„STS–115” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
a Hivatkozás javítása
56. sor: 56. sor:
[[szeptember 9.|szeptember 9-én]] a szilárd hajtóanyagú [[Space Shuttle|gyorsítórakéták]], Solid Rocket Booster(SRB) segítségével [[Florida|Floridából]], a [[Cape Canaveral]] (KSC) [[Kennedy Űrközpont]]ból, a [[LC–39|LC39–B]] (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája {{szám|91.6}} perces, {{szám|51.6}} fokos [[inklináció|hajlásszögű]], [[ellipszis (görbe)|elliptikus pálya]] [[apszispont|perigeum]]a {{szám|220}} kilométer, az [[apszispont|apogeum]]a {{szám|350}} kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor {{szám|122397}} kilogramm, leszálló tömeg {{szám|116962}} kilogramm. Szállított hasznos teher {{szám|14594}} kilogramm.
[[szeptember 9.|szeptember 9-én]] a szilárd hajtóanyagú [[Space Shuttle|gyorsítórakéták]], Solid Rocket Booster(SRB) segítségével [[Florida|Floridából]], a [[Cape Canaveral]] (KSC) [[Kennedy Űrközpont]]ból, a [[LC–39|LC39–B]] (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája {{szám|91.6}} perces, {{szám|51.6}} fokos [[inklináció|hajlásszögű]], [[ellipszis (görbe)|elliptikus pálya]] [[apszispont|perigeum]]a {{szám|220}} kilométer, az [[apszispont|apogeum]]a {{szám|350}} kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor {{szám|122397}} kilogramm, leszálló tömeg {{szám|116962}} kilogramm. Szállított hasznos teher {{szám|14594}} kilogramm.


Az [[Columbia-katasztrófa|STS–107]] katasztrófáját követően bevezették a mentő űrrepülőgép [[STS–3xx]] - STS–301 (Discovery)/[[Szojuz űrhajó]] készenlétét. A mentő űrrepülőgép az [[STS–116]] állományából négy fővel indulva hozna vissza űrhajósokat, illetve a Szojuz űrhajó két fordulóval tudna az űrállomáson rekedt űrhajósokból állományt menteni. Az STS–301 kijelölt legénysége [[Mark Lewis Polansky]] parancsnok, [[William Oefelein]] pilóta, [[Robert Lee Curbeam]] küldetés felelős és [[Nicholas Patrick]] küldetés felelős voltak.
Az [[Columbia-katasztrófa|STS–107 katasztrófáját]] követően bevezették a mentő űrrepülőgép [[STS–3xx]] - STS–301 (Discovery)/[[Szojuz űrhajó]] készenlétét. A mentő űrrepülőgép az [[STS–116]] állományából négy fővel indulva hozna vissza űrhajósokat, illetve a Szojuz űrhajó két fordulóval tudna az űrállomáson rekedt űrhajósokból állományt menteni. Az STS–301 kijelölt legénysége [[Mark Lewis Polansky]] parancsnok, [[William Oefelein]] pilóta, [[Robert Lee Curbeam]] küldetés felelős és [[Nicholas Patrick]] küldetés felelős voltak.


Elválás előtt a [[Szojuz TMA–9]] űrhajó dokkolt az ISS felett. A dokkolás megszűnésével az űrrepülőgép lassú sodródása következett, 450 méter távolságban indították a főmotorokat.
Elválás előtt a [[Szojuz TMA–9]] űrhajó dokkolt az ISS felett. A dokkolás megszűnésével az űrrepülőgép lassú sodródása következett, 450 méter távolságban indították a főmotorokat.

A lap 2021. július 26., 17:46-kori változata

STS–115
Küldetés jelvény
STS–115
Küldetés adatok
Küldetés: STS–115
Űrrepülőgép: Atlantis
Indítóhely: 39-B
Indítás: 2006. szeptember 9.
15:14:55 UTC
Leszállás: 2006. szeptember 21.
10:21:30 UTC
Időtartam: 11 nap 19 óra 6 perc 35 mp
Pályamagasság: 225 km
Pályahajlás 51.6°
Megtett távolság: 7.84 millió km
Személyzet fényképe
Balról jobbra: Heidemarie M. Stefanyshyn-Piper, Christopher J. Ferguson, Joseph Richard Tanner, Daniel Christopher Burbank, Brent W. Jett, Jr., Steven MacLean
Balról jobbra: Stefanyshyn-Piper, Ferguson, Tanner, Burbank, Jett, Steve MacLean
Előző küldetés:

STS–121

Következő küldetés:

STS–116

Az STS–115 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 116., a Atlantis űrrepülőgép 27. repülése.

Küldetés

A 11 napos repülés célja operatív (gyakorlatias, hatékony) űrszolgálat teljesítése. MacLean lett az első kanadai űrhajós, aki működtette a Canadarm2 manipulátort. A második kanadai, aki Chris Austin Hadfield után űrsétát végzett.

Jellemzői

A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki szolgálat teljesítéséhez. Az Orbiter Boom Sensor System (OBSS) rendszerrel újabb 15 méterrel meghosszabbították a manipulátor kinyúlási távolságát.

Első nap

Eredetileg 2003 áprilisában tervezték elindítani. A Columbia-katasztrófa következtében 2006. augusztus 27-ére módosult. Technikai és meteorológiai okok miatt csak szeptember 9-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster(SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–B (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 91,6 perces, 51,6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 220 kilométer, az apogeuma 350 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 122 397 kilogramm, leszálló tömeg 116 962 kilogramm. Szállított hasznos teher 14 594 kilogramm.

Az STS–107 katasztrófáját követően bevezették a mentő űrrepülőgép STS–3xx - STS–301 (Discovery)/Szojuz űrhajó készenlétét. A mentő űrrepülőgép az STS–116 állományából négy fővel indulva hozna vissza űrhajósokat, illetve a Szojuz űrhajó két fordulóval tudna az űrállomáson rekedt űrhajósokból állományt menteni. Az STS–301 kijelölt legénysége Mark Lewis Polansky parancsnok, William Oefelein pilóta, Robert Lee Curbeam küldetés felelős és Nicholas Patrick küldetés felelős voltak.

Elválás előtt a Szojuz TMA–9 űrhajó dokkolt az ISS felett. A dokkolás megszűnésével az űrrepülőgép lassú sodródása következett, 450 méter távolságban indították a főmotorokat.

A P3/P4 rácselem felszerelés közben a második űrsétán

Hasznos teher

Szállították a P3 és a P4 rácselemeket, majd űrsétával csatlakoztatták a P1 rácselemre. A P3/P4 rácselem súlya közel 17,5 tonna volt. Továbbá a 2A és 4A napelempárt, akkumulátorokat, illetve tudományos kísérleti anyagokat, eszközöket. Visszafelé bepakolták a csomagoló anyagokat, a szemetet.

Űrséták

Első űrséta (kutatás, szerelés) alatt előkészítették az R3/R4 napelem összekötőket, majd megkezdték szerelésüket. Második űrséta alatt a 2A és 4A napelempárt készre szerelték (de áramot nem szolgáltatott), előkészítették az STS–116 küldetés fogadását, amelynél készre szerelik az egységeket. A harmadikon műszaki ellenőrzést végeztek, az űrállomás külső akkumulátorait cserélték, karbantartási munkákat végeztek, illetve visszanyerték az előző küldetés alatt elhelyezett anyagtudományi kísérletet.

(zárójelben a dátum és az időtartam)

Tizenegyedik nap

2006. szeptember 21-én ez volt a 63. leszállás a Kennedy Űrközponton (KSC). Összesen 11 napot, 19 órát, 6 percet és 35 másodpercet töltött a világűrben. 7 840 000 kilométert (4 870 000 mérföldet) repült, 187 alkalommal kerülte meg a Földet.

Személyzet

A legénységet 2002-ben kiválasztották és megkezdték felkészítésüket. Közel négy évig várniuk kellett a küldetés teljesítésére.

(zárójelben a repülések száma az STS–115 küldetéssel együtt)

Visszatérő személyzet

  • Brent Ward Jett (4), parancsnok
  • Christopher John Ferguson (1), pilóta
  • Steven Glenwood MacLean (2), küldetésfelelős (CSA)
  • Daniel Christopher Burbank (2), küldetésfelelős
  • Heidemarie Martha Stefanyshyn-Piper (1), küldetésfelelős
  • Joseph Richard Tanner (4), küldetésfelelős

Források

Commons:Category:STS-115
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–115 témájú médiaállományokat.
  • STS–115. spacefacts.de. [2007. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 14.)
  • STS–115. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 14.)
  • STS–115. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. december 14.)
  • STS–115. nss.org. [2013. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 14.)

Külső hivatkozások

Magyar oldalak

Külföldi oldalak

Commons:Category:STS-115
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–115 témájú médiaállományokat.