„Canadarm” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Hivatkozás javítása
8. sor: 8. sor:
A NASA megrendelésére összesen öt manipulátor (20-, 202-, 301-, 302-, 303) épült. A 302-es a Columbia katasztrófája során megsemmisült.
A NASA megrendelésére összesen öt manipulátor (20-, 202-, 301-, 302-, 303) épült. A 302-es a Columbia katasztrófája során megsemmisült.


Első alkalommal az [[STS–2]] fedélzetén alkalmazták, kiválóan vizsgázott mozgástesztje alkalmával. Az STS–7 Columbia fedélzetén első alkalommal szolgált, majd a Columbia fedélzetén további 50 esetben segítette az űrprogram teljesítését. Az [[STS–41–D]], a [[Discovery űrrepülőgép]], az [[STS–61–B]], az [[Atlantis űrrepülőgép]], valamint az [[STS–49]], az [[Endeavour űrrepülőgép]] első repülésétől alkalmazták. Az [[Columbia-katasztrófa|STS–107]] [[Columbia űrrepülőgép]] katasztrófáját követően alkalmazták a hővédőpajzs külső ellenőrzésére. Az [[STS–135]] űrrepülőgépen teljesítette 90. repülését. Az igények kiszolgálása érdekében a manipulátor a [[Nemzetközi Űrállomás]]on (ISS) folytatja szolgálatát. Az űrhajósok a ''kanadai kézfogás'' becenevet alkalmazzák.
Első alkalommal az [[STS–2]] fedélzetén alkalmazták, kiválóan vizsgázott mozgástesztje alkalmával. Az STS–7 Columbia fedélzetén első alkalommal szolgált, majd a Columbia fedélzetén további 50 esetben segítette az űrprogram teljesítését. Az [[STS–41–D]], a [[Discovery űrrepülőgép]], az [[STS–61–B]], az [[Atlantis űrrepülőgép]], valamint az [[STS–49]], az [[Endeavour űrrepülőgép]] első repülésétől alkalmazták. A [[Columbia-katasztrófa|Columbia űrrepülőgép katasztrófáját]] követően alkalmazták a hővédőpajzs külső ellenőrzésére. Az [[STS–135]] űrrepülőgépen teljesítette 90. repülését. Az igények kiszolgálása érdekében a manipulátor a [[Nemzetközi Űrállomás]]on (ISS) folytatja szolgálatát. Az űrhajósok a ''kanadai kézfogás'' becenevet alkalmazzák.


A manipulátor alkalmazása érdekében a NASA, [[Houston (Texas)|Houston]]ban a [[Lyndon B. Johnson Űrközpont]]ban önálló képzéseket szervezett az űrhajósok számára (javítás, karbantartás és üzemeltetés). A manipulátor működést fedélzeti televíziós kamera segítségével lehet ellenőrizni. Az eszköz működését két úrhajós vezérli, az egyik irányítja a műveleti folyamatokat, a másik a televíziós kamera segítségével ellenőrzi a műveleteket.
A manipulátor alkalmazása érdekében a NASA, [[Houston (Texas)|Houston]]ban a [[Lyndon B. Johnson Űrközpont]]ban önálló képzéseket szervezett az űrhajósok számára (javítás, karbantartás és üzemeltetés). A manipulátor működést fedélzeti televíziós kamera segítségével lehet ellenőrizni. Az eszköz működését két úrhajós vezérli, az egyik irányítja a műveleti folyamatokat, a másik a televíziós kamera segítségével ellenőrzi a műveleteket.

A lap 2021. július 26., 19:17-kori változata

A Canadarm 1996-ban a Endeavour fedélzetén az STS–72 küldetésen

Canadarm (Canadarm–1), Kanada leghíresebb robot és a technológiai teljesítménye. A Space Shuttle (űrrepülőgép) program egyik, legfontosabb mechanikai eszköze.

Küldetés

A SPAR Aerospace Ltd., a kanadai cég tervezte, fejleszti, teszteli és gyártja. A Canadarm, Shuttle Remote (SRM) manipulátor – mechanikus kar – (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a NASA megrendelésére készült, az űrrepülőgép raktérben van beszerelve.

Története

A NASA megrendelésére összesen öt manipulátor (20-, 202-, 301-, 302-, 303) épült. A 302-es a Columbia katasztrófája során megsemmisült.

Első alkalommal az STS–2 fedélzetén alkalmazták, kiválóan vizsgázott mozgástesztje alkalmával. Az STS–7 Columbia fedélzetén első alkalommal szolgált, majd a Columbia fedélzetén további 50 esetben segítette az űrprogram teljesítését. Az STS–41–D, a Discovery űrrepülőgép, az STS–61–B, az Atlantis űrrepülőgép, valamint az STS–49, az Endeavour űrrepülőgép első repülésétől alkalmazták. A Columbia űrrepülőgép katasztrófáját követően alkalmazták a hővédőpajzs külső ellenőrzésére. Az STS–135 űrrepülőgépen teljesítette 90. repülését. Az igények kiszolgálása érdekében a manipulátor a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) folytatja szolgálatát. Az űrhajósok a kanadai kézfogás becenevet alkalmazzák.

A manipulátor alkalmazása érdekében a NASA, Houstonban a Lyndon B. Johnson Űrközpontban önálló képzéseket szervezett az űrhajósok számára (javítás, karbantartás és üzemeltetés). A manipulátor működést fedélzeti televíziós kamera segítségével lehet ellenőrizni. Az eszköz működését két úrhajós vezérli, az egyik irányítja a műveleti folyamatokat, a másik a televíziós kamera segítségével ellenőrzi a műveleteket.

Műszaki adatok

A Canadarm 12,2 méter hosszú, 38 centiméter átmérőjű. Súlya 410 kilogramm önmagában, részegységével 450 kilogramm. Hat ízület részből áll, technológiai igény alapján előre-hátra, le-fel, balra-jobbra mozgatható. A végére markoló (fogás, tartás, elengedés), ülés helyezhető (kutatás, szerelés, szemle). Irányítható a pilótafülkéből, illetve a raktérből. Az első robotkarok 332,5, az áttervezett 3293 kilogramm súlyú rakományt volt képes mozgatni. Veszély esetére robbanó parton nyújt segítséget a kar eltávolításában.

Elismerés

Az Endeavour űrrepülőgép Canadarm eszköze a kanadai Repülési és Űrkutatási Múzeum (Ottawa) állandó kiállítási tárgya.

Források

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Canadarm témájú médiaállományokat.
  • Canadarm. asc-csa.gc.ca. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
  • Canadarm. asc-csa.gc.ca. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
  • Canadarm. spaceflightnow.com. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)