„Kontyvirágfélék” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
nemzetközi katalógusok
Szócikkszerkezet, tagolás, nyelvi fejlesztések
 
21. sor: 21. sor:
| wikicommonscat = Araceae
| wikicommonscat = Araceae
}}
}}
A '''kontyvirágfélék''' ''(Araceae)'' a [[hídőrvirágúak]] ''(Alismatales)'' egyik családja. Régebbi rendszerekben a [[torzsavirágzatúak]] ''(Spadiciflorae)'' közé helyezték őket, a [[pálmafélék|pálmák]] és a [[villáspálmafélék]] mellé (virágzatuk valóban torzsavirágzat, de ez nem jelent rokonságot más, ilyen virágzatú növénycsoportokkal – [[Konvergens evolúció|konvergencia]]). A hídőrvirágúak közül ez az egyetlen szárazföldi csoport. Közös [[morfológia (biológia)|morfológiai]] sajátosságaikat itt röviden összegezzük.
A '''kontyvirágfélék''' ''(Araceae)'' a [[hídőrvirágúak]] ''(Alismatales)'' egyik családja. A hídőrvirágúak közül ez az egyetlen szárazföldi csoport.


==Rendszertani besorolásuk==

Régebbi rendszerekben a [[torzsavirágzatúak]] ''(Spadiciflorae)'' közé helyezték őket, a [[pálmafélék|pálmák]] és a [[villáspálmafélék]] mellé. Virágzatuk valóban torzsavirágzat, de ez nem jelent rokonságot más, ilyen virágzatú növénycsoportokkal, hanem [[Konvergens evolúció|konvergencia]] eredménye.

==Jellemzőik==

A családhoz tartozó fajok közös [[morfológia (biológia)|morfológiai]] sajátosságai:
* Erőteljes [[gyöktörzs]] (rizóma) vagy gyökérgumó alakul ki.
* Erőteljes [[gyöktörzs]] (rizóma) vagy gyökérgumó alakul ki.
* Nagy részük [[tőlevélrózsa|tőlevélrózsás]] növény, de ismeretesek [[cserje]], sőt [[fa (botanika)|fa]] alakúak is.
* Nagy részük [[tőlevélrózsa|tőlevélrózsás]] növény, de ismeretesek [[cserje]], sőt [[fa (botanika)|fa]] alakúak is.
* Szárukban a farész (xilém) nem tartalmaz facsöveket ''(trachea)''.
* Szárukban a farész (xilém) nem tartalmaz facsöveket ''(trachea)''.
* A levelek a [[kétszikűek]]ére ''(Magnoliopsida)'' emlékeztető hálózatos erezetűek, mely az életkörülmény miatt alakult ki, és [[konvergens evolúció|konvergens]] a kétszikűek levélerezetével.
* A levelek a [[kétszikűek]]ére ''(Magnoliopsida)'' emlékeztető hálózatos erezetűek, ami az életkörülmények miatt alakult ki, és [[konvergens evolúció|konvergens]] a kétszikűek levélerezetével.
* Általában az egyszerű torzsvirágzatot buroklevél fogja körül, mely védelmet nyújt, és sok esetben egy rovarcsapda is: a [[rovarok]] csak akkor képesek kiszabadulni a buroklevélből, ha a [[megporzás]]t elvégezték. A virágzat a rovarok csalogatására kellemetlen dögszagot áraszthat, sőt egyes fajok hőtermelésre is képesek.
* Az egyszerű torzsvirágzatot általában buroklevél fogja körül, mely védelmet nyújt, és sok esetben rovarcsapda is: a [[rovarok]] csak akkor képesek kiszabadulni a buroklevélből, ha a [[megporzás]]t elvégezték. A virágzat a rovarok csalogatására kellemetlen dögszagot áraszthat, sőt egyes fajok hőtermelésre is képesek.
* A növény [[hajtás]]ában mindenütt rafidkristály ''(kalcium-oxalát)'' található a [[sejt]]ekben, mely ehetetlenné teszi a zöld részeket.
* A növény [[hajtás]]ában mindenütt rafidkristály ''(kalcium-oxalát)'' található a [[sejt]]ekben, mely ehetetlenné teszi a zöld részeket.
==Elterjedésük, hazai fajok==


A kontyvirágfélék családjának 106 nemzetsége mintegy 4000 [[faj]]t foglal magába. Legtöbbjük a mediterrán területeken él, a trópusi és szubtrópusi területeket kedvelő fajaik is vannak. Hazánkban él a [[foltos kontyvirág]] ''(Arum maculatum),'' mely a [[dunántúl]]i üde [[erdő]]kben gyakorinak mondható és a [[keleti kontyvirág]] ''(Arum orientale)''.
A kontyvirágfélék családjának 106 nemzetsége mintegy 4000 [[faj]]t foglal magába. Legtöbbjük a mediterrán területeken él, de a trópusi és szubtrópusi területeket kedvelő fajaik is vannak.


A család Magyarországon vadon élő fajai a [[foltos kontyvirág]] ''(Arum maculatum),'' mely a [[dunántúl]]i üde [[erdő]]kben gyakorinak mondható és a [[keleti kontyvirág]] ''(Arum orientale)''.
== Képek ==
== Képek ==
<gallery>
<gallery>
Fájl:Alocasiamacrorrhiza1web.jpg|A trópusokon élő elefántfül-kontyvirág ''(Alocasia macrorhiza)'' levelei hatalmasra nőnek. Nálunk kedvelt dísznövény
Fájl:Alocasiamacrorrhiza1web.jpg|A trópusokon élő elefántfül-kontyvirág ''(Alocasia macrorhiza)'' levelei hatalmasra nőnek. Nálunk kedvelt dísznövény.
Fájl:Amorphophallus titanumKew.jpg|A [[titánbuzogány]] ''(Amorphophallus titanum)'' a trópusokon él, és hatalmas virágot növeszt
Fájl:Amorphophallus titanumKew.jpg|A [[titánbuzogány]] ''(Amorphophallus titanum)'' a trópusokon él, és hatalmas virágot növeszt.
Fájl:Alismatales - Spathiphyllum sp. - 1.jpg|A [[vitorlavirágok]] ''(Spathiphyllum)'' fajok kedvelt kerti virágok
Fájl:Alismatales - Spathiphyllum sp. - 1.jpg|A [[vitorlavirágok]] ''(Spathiphyllum)'' fajok kedvelt kerti virágok.
</gallery>
</gallery>



A lap jelenlegi, 2021. július 29., 08:51-kori változata

Kontyvirágfélék
Foltos kontyvirág (Arum maculatum)
Foltos kontyvirág (Arum maculatum)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Hídőrvirágúak (Alismatales)
Család: Araceae
Juss.
Alcsaládok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kontyvirágfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kontyvirágfélék témájú médiaállományokat és Kontyvirágfélék témájú kategóriát.

A kontyvirágfélék (Araceae) a hídőrvirágúak (Alismatales) egyik családja. A hídőrvirágúak közül ez az egyetlen szárazföldi csoport.

Rendszertani besorolásuk[szerkesztés]

Régebbi rendszerekben a torzsavirágzatúak (Spadiciflorae) közé helyezték őket, a pálmák és a villáspálmafélék mellé. Virágzatuk valóban torzsavirágzat, de ez nem jelent rokonságot más, ilyen virágzatú növénycsoportokkal, hanem konvergencia eredménye.

Jellemzőik[szerkesztés]

A családhoz tartozó fajok közös morfológiai sajátosságai:

  • Erőteljes gyöktörzs (rizóma) vagy gyökérgumó alakul ki.
  • Nagy részük tőlevélrózsás növény, de ismeretesek cserje, sőt fa alakúak is.
  • Szárukban a farész (xilém) nem tartalmaz facsöveket (trachea).
  • A levelek a kétszikűekére (Magnoliopsida) emlékeztető hálózatos erezetűek, ami az életkörülmények miatt alakult ki, és konvergens a kétszikűek levélerezetével.
  • Az egyszerű torzsvirágzatot általában buroklevél fogja körül, mely védelmet nyújt, és sok esetben rovarcsapda is: a rovarok csak akkor képesek kiszabadulni a buroklevélből, ha a megporzást elvégezték. A virágzat a rovarok csalogatására kellemetlen dögszagot áraszthat, sőt egyes fajok hőtermelésre is képesek.
  • A növény hajtásában mindenütt rafidkristály (kalcium-oxalát) található a sejtekben, mely ehetetlenné teszi a zöld részeket.

Elterjedésük, hazai fajok[szerkesztés]

A kontyvirágfélék családjának 106 nemzetsége mintegy 4000 fajt foglal magába. Legtöbbjük a mediterrán területeken él, de a trópusi és szubtrópusi területeket kedvelő fajaik is vannak.

A család Magyarországon vadon élő fajai a foltos kontyvirág (Arum maculatum), mely a dunántúli üde erdőkben gyakorinak mondható és a keleti kontyvirág (Arum orientale).

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Podani János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana (2003). ISBN 963 463 632 2 
  • Borhidi Attila: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998
  • Tuba Zoltán–Szerdahelyi Tibor–Engloner Attila–Nagy János (szerk.): Botanika II. (Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és funkcionális növényökológiába) – Rendszertan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2007