„Körmenet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Képgaléria: +1 |
a == Úrnapi körmenet Csömörön == (új) |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
== Vallási cselekményként == |
== Vallási cselekményként == |
||
Mint vallási cselekmény, minden népnél megvolt s megvan, részint a vallásos öröm és meggyőződés lelkes megnyilatkozásaként, részint csapások s szükség idején a kérőima hangsúlyosabb, testületi kifejezéseként. Már ez az általános szokás jelzi, hogy a '''körmenet''' az emberi természet és a vallásos érzés mélyein gyökerezik. Az Egyház az [[Ószövetség]]ben is használatos szokást (Kir. III 8, 3) szintén felkarolta és bizonyos ünnepeken vagy események alkalmából '''körmenet'''eket rendezett kezdettől fogva, főleg mióta a szabad vallásgyakorlatot megkapta. így ősrégi volt Keleten és Nyugaton a gyertyaszentelői, virágvasárnapi és nagyszombat-éjjeli '''körmenet''', mely utóbbinál a papság és a hívek a keresztelőkápolnából a templomba vonultak. Ugyancsak ősrégiek az állomásokkal kapcsolatos '''körmenet'''ek, amelyeket böjti napokon vezettek különböző templomokba. Ma főleg az Úrnapi, Szt. Márk-napi (búzaszentelő) és keresztjáró '''körmenet'''ek vannak gyakorlatban; nálunk azonkívül a feltámadási '''körmenet''' husvét előestéjén. Azokat a '''körmenet'''eket, melyekben az [[Oltáriszentség]]et is körülhordozzák, theophorikus (Istent-hordozó) '''körmenet'''eknek nevezzük; ilyen '''körmenet'''eken más szentek képeit, [[ereklye|ereklyéit]] stb. vinni tilos. |
Mint vallási cselekmény, minden népnél megvolt s megvan, részint a vallásos öröm és meggyőződés lelkes megnyilatkozásaként, részint csapások s szükség idején a kérőima hangsúlyosabb, testületi kifejezéseként. Már ez az általános szokás jelzi, hogy a '''körmenet''' az emberi természet és a vallásos érzés mélyein gyökerezik. Az Egyház az [[Ószövetség]]ben is használatos szokást (Kir. III 8, 3) szintén felkarolta és bizonyos ünnepeken vagy események alkalmából '''körmenet'''eket rendezett kezdettől fogva, főleg mióta a szabad vallásgyakorlatot megkapta. így ősrégi volt Keleten és Nyugaton a gyertyaszentelői, virágvasárnapi és nagyszombat-éjjeli '''körmenet''', mely utóbbinál a papság és a hívek a keresztelőkápolnából a templomba vonultak. Ugyancsak ősrégiek az állomásokkal kapcsolatos '''körmenet'''ek, amelyeket böjti napokon vezettek különböző templomokba. Ma főleg az Úrnapi, Szt. Márk-napi (búzaszentelő) és keresztjáró '''körmenet'''ek vannak gyakorlatban; nálunk azonkívül a feltámadási '''körmenet''' husvét előestéjén. Azokat a '''körmenet'''eket, melyekben az [[Oltáriszentség]]et is körülhordozzák, theophorikus (Istent-hordozó) '''körmenet'''eknek nevezzük; ilyen '''körmenet'''eken más szentek képeit, [[ereklye|ereklyéit]] stb. vinni tilos. |
||
== Úrnapi körmenet Csömörön == |
|||
[[Csömör]]ön a Pünkösd utáni második vasárnapon, általában júniusban ünneplik úrnapját, mely a hálaadó ünnep az Úr Testéért és Véréért a [[13. század]] óta. Csömör azon kevés helyek egyike, ahol máig teljességében él e hagyomány. A csömöri katolikusok közel két kilométer hosszú, egy méter széles, friss kerti és mezei virágokból és szirmokból virágszőnyeget készítenek és hozzá koszorúkból kialakított virágkápolnákat állítanak. A falubeli katolikus közösség évente tartja a barokk kort idéző, turistákat is vonzó [[Úrnapja|Úrnapi]] körmenetét.{{h|Lábadi|2003|o=32}}<ref>{{Cite web |url=http://www.csomor.hu/oldal/urnapi-viragszonyeg-csomoron |title=Úrnapi virágszőnyeg Csömörön |accessdate=2016-08-22 |date=2016-05-24 |format=HTML |work=csomor.hu}}</ref> |
|||
== Az egyházjogban == |
== Az egyházjogban == |
||
A lap 2021. szeptember 10., 14:22-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A körmenet (processio), ünnepélyes, tömeges felvonulás valamely tömegérzés hangsúlyozott kifejezésére.
