„Kárpáthalas” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Cherybot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: Kiskötőjel cseréje gondolatjelre
DorganBot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: következő hozzáadása: pt:Vištuk
20. sor: 20. sor:
[[Kategória:Szlovákia települései|Karpathalas]]
[[Kategória:Szlovákia települései|Karpathalas]]
{{Bazini járás}}
{{Bazini járás}}

[[en:Vištuk]] [[sk:Vištuk]]
[[en:Vištuk]]
[[pt:Vištuk]]
[[sk:Vištuk]]

A lap 2007. november 14., 14:55-kori változata

Kárpáthalas (1899-ig Vistuk, szlovákul Vištuk, németül Wischtuck) község Szlovákiában a Pozsonyi kerületben a Bazini járásban. 2001-ben 1349 lakosából 1328 szlovák volt.


Fekvése

Nagyszombattól 20 km-re délnyugatra, Modortól 8 km-re keletre fekszik. Területe 2004 hektár, melyből 1801 hektár szántóföld, 132 hekták szőlőhegy és 17 hektár erdő.

Története

A legújabb régészeti kutatások tanúsága szerint Vistuki patak mentén már az i. e. 7. évezredben éltek emberek. Számos cserépmaradvány, vonaldíszes kerámia került elő ebből a korból. A falu első írásos említése 1244-ből származik, amikor Vyscha alakban említik. A későbbiek során 1287-ben villa Vista, 1342-ben Nogwysta alakban szerepel. A 16. század végén a vöröskői uradalom legmódosabb falvai közé számított. Ebben az időben, 1573-ban épült temploma is. Fejlődésére hátrányosan hatott a 18. század elején kitört kuruc szabadságharc. Az 1705-ös budaméri csatában a császári katonák felégették a községet. A 1920. század folyamán Kárpáthalas tipikus egyutcás dombsági településsé épült ki. Főutcája a községen átfolyó patak mentén alakult ki. Fényes Elek geográfiai szótárában így ír a faluról: "Visztuk, Poson vm. tót f. Modorhoz keletre 1 mfld. 706 kath., 20 zsidó lak., kath. paroch. templommal, középtermékenységű szántóföldekkel, nagy marhatartással, csekély bortermesztéssel. F. u. gr. Pálffy Ferencz." [1] 1910-ben 1471, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott.

Nevezetességei

  • A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1573-ban épült.
  • Szent Anna tiszteletére szentelt kápolnája 1898-ban épült a 16. századi Szent Egyed kápolna helyén.

Külső hivatkozások