„Karbonlábnyom” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
András-pl (vitalap | szerkesztései)
→‎Források: irodalom: SZIE Bakosné Dr. Böröcz Mária
Kiegészítés (Az egyes szakterületek karbonlábnyoma), forrás felsorolás rendezése
Címke: HTML-sortörés
10. