, ahonnan körbenézve pontosan a lefestett tájat lehet látni. A festés helyszínén 2013-ban állították fel emlékműként a körkép kicsinyített, kőbe gravírozott másolatát.

A körkép újjászületése

Az 1970-es években határozat született a Nemzeti Történeti Emlékpark építéséről Ópusztaszeren. Megkezdődtek a restaurálási folyamatok, és a körképcsarnok építése is. Az építés 1979-ben abbamaradt, a vászon darabjait újra hengerekben raktározták el. 1991-ben egy lengyel restaurátorcsoport nyerte el a körkép helyreállítására kiírt pályázatot. Feszty alkotása 1995-től újra az eredeti szerepét tölti be, a ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark fő attrakciójaként. A Feszty-körkép zenéjét Birinyi József szerezte, Kovács László tanítványával játszotta felvételre.

A teljes festmény

Nagyítás

A teljes festmény

• 
  Árpád fejedelmet magáról mintázta Feszty
• 
  A táltos modellje állítólag Feszty felesége volt

Kapcsolódó szócikkek

• Erdélyi körkép
• Racławicei körkép

Források

• Szűcs Á. – Wójtowicz M.: A Feszty-körkép (Helikon Kiadó, 1996)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Feszty-körkép témájú médiaállományokat.

• A magyarok bejövetele – Feszty-körkép ( Múlt-Kor ) You Tube-videó az MTV Múlt-Kor c. műsorából
• Szűcs Árpád–Wójtowicz Ryszard: A Feszty-körkép restaurálása; Pyxis-II BT, Balástya, 1995
• Kovács Ákos: Két körkép; Sík, Bp., 1997
• Szűcs Árpád–Wójtowicz Małgorzata: A Feszty-körkép; 3. bőv. kiad.; Helikon, Bp., 1999
• Zajti Ferenc: Árpád fejedelem honfoglalása. Hogyan jött létre a Feszty-körkép?; Városi Múzeum, Újfehértó, 2001 (Az újfehértói Városi Múzeum kiadványai)
• Szűcs Árpád: A Feszty-körkép története a milleniumtól a millecentenáriumig; Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht., Ópusztaszer, 2006
• A Feszty-körkép és története; szöveg Gál László et al.; Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Ópusztaszer, 2018