„Kontyvirágfélék” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
nemzetközi katalógusok |
Szócikkszerkezet, tagolás, nyelvi fejlesztések |
||
21. sor: | 21. sor: | ||
| wikicommonscat = Araceae |
| wikicommonscat = Araceae |
||
}} |
}} |
||
A '''kontyvirágfélék''' ''(Araceae)'' a [[hídőrvirágúak]] ''(Alismatales)'' egyik családja |
A '''kontyvirágfélék''' ''(Araceae)'' a [[hídőrvirágúak]] ''(Alismatales)'' egyik családja. A hídőrvirágúak közül ez az egyetlen szárazföldi csoport. |
||
==Rendszertani besorolásuk== |
|||
Régebbi rendszerekben a [[torzsavirágzatúak]] ''(Spadiciflorae)'' közé helyezték őket, a [[pálmafélék|pálmák]] és a [[villáspálmafélék]] mellé. Virágzatuk valóban torzsavirágzat, de ez nem jelent rokonságot más, ilyen virágzatú növénycsoportokkal, hanem [[Konvergens evolúció|konvergencia]] eredménye. |
|||
==Jellemzőik== |
|||
A családhoz tartozó fajok közös [[morfológia (biológia)|morfológiai]] sajátosságai: |
|||
* Erőteljes [[gyöktörzs]] (rizóma) vagy gyökérgumó alakul ki. |
* Erőteljes [[gyöktörzs]] (rizóma) vagy gyökérgumó alakul ki. |
||
* Nagy részük [[tőlevélrózsa|tőlevélrózsás]] növény, de ismeretesek [[cserje]], sőt [[fa (botanika)|fa]] alakúak is. |
* Nagy részük [[tőlevélrózsa|tőlevélrózsás]] növény, de ismeretesek [[cserje]], sőt [[fa (botanika)|fa]] alakúak is. |
||
* Szárukban a farész (xilém) nem tartalmaz facsöveket ''(trachea)''. |
* Szárukban a farész (xilém) nem tartalmaz facsöveket ''(trachea)''. |
||
* A levelek a [[kétszikűek]]ére ''(Magnoliopsida)'' emlékeztető hálózatos erezetűek, |
* A levelek a [[kétszikűek]]ére ''(Magnoliopsida)'' emlékeztető hálózatos erezetűek, ami az életkörülmények miatt alakult ki, és [[konvergens evolúció|konvergens]] a kétszikűek levélerezetével. |
||
* |
* Az egyszerű torzsvirágzatot általában buroklevél fogja körül, mely védelmet nyújt, és sok esetben rovarcsapda is: a [[rovarok]] csak akkor képesek kiszabadulni a buroklevélből, ha a [[megporzás]]t elvégezték. A virágzat a rovarok csalogatására kellemetlen dögszagot áraszthat, sőt egyes fajok hőtermelésre is képesek. |
||
* A növény [[hajtás]]ában mindenütt rafidkristály ''(kalcium-oxalát)'' található a [[sejt]]ekben, mely ehetetlenné teszi a zöld részeket. |
* A növény [[hajtás]]ában mindenütt rafidkristály ''(kalcium-oxalát)'' található a [[sejt]]ekben, mely ehetetlenné teszi a zöld részeket. |
||
==Elterjedésük, hazai fajok== |
|||
A kontyvirágfélék családjának 106 nemzetsége mintegy 4000 [[faj]]t foglal magába. Legtöbbjük a mediterrán területeken él, a trópusi és szubtrópusi területeket kedvelő fajaik is vannak |
A kontyvirágfélék családjának 106 nemzetsége mintegy 4000 [[faj]]t foglal magába. Legtöbbjük a mediterrán területeken él, de a trópusi és szubtrópusi területeket kedvelő fajaik is vannak. |
||
A család Magyarországon vadon élő fajai a [[foltos kontyvirág]] ''(Arum maculatum),'' mely a [[dunántúl]]i üde [[erdő]]kben gyakorinak mondható és a [[keleti kontyvirág]] ''(Arum orientale)''. |
|||
== Képek == |
== Képek == |
||
<gallery> |
<gallery> |
||
Fájl:Alocasiamacrorrhiza1web.jpg|A trópusokon élő elefántfül-kontyvirág ''(Alocasia macrorhiza)'' levelei hatalmasra nőnek. Nálunk kedvelt dísznövény |
Fájl:Alocasiamacrorrhiza1web.jpg|A trópusokon élő elefántfül-kontyvirág ''(Alocasia macrorhiza)'' levelei hatalmasra nőnek. Nálunk kedvelt dísznövény. |
||
Fájl:Amorphophallus titanumKew.jpg|A [[titánbuzogány]] ''(Amorphophallus titanum)'' a trópusokon él, és hatalmas virágot növeszt |
Fájl:Amorphophallus titanumKew.jpg|A [[titánbuzogány]] ''(Amorphophallus titanum)'' a trópusokon él, és hatalmas virágot növeszt. |
||
Fájl:Alismatales - Spathiphyllum sp. - 1.jpg|A [[vitorlavirágok]] ''(Spathiphyllum)'' fajok kedvelt kerti virágok |
Fájl:Alismatales - Spathiphyllum sp. - 1.jpg|A [[vitorlavirágok]] ''(Spathiphyllum)'' fajok kedvelt kerti virágok. |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
A lap jelenlegi, 2021. július 29., 08:51-kori változata
Kontyvirágfélék | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Foltos kontyvirág (Arum maculatum)
| ||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||
| ||||||||||
Alcsaládok | ||||||||||
| ||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Kontyvirágfélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kontyvirágfélék témájú médiaállományokat és Kontyvirágfélék témájú kategóriát. |
A kontyvirágfélék (Araceae) a hídőrvirágúak (Alismatales) egyik családja. A hídőrvirágúak közül ez az egyetlen szárazföldi csoport.
Rendszertani besorolásuk[szerkesztés]
Régebbi rendszerekben a torzsavirágzatúak (Spadiciflorae) közé helyezték őket, a pálmák és a villáspálmafélék mellé. Virágzatuk valóban torzsavirágzat, de ez nem jelent rokonságot más, ilyen virágzatú növénycsoportokkal, hanem konvergencia eredménye.
Jellemzőik[szerkesztés]
A családhoz tartozó fajok közös morfológiai sajátosságai:
- Erőteljes gyöktörzs (rizóma) vagy gyökérgumó alakul ki.
- Nagy részük tőlevélrózsás növény, de ismeretesek cserje, sőt fa alakúak is.
- Szárukban a farész (xilém) nem tartalmaz facsöveket (trachea).
- A levelek a kétszikűekére (Magnoliopsida) emlékeztető hálózatos erezetűek, ami az életkörülmények miatt alakult ki, és konvergens a kétszikűek levélerezetével.
- Az egyszerű torzsvirágzatot általában buroklevél fogja körül, mely védelmet nyújt, és sok esetben rovarcsapda is: a rovarok csak akkor képesek kiszabadulni a buroklevélből, ha a megporzást elvégezték. A virágzat a rovarok csalogatására kellemetlen dögszagot áraszthat, sőt egyes fajok hőtermelésre is képesek.
- A növény hajtásában mindenütt rafidkristály (kalcium-oxalát) található a sejtekben, mely ehetetlenné teszi a zöld részeket.
Elterjedésük, hazai fajok[szerkesztés]
A kontyvirágfélék családjának 106 nemzetsége mintegy 4000 fajt foglal magába. Legtöbbjük a mediterrán területeken él, de a trópusi és szubtrópusi területeket kedvelő fajaik is vannak.
A család Magyarországon vadon élő fajai a foltos kontyvirág (Arum maculatum), mely a dunántúli üde erdőkben gyakorinak mondható és a keleti kontyvirág (Arum orientale).
Képek[szerkesztés]
-
A trópusokon élő elefántfül-kontyvirág (Alocasia macrorhiza) levelei hatalmasra nőnek. Nálunk kedvelt dísznövény.
-
A titánbuzogány (Amorphophallus titanum) a trópusokon él, és hatalmas virágot növeszt.
-
A vitorlavirágok (Spathiphyllum) fajok kedvelt kerti virágok.
Források[szerkesztés]
- Podani János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana (2003). ISBN 963 463 632 2
- Borhidi Attila: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998
- Tuba Zoltán–Szerdahelyi Tibor–Engloner Attila–Nagy János (szerk.): Botanika II. (Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és funkcionális növényökológiába) – Rendszertan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2007