„Editio Musica Budapest Zeneműkiadó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
MSzithaT (vitalap | szerkesztései)
7 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
7. sor: 7. sor:
Az '''Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó''' (rövidebb néven '''UMP Editio Musica Budapest''', rövidítve: '''UMPEMB''') valamint az '''Editio Musica Budapest Zeneműkiadó ''' (rövidebb néven '''Editio Musica Budapest''', rövidítve EMBZ) magyar zeneműkiadók.{{refhely|Az EMB 67 éve}}
Az '''Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó''' (rövidebb néven '''UMP Editio Musica Budapest''', rövidítve: '''UMPEMB''') valamint az '''Editio Musica Budapest Zeneműkiadó ''' (rövidebb néven '''Editio Musica Budapest''', rövidítve EMBZ) magyar zeneműkiadók.{{refhely|Az EMB 67 éve}}


===Létrejötte===
==Létrejötte==

Jogelődjét '''Zeneműkiadó''' néven 1950. július 1. napjával hozták létre.{{jegyzet|A vállalat történetével foglalkozó összefoglalók egy 1950. július 1. keltezésű tvr.-re hivatkoznak. Ilyen datálású vagy tárgyú [[törvényerejű rendelet]] azonban nem létezett ([[1950 a jogalkotásban]]). A létesítő aktus népgazdasági tanácsi határozat volt.}}{{refhely|Magyar Közlöny|– Zeneműkiadó nemzeti vállalat alapítása}} {{Idézet|
Jogelődjét '''Zeneműkiadó''' néven 1950. július 1. napjával hozták létre.{{jegyzet|A vállalat történetével foglalkozó összefoglalók egy 1950. július 1. keltezésű tvr.-re hivatkoznak. Ilyen datálású vagy tárgyú [[törvényerejű rendelet]] azonban nem létezett ([[1950 a jogalkotásban]]). A létesítő aktus népgazdasági tanácsi határozat volt.}}{{refhely|Magyar Közlöny|– Zeneműkiadó nemzeti vállalat alapítása}} {{Idézet|
:'''Magyar Közlöny 1950. évi 82. sz. [317. old.] 1950. június 4.'''
:'''Magyar Közlöny 1950. évi 82. sz. [317. old.] 1950. június 4.'''
20. sor: 21. sor:
A nemzeti vállalati formát aztán az 1950. évi 32. tvr. módosította állami vállalatra,{{refhely|Boda}} ezzel lett a hivatalos neve ''Zeneműkiadó Vállalat''.
A nemzeti vállalati formát aztán az 1950. évi 32. tvr. módosította állami vállalatra,{{refhely|Boda}} ezzel lett a hivatalos neve ''Zeneműkiadó Vállalat''.


=== Története ===
== Története ==
Az intézményt az összes, korábban zeneműkiadással foglakozó magyar cég államosításával alapították.{{refhely|Zenei Lexikon|azonos=pótlások}} Létrehozása része volt a zenei élet átfogó átszervezésnek.{{jegyzet|„(…) Fokozatosan kialakul az új demokratikus kulturális intézmények hálózata, így 1948-ban a Bartók Béla Szövetség, 1949-ben a Magyar Zeneművészek Szövetsége, majd 1950-ben a Zeneműkiadó Nemzeti Vállalat, melynek felállítását egyrészt azzal indokolták, hogy »a német zeneműkiadás elpusztult kliséinek pótlására, a klasszikus művek újra kiadására, valamint a Szovjetunió zenéjének népszerűsítésére és terjesztésére semmiféle központi szerv nem létezik«, másrészt »nagyon elburjánzott a zenei ízlést tönkretévő és politikailag is destruáló slágerzene«. ”{{refhely|Szeverényi|korabeli iratokból idéz; a levéltári jelzetet nem érzem szükségesnek megadni}} }}<!-- }} {{refhely|Szeverényi}}--> A jogelődei (mint a [[Rózsavölgyi és Társa Kiadó|Rózsavölgyi]], [[Rozsnyai Károly Könyv- és Zenemű Kiadó|Rozsnyai]], [[Bárd Ferenc és Testvére Zeneműkiadó|Bárd]], [[Cserépfalvi Könyvkiadó|Cserépfalvi]], [[Magyar Kórus Kiadóvállalat|Magyar Kórus]]) által gondozott zeneművek, melynek a birtokába jutott, erős alapját képezték a következő évtizedek alatt kialakított értékes katalógusainak. Negyven évig állami vállalatként kezelte, gondozta, terjesztette a kotta- és könyvkiadványokat, ebből a helyzetéből adódott országos kultúrpolitikai szerepe és felelőssége is.{{refhely|Devich|azonos=-}}
Az intézményt az összes, korábban zeneműkiadással foglakozó magyar cég államosításával alapították.{{refhely|Zenei Lexikon|azonos=pótlások}} Létrehozása része volt a zenei élet átfogó átszervezésnek.{{jegyzet|„(…) Fokozatosan kialakul az új demokratikus kulturális intézmények hálózata, így 1948-ban a Bartók Béla Szövetség, 1949-ben a Magyar Zeneművészek Szövetsége, majd 1950-ben a Zeneműkiadó Nemzeti Vállalat, melynek felállítását egyrészt azzal indokolták, hogy »a német zeneműkiadás elpusztult kliséinek pótlására, a klasszikus művek újra kiadására, valamint a Szovjetunió zenéjének népszerűsítésére és terjesztésére semmiféle központi szerv nem létezik«, másrészt »nagyon elburjánzott a zenei ízlést tönkretévő és politikailag is destruáló slágerzene«. ”{{refhely|Szeverényi|korabeli iratokból idéz; a levéltári jelzetet nem érzem szükségesnek megadni}} }}<!-- }} {{refhely|Szeverényi}}--> A jogelődei (mint a [[Rózsavölgyi és Társa Kiadó|Rózsavölgyi]], [[Rozsnyai Károly Könyv- és Zenemű Kiadó|Rozsnyai]], [[Bárd Ferenc és Testvére Zeneműkiadó|Bárd]], [[Cserépfalvi Könyvkiadó|Cserépfalvi]], [[Magyar Kórus Kiadóvállalat|Magyar Kórus]]) által gondozott zeneművek, melynek a birtokába jutott, erős alapját képezték a következő évtizedek alatt kialakított értékes katalógusainak. Negyven évig állami vállalatként kezelte, gondozta, terjesztette a kotta- és könyvkiadványokat, ebből a helyzetéből adódott országos kultúrpolitikai szerepe és felelőssége is.{{refhely|Devich|azonos=-}}


