„Kulturkampf” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:Leo XIII.gif|bélyegkép|jobbra|Korabeli német karikatúra: a pápa és a német kancellár egyaránt lábcsókot igényelnek egymástól]]
[[Fájl:Leo XIII.gif|bélyegkép|jobbra|Korabeli német karikatúra: a pápa és a német kancellár egyaránt lábcsókot igényelnek egymástól]]
A '''Kulturkampf''' („kultúrharc”) elsősorban az [[1870-es évek]]ben [[Porosz Királyság|Poroszország]]ban az állam és egyház, később [[Otto von Bismarck]] kancellár és [[IX. Piusz pápa]] között kibontakozott politikai harc elnevezése. Szélesebb értelemben az [[állam és egyház szétválasztása]] körüli, a 19. és a 20. század fordulóján sok országban kialakult politikai küzdelmet értik alatta.
A '''Kulturkampf''' („kultúrharc”) elsősorban az [[1870-es évek]]ben [[Porosz Királyság|Poroszország]]ban az állam és egyház, később [[Otto von Bismarck]] kancellár és [[IX. Piusz pápa]] között kibontakozott politikai harc elnevezése. Szélesebb értelemben az [[állam és egyház szétválasztása]] körüli, a 19. és a 20. század fordulóján sok országban kialakult politikai küzdelmet értik alatta, de szó szerinti jelentésében napjaink kultúrkonfliktusaira is széleskörűen használják.


A politikai küzdelem leginkább a [[polgári házasság]] intézményének bevezetése körül zajlott. Az egyházak, túlnyomórészt a [[római katolikus egyház|katolikus egyház]], erősen ellenezték ezt, mert befolyásuk csökkenésétől tartottak. A vallásilag megosztott Németországban ez a harc a jól szervezett katolikus kisebbség aránytalanul nagy állami befolyásának visszaszorításáról is szólt. Bismarck kemény eszközökkel lépett fel a katolikus egyház ellen, ami idővel még a protestánsok és a liberálisok kritikáját is kiváltotta. A katolikus egyház ellen diszkriminatív törvényeket hoztak, betiltották a [[Jézus Társasága|jezsuiták]], [[Ferences rend|ferencesek]], [[Domonkos-rend|domonkosok]] rendjét.<ref>Gross, Michael B. The war against Catholicism: liberalism and the anti-Catholic imagination in nineteenth-century Germany, p. 1, University of Michigan Press, 2004</ref>
A politikai küzdelem leginkább a [[polgári házasság]] intézményének bevezetése körül zajlott. Az egyházak, túlnyomórészt a [[római katolikus egyház|katolikus egyház]], erősen ellenezték ezt, mert befolyásuk csökkenésétől tartottak. A vallásilag megosztott Németországban ez a harc a jól szervezett katolikus kisebbség aránytalanul nagy állami befolyásának visszaszorításáról is szólt. Bismarck kemény eszközökkel lépett fel a katolikus egyház ellen, ami idővel még a protestánsok és a liberálisok kritikáját is kiváltotta. A katolikus egyház ellen diszkriminatív törvényeket hoztak, betiltották a [[Jézus Társasága|jezsuiták]], [[Ferences rend|ferencesek]], [[Domonkos-rend|domonkosok]] rendjét.<ref>Gross, Michael B. The war against Catholicism: liberalism and the anti-Catholic imagination in nineteenth-century Germany, p. 1, University of Michigan Press, 2004</ref>

A lap 2021. július 28., 21:48-kori változata

Korabeli német karikatúra: a pápa és a német kancellár egyaránt lábcsókot igényelnek egymástól

A Kulturkampf („kultúrharc”) elsősorban az 1870-es években Poroszországban az állam és egyház, később Otto von Bismarck kancellár és IX. Piusz pápa között kibontakozott politikai harc elnevezése. Szélesebb értelemben az állam és egyház szétválasztása körüli, a 19. és a 20. század fordulóján sok országban kialakult politikai küzdelmet értik alatta, de szó szerinti jelentésében napjaink kultúrkonfliktusaira is széleskörűen használják.

A politikai küzdelem leginkább a polgári házasság intézményének bevezetése körül zajlott. Az egyházak, túlnyomórészt a katolikus egyház, erősen ellenezték ezt, mert befolyásuk csökkenésétől tartottak. A vallásilag megosztott Németországban ez a harc a jól szervezett katolikus kisebbség aránytalanul nagy állami befolyásának visszaszorításáról is szólt. Bismarck kemény eszközökkel lépett fel a katolikus egyház ellen, ami idővel még a protestánsok és a liberálisok kritikáját is kiváltotta. A katolikus egyház ellen diszkriminatív törvényeket hoztak, betiltották a jezsuiták, ferencesek, domonkosok rendjét.[1]

Bismarck politikája végül is várakozásaival ellentétes eredményt hozott, mivel megerősítette a katolikusok elszántságát, akik komoly politikai erővé válva megalakították a Centrum Pártot. A Kulturkampf 1880 körül ért véget, amikor egy új pápa hajlandó volt tárgyalni Bismarckkal, az antikatolikus liberálisok pedig kiléptek koalíciójából. Bismarck engedett, és így elnyerte a katolikus Centrum Párt támogatását a feltörekvő szocialisták ellen.

Jegyzetek

  1. Gross, Michael B. The war against Catholicism: liberalism and the anti-Catholic imagination in nineteenth-century Germany, p. 1, University of Michigan Press, 2004

Források

  • Gross, Michael B. The war against Catholicism: liberalism and the anti-Catholic imagination in nineteenth-century Germany, University of Michigan Press, 2004; 1. oldal

További információk

  • CATHOLIC ENCYCLOPEDIA: Kulturkampf
  • A Beszélő a Kulturkampf jelentéséről
  • Manuel Borutta: Antikatholizismus. Deutschland und Italien im Zeitalter der europäischen Kulturkämpfe. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen 2011², ISBN 978-3-525-36849-7.
  • Christopher Clark und Wolfram Kaiser (Hg.): Kulturkampf in Europa im 19. Jahrhundert. Leipziger Univ.-Verl., Leipzig 2003.
  • Georg Franz: Kulturkampf. Staat und katholische Kirche in Mitteleuropa. Verlag Georg D.W.Callwey, München 1954.
  • Bennette, Rebecca Ayako. Fighting for the Soul of Germany: The Catholic Struggle for Inclusion After Unification (Harvard University Press; 2012) 368 pages; examines Catholics' promotion of an alternative national identity after 1871.
  • Blackbourn, David. Marpingen: Apparitions of the Virgin Mary in Nineteenth-Century Germany (Oxford, 1993)
  • Gross, Michael B. The War against Catholicism: Liberalism and the Anti-Catholic Imagination in Nineteenth-Century Germany (2005)
  • Hope, Nicholas, "Prussian Protestantism," in Philip G. Dwyer, ed. Modern Prussian History: 1830-1947 (2001) pp. 188–208
  • Lamberti, Marjorie. "Religious conflicts and German national identity in Prussia, 1866-1914," in Philip G. Dwyer, ed. Modern Prussian History: 1830-1947 (2001) pp. 169–187
  • Ronald J. Ross, The failure of Bismarck's Kulturkampf: Catholicism and state power in imperial Germany, 1871-1887, (Washington, D.C., 1998)