A szó eredete
A processio latin eredetű szó, "procedo", azaz 'előre menni, haladni' szóból származik. [1]
Vallási cselekményként
Mint vallási cselekmény, minden népnél megvolt s megvan, részint a vallásos öröm és meggyőződés lelkes megnyilatkozásaként, részint csapások s szükség idején a kérőima hangsúlyosabb, testületi kifejezéseként. Már ez az általános szokás jelzi, hogy a körmenet az emberi természet és a vallásos érzés mélyein gyökerezik. Az Egyház az Ószövetségben is használatos szokást (Kir. III 8, 3) szintén felkarolta és bizonyos ünnepeken vagy események alkalmából körmeneteket rendezett kezdettől fogva, főleg mióta a szabad vallásgyakorlatot megkapta. így ősrégi volt Keleten és Nyugaton a gyertyaszentelői, virágvasárnapi és nagyszombat-éjjeli körmenet, mely utóbbinál a papság és a hívek a keresztelőkápolnából a templomba vonultak. Ugyancsak ősrégiek az állomásokkal kapcsolatos körmenetek, amelyeket böjti napokon vezettek különböző templomokba. Ma főleg az Úrnapi, Szt. Márk-napi (búzaszentelő) és keresztjáró körmenetek vannak gyakorlatban; nálunk azonkívül a feltámadási körmenet husvét előestéjén. Azokat a körmeneteket, melyekben az Oltáriszentséget is körülhordozzák, theophorikus (Istent-hordozó) körmeneteknek nevezzük; ilyen körmeneteken más szentek képeit, ereklyéit stb. vinni tilos.
Úrnapi körmenet Csömörön
Csömörön a Pünkösd utáni második vasárnapon, általában júniusban ünneplik úrnapját, mely a hálaadó ünnep az Úr Testéért és Véréért a 13. század óta. Csömör azon kevés helyek egyike, ahol máig teljességében él e hagyomány. A csömöri katolikusok közel két kilométer hosszú, egy méter széles, friss kerti és mezei virágokból és szirmokból virágszőnyeget készítenek és hozzá koszorúkból kialakított virágkápolnákat állítanak. A falubeli katolikus közösség évente tartja a barokk kort idéző, turistákat is vonzó Úrnapi körmenetét.[2][3]
Az egyházjogban
A körmenet az egyházjogban imádkozó és éneklő hívők sokaságának vonulása egyik szent helyről a másikra, hálaadó, könyörgő vagy a vallásos érzületet gyarapító szándékkal, a papság vezetésével. A papi vezetés lényegi ismérv, ebben különbözik a körmenet a búcsús csoporttól.[4]
Képgaléria
-
Budafok (2009) -
Körmenet Dunaszerdahelyen (2013) -
Körmenet Sevillában, Spanyolországban (2015) -
Körmenet Spanyolországban (2018)
Jegyzetek
- ↑ Magyar Katolikus lexikon
- ↑ Lábadi 2003, 32. o.
- ↑ Úrnapi virágszőnyeg Csömörön (HTML). csomor.hu, 2016. május 24. (Hozzáférés: 2016. augusztus 22.)
- ↑ Magyar katolikus lexikon
Források
- Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932) 131-132. old.
- Magyar katolikus lexikon