91. sor: 92. sor:
-->
-->


=== Igazgatói ===
== Igazgatói ==
A vállalat igazgatói:
A vállalat igazgatói:
*Korvin László (1950-1955),
*Korvin László (1950-1955),

A lap 2021. szeptember 8., 09:09-kori változata

Editio Musica Budapest Zeneműkiadó
Típus
  • üzleti vállalkozás
  • zeneműkiadó
Alapítva1950. július 1.
SzékhelyBudapest
Kiszolgált területekvilágszerte
FormaKorlátolt Felelősségű Társaság
AnyavállalataUniversal Music Publishing Editio Musica Budapest
Az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó (rövidebb néven UMP Editio Musica Budapest, rövidítve: UMPEMB) valamint az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó (rövidebb néven Editio Musica Budapest, rövidítve EMBZ) magyar zeneműkiadók.[1]

Létrejötte

Jogelődjét Zeneműkiadó néven 1950. július 1. napjával hozták létre.[2][3]

Magyar Közlöny 1950. évi 82. sz. [317. old.] 1950. június 4.
10.080-Z-2-5/1950.eln.c. Népművelési Minisztertől
Közlemény. A Népgazdasági Tanács az 1948. évi XXXVII. törvény[4], illetve a minisztertanács 299/1949 M. T. számú határozatával biztosított jogkörében Zeneműkiadó n.v. alapítását határozta el.
A vállalat székhelye Budapest.
Tárgya Zeneművek, valamint a zene- és táncművészet és tudomány körébe tartozó szöveges művek kiadása (kiadói ügylet gyakorlása).
Tartama: Határozatlan idő.
A vállalat tekintetében a népművelési miniszter illetékes.
(328/17/1950. N.T. számú határozat.)

A nemzeti vállalati formát aztán az 1950. évi 32. tvr. módosította állami vállalatra,[5] ezzel lett a hivatalos neve Zeneműkiadó Vállalat.

Története

Az intézményt az összes, korábban zeneműkiadással foglakozó magyar cég államosításával alapították.[6] Létrehozása része volt a zenei élet átfogó átszervezésnek.[8] A jogelődei (mint a Rózsavölgyi, Rozsnyai, Bárd, Cserépfalvi, Magyar Kórus) által gondozott zeneművek, melynek a birtokába jutott, erős alapját képezték a következő évtizedek alatt kialakított értékes katalógusainak. Negyven évig állami vállalatként kezelte, gondozta, terjesztette a kotta- és könyvkiadványokat, ebből a helyzetéből adódott országos kultúrpolitikai szerepe és felelőssége is.[9]

