„Palatális hang” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
némi módosítás |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Palatális''' hangnak nevezzük a [[szájüreg]] elülső részében képzett [[beszédhang]]okat. |
'''Palatális''' hangnak nevezzük a [[szájüreg]] elülső részében képzett [[beszédhang]]okat. |
||
A palatális [[mássalhangzó]] olyan mássalhangzó, amelynek képzési helye a szájpadlás legmagasabb pontja. Nem tévesztendő össze a [[Palatalizáció|palatalizált]] vagy jésített mássalhangzóval, amelynek képzésekor az eredeti [[képzéshely]] |
A palatális [[mássalhangzó]] olyan mássalhangzó, amelynek képzési helye a szájpadlás legmagasabb pontja. Nem tévesztendő össze a [[Palatalizáció|palatalizált]] vagy jésített mássalhangzóval, amelynek képzésekor az eredeti [[képzéshely|képzéshellyel]] egyidejűleg a nyelv felpúposodik a szájpadlás felé. Palatális mássalhangzók számos nyelvben előfordulnak, a [[Magyar nyelv|magyarban]] ezek a következők: |
||
*zárhangok: ''gy, ty;'' |
*zárhangok: ''gy, ty;'' |
||
*réshangok: ''j |
*réshangok: ''j'' (esetenként ''ly''-jel jelölve); |
||
*orrhang: ''ny;'' |
*orrhang: ''ny;'' |
||
*pergőhang: ''r'' |
*pergőhang: ''r.'' |
||
Az ''cs, dzs |
Az ''cs, dzs'' [[zár-rés hang]]ok, illetve az ''s, zs'' [[réshang]]ok inkább [[posztalveoláris]]oknak számítanak, de valahol a palatálisok közé sorolják őket. |
||
A palatális [[magánhangzó]] a nyelv elülső részével képzett magánhangzó. Ide tartoznak az ''e, i, ö, ü''-szerű hangok. |
A palatális [[magánhangzó]] a nyelv elülső részével képzett magánhangzó. Ide tartoznak az ''e, i, ö, ü''-szerű hangok. |
A lap 2007. november 15., 22:59-kori változata
Palatális hangnak nevezzük a szájüreg elülső részében képzett beszédhangokat.
A palatális mássalhangzó olyan mássalhangzó, amelynek képzési helye a szájpadlás legmagasabb pontja. Nem tévesztendő össze a palatalizált vagy jésített mássalhangzóval, amelynek képzésekor az eredeti képzéshellyel egyidejűleg a nyelv felpúposodik a szájpadlás felé. Palatális mássalhangzók számos nyelvben előfordulnak, a magyarban ezek a következők:
- zárhangok: gy, ty;
- réshangok: j (esetenként ly-jel jelölve);
- orrhang: ny;
- pergőhang: r.
Az cs, dzs zár-rés hangok, illetve az s, zs réshangok inkább posztalveolárisoknak számítanak, de valahol a palatálisok közé sorolják őket.
A palatális magánhangzó a nyelv elülső részével képzett magánhangzó. Ide tartoznak az e, i, ö, ü-szerű hangok.