„Al-Aksza-mecset” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AtaBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB
képek - forma
67. sor: 67. sor:


== Története ==
== Története ==
[[Fájl:Aqsa 1.jpg|bélyegkép|263px|A mecset belseje]]
[[Fájl:Al-Aqsa Mosque by David Shankbone.jpg|bélyegkép|263px|A mecset hátulról]]

Ismert történelmi tény, hogy az ókori [[judaizmus]] lerombolt központjai, az [[Jeruzsálemi templom|első és második templom]] is a [[Templom-hegy]]en állt. A monumentális zsidó templomot a [[Római–zsidó háború|zsidó-római háború]] végén [[70|Kr. u. 70]]-ben [[Titus római császár|Titus]] római hadvezér seregei Jeruzsálemmel együtt lerombolták. A [[2. század]]ban egy [[Iuppiter|Jupiter]]nek szentelt pogány templomot építettek a hegyre.
Ismert történelmi tény, hogy az ókori [[judaizmus]] lerombolt központjai, az [[Jeruzsálemi templom|első és második templom]] is a [[Templom-hegy]]en állt. A monumentális zsidó templomot a [[Római–zsidó háború|zsidó-római háború]] végén [[70|Kr. u. 70]]-ben [[Titus római császár|Titus]] római hadvezér seregei Jeruzsálemmel együtt lerombolták. A [[2. század]]ban egy [[Iuppiter|Jupiter]]nek szentelt pogány templomot építettek a hegyre.


89. sor: 86. sor:


== Politikai környezet ==
== Politikai környezet ==
[[Fájl:Aqsa 2.jpg|bélyegkép|jobbra|263px|A mecset belseje, a [[mihráb]]bal]]

Mivel a judaizmus a megváltást a harmadik, szintén a Templom-hegyen álló templom újraépítésével hozza összefüggésbe, ezt sokan az [[iszlám]] és a [[judaizmus]] közti feloldhatatlan ellentétnek tekintik. Más, mérsékeltebb zsidó irányzatok szerint a harmadik templomot nem emberi kéz fogja felépíteni, ezért a két vallás között nincs kibékíthetetlen ellentét.
Mivel a judaizmus a megváltást a harmadik, szintén a Templom-hegyen álló templom újraépítésével hozza összefüggésbe, ezt sokan az [[iszlám]] és a [[judaizmus]] közti feloldhatatlan ellentétnek tekintik. Más, mérsékeltebb zsidó irányzatok szerint a harmadik templomot nem emberi kéz fogja felépíteni, ezért a két vallás között nincs kibékíthetetlen ellentét.


Izrael állam politikája elsődlegesen egész Jeruzsálem megszerzésére irányul, de a Templom-hegyhez a jelek szerint nem nyúlnak, ennek oka lehet, hogy a harmadik templom kapcsán a judaizmusban nincs egyetértés. Egyes szervezeteknek, mint például a [[Templom-hegy és Izrael Földje Hívői]]nek nyíltan deklarált célja a mecset lerombolása és a helyén a harmadik templom felépítése, de az ő népszerűségük a mai Izraelen belül csekély. Szélsőséges judaista személyek és csoportok rendszeresen kísérletet tesznek az al-Aksza-mecset aláaknázására, felrobbantására, őket az izraeli rendőrség és igazságszolgáltatás köztörvényes bűnözőként, de nem terroristaként kezeli.<ref>Lásd ''Van Diggele'' könyvét.</ref>
Izrael állam politikája elsődlegesen egész Jeruzsálem megszerzésére irányul, de a Templom-hegyhez a jelek szerint nem nyúlnak, ennek oka lehet, hogy a harmadik templom kapcsán a judaizmusban nincs egyetértés. Egyes szervezeteknek, mint például a [[Templom-hegy és Izrael Földje Hívői]]nek nyíltan deklarált célja a mecset lerombolása és a helyén a harmadik templom felépítése, de az ő népszerűségük a mai Izraelen belül csekély. Szélsőséges judaista személyek és csoportok rendszeresen kísérletet tesznek az al-Aksza-mecset aláaknázására, felrobbantására, őket az izraeli rendőrség és igazságszolgáltatás köztörvényes bűnözőként, de nem terroristaként kezeli.<ref>Lásd ''Van Diggele'' könyvét.</ref>

== Galéria ==
<gallery>
File:Jerusalem-2013(2)-Aerial-Temple_Mount-Al-Aqsa_Mosque_(east_exposure).jpg|Légi flvétel a mecsetről
Fájl:Aqsa 1.jpg|A mecset belseje
Fájl:Al-Aqsa Mosque by David Shankbone.jpg|A mecset hátulról
Fájl:Aqsa 2.jpg|A mecset belseje, a [[mihráb]]bal
</gallery>


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2021. augusztus 13., 06:47-kori változata

Al-Aksza-mecset
المسجد الاقصى
TelepülésJeruzsálem óvárosa
Vallásiszlám
Építési adatok
Stílusiszlám építészet
Alapadatok
Magasság37 m
Elhelyezkedése
Al-Aksza-mecset (Jeruzsálem)
Al-Aksza-mecset
Al-Aksza-mecset
Pozíció Jeruzsálem térképén
é. sz. 31° 46′ 34″, k. h. 35° 14′ 09″Koordináták: é. sz. 31° 46′ 34″, k. h. 35° 14′ 09″
A Wikimédia Commons tartalmaz Al-Aksza-mecset témájú médiaállományokat.

Az al-Aksza-mecset (arabul: المسجد الاقصى, el-maszdzsid el-akszá, „a legtávolabbi mecset”), az iszlám harmadik legszentebb helye, Jeruzsálem történelmi óvárosának déli részén, a Templom-hegy déli oldalán, nem messze a hegy képét uraló aranykupolás Sziklamecsettől.

A mecset főépülete 5000 imádkozó embert tud fogadni, de az épületegyüttes egész területén százezrek is elférnek.

Nem muszlimokat 2000-től nem engedtek a mecsetbe, de a tiltást 2003-ban feloldották. Válságos, biztonsági szempontból veszélyes időszakokban csak egy bizonyos korhatár feletti muszlimok léphetnek a mecsetbe. Ma az Óváros izraeli ellenőrzés alatt van, de a mecset továbbra is a jordán és palesztin vezetésű iszlám tanács (Vakf) felügyelete alatt áll.

Története

Ismert történelmi tény, hogy az ókori judaizmus lerombolt központjai, az első és második templom is a Templom-hegyen állt. A monumentális zsidó templomot a zsidó-római háború végén Kr. u. 70-ben Titus római hadvezér seregei Jeruzsálemmel együtt lerombolták. A 2. században egy Jupiternek szentelt pogány templomot építettek a hegyre.

Később a területre az 530-as években I. Justinianus császár egy keresztény templomot épített, amit a korai 7. században a keleti hódítók leromboltak.

Amikor 638-ban Jeruzsálem muszlim irányítás alá került, I. Omár kalifa (634-644) tette a hegyet muszlim szent hellyé. Az Al-Aksza mecset épülete eredetileg egy kis imaház volt, amelyet Omár építtetett fel, majd fejlesztését Abd al-Malik omajjád kalifa (685-705), majd fia, I. al-Valíd (705-715), valamint utódaik is folytatták. Akkoriban kapta az épület az al-Aksza nevet. A mecset teljesen elpusztult egy 746-os földrengés következtében, majd a 8. században al-Mahdí, és feltehetőleg al-Manszúr abbászida kalifák idején újjáépítésére került sor.

A 9. században, a Fátimida-dinasztia idején alakították ki az épület ma ismert szerkezetét. Az általuk végzett átalakításoknak már a földrengéseknek való ellenállás is kifejezett célja volt.

Amikor 1099-ben a keresztes háborúk során elfoglalták Jeruzsálemet és megalapították a Jeruzsálemi Királyságot, az al-Aksza-mecset Jeruzsálem királyainak palotájaként szolgált. A keresztesek szintén azt hitték, hogy az épület „Salamon templomának” romjaira épült, és Templum Salamonisnak is hívták. A Sziklamecset neve ez időben Templum Domini (Az Úr temploma) volt.

1119-ben Jeruzsálem királya, II. Balduin az épület egyik szárnyát egy új lovagrendnek, a templomos lovagoknak adta. Itt volt a székhelyük egészen addig, amíg Szaladin 1187-ben el nem foglalta a várost.

A 14. és a 20. század között számos jelentős felújításon esett át az épület. 1927-ben és 1936-ban újabb földrengések szükségessé tették a mecset majdnem teljes újjáépítését, ami során történelmi részek is napvilágra kerültek.

1967-ben Izrael elfoglalta Jeruzsálemet, de a mecsetekhez eddig nem nyúlt. 1969. augusztus 21-én a mecset déli szárnyában tűz pusztított, ami megsemmisítette a még Szaladin által Aleppóból küldött, majdnem ezeréves elefántcsont oltárt. Az oltár másolata (Szaladin egyszerre készíttette és küldte a kettőt) ma is látható az Ősatyák barlangjában, Hebronban. A tüzet Michael Dennis Rohan újprotestáns ausztrál turista okozta, akit beszámíthatatlanság miatt nem ítéltek el. Később deportálták Izraelből.

2000-ben Aríél Sárón provokatív látogatást tett a Templom-hegyen, ami közvetlen oka volt az al-Aksza Intifáda kirobbanásának és később az események hatására Sárón Izrael miniszterelnöke lehetett.

Politikai környezet

Mivel a judaizmus a megváltást a harmadik, szintén a Templom-hegyen álló templom újraépítésével hozza összefüggésbe, ezt sokan az iszlám és a judaizmus közti feloldhatatlan ellentétnek tekintik. Más, mérsékeltebb zsidó irányzatok szerint a harmadik templomot nem emberi kéz fogja felépíteni, ezért a két vallás között nincs kibékíthetetlen ellentét.

Izrael állam politikája elsődlegesen egész Jeruzsálem megszerzésére irányul, de a Templom-hegyhez a jelek szerint nem nyúlnak, ennek oka lehet, hogy a harmadik templom kapcsán a judaizmusban nincs egyetértés. Egyes szervezeteknek, mint például a Templom-hegy és Izrael Földje Hívőinek nyíltan deklarált célja a mecset lerombolása és a helyén a harmadik templom felépítése, de az ő népszerűségük a mai Izraelen belül csekély. Szélsőséges judaista személyek és csoportok rendszeresen kísérletet tesznek az al-Aksza-mecset aláaknázására, felrobbantására, őket az izraeli rendőrség és igazságszolgáltatás köztörvényes bűnözőként, de nem terroristaként kezeli.[1]

Galéria

Jegyzetek

  1. Lásd Van Diggele könyvét.

Források

  • Els Van Diggele: Egy nép, amely külön lakik. Zsidó identitás a mai Izraelben. HVG Kiadó, 2005. ISBN 963 7525 67X
  • Iszlám művészet és építészet, Peter Ferienabend (ed.), Budapest: Vince (2005. március 28.). ISBN 963-9552-61-5