Később, a 60-as évek végétől, a piaci szemlélet térnyerésével és a kiadványok külföldi sikereire reflektálva az Editio Musica Budapest (EMB) nevet kezdte használni.[10] Több mint 5000 művet adott ki, zeneműveket és zenei könyveket. Olyan kottakiadvány-sorozatai voltak, mint a kispartitúra-kiadványok, a Thesaurus Musicus és a Musica Rinata füzetei, pedagógiai sorozatok (mind az ismert oktatási célú művek, mind magyar szerzők erre a célra írt darabjai), hangszeres iskolák, szolfézs munkafüzetek, ifjúsági zenekari összeállítások. A kottákon kívül megjelentetett zenei könyvsorozatokat, népzenei monográfiákat, a Bibliotheca Musica tanulmányköteteit, zenei tárgyú regényeket, életrajzokat. [6]

A rendszerváltáshoz alapos átszervezéssel érkezett el a cég. A gyökeresen megváltozott feltételekhez alkalmazkodva egy több mint kétszáz embert foglalkoztató, állami kiadó- és nyomdaipari vállalatból magántulajdonú, önálló külkereskedelmi tevékenységet folytató, húszas létszámú társasággá alakult át.[9]

A vállalatot 1994-ben privatizálták. Az olasz Ricordi kiadó vásárolta meg a többségi tulajdonrészt.[9] Azonban még abban az évben a friss tulajdonost magát is felvásárolták, ezzel a Ricordi (és így az EMB is) a német Bertelsmann vállalatcsoport kezébe került. Az Editio Musica Budapest a Bertelsmann zenei részlegének (BMG) része lett. A BMG inkább popzenei kiadványokban, lemezforgalmazásban volt érdekelt, a komolyzenei kották világába ekkor lépett be. A márkanévhez továbbra sem nyúltak.[9]

A vállalat életében a következő váltás 2006-ban következett be: a Bertelsmanntól megvette a BMG-t a Universal Music Group. Az EMB a Universal Music Publishing Group tagja lett, a kiadó neve ekkortól Universal Music Publishing Editio Musica Budapest (UMPEMB).[10]

2017 végén a tulajdonos új vállalatot létrehozva osztotta el üzletágait. Az új vállalkozásként létrehozott Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft-hez került a pedagógiai katalógus, a kottaterjesztés és -értékesítés, az új cég kezeli a kizárólag kottaértékesítéshez (és pedagógiai kiadványokhoz) kapcsolódó jogokat, emellett terjeszti az anyavállalat és más kiadók kottakiadványait. Változatlanul tovább működik az anyavállalat, a Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft., melynek körében maradt minden más üzletág, az át nem adott jogok kezelése, a 20. századi és kortárs zene kiadása és kölcsönzése (és a vállalati vagyon 95%-a).[11] [12]

Igazgatói

A vállalat igazgatói:

  • Korvin László (1950-1955),
  • Tardos Béla (1955-1966),
  • Eősze László (1966-1967),
  • Sarlós László (1967-1986),
  • Homolya István (1986-2004),
  • Boronkay Antal (2005-2017),
  • Sigrai László (2017- ) Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft.
  • Szitha Tünde (2018- ) Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft.

Jegyzetek

  1. ↑ Az EMB 67 éve
  2. ↑ A vállalat történetével foglalkozó összefoglalók egy 1950. július 1. keltezésű tvr.-re hivatkoznak. Ilyen datálású vagy tárgyú törvényerejű rendelet azonban nem létezett (1950 a jogalkotásban). A létesítő aktus népgazdasági tanácsi határozat volt.
  3. ↑ Magyar Közlöny – Zeneműkiadó nemzeti vállalat alapítása
  4. ↑ 1948. évi XXXVII. törvény a nemzeti vállalatról
  5. ↑ Boda
  6. ↑ a b Zenei Lexikon
  7. ↑ Szeverényi korabeli iratokból idéz; a levéltári jelzetet nem érzem szükségesnek megadni
  8. ↑ „(…) Fokozatosan kialakul az új demokratikus kulturális intézmények hálózata, így 1948-ban a Bartók Béla Szövetség, 1949-ben a Magyar Zeneművészek Szövetsége, majd 1950-ben a Zeneműkiadó Nemzeti Vállalat, melynek felállítását egyrészt azzal indokolták, hogy »a német zeneműkiadás elpusztult kliséinek pótlására, a klasszikus művek újra kiadására, valamint a Szovjetunió zenéjének népszerűsítésére és terjesztésére semmiféle központi szerv nem létezik«, másrészt »nagyon elburjánzott a zenei ízlést tönkretévő és politikailag is destruáló slágerzene«. ”[7]
  9. ↑ a b c d Devich
  10. ↑ a b Az EMB 67 éve
  11. ↑ Közlemény a UMPEMB oldalán, 2017. szeptember 20.
  12. ↑ Céginfo.hu (Lekérdezés 2018. február 8.)

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Editio_Musica_Budapest_Zeneműkiadó&oldid=24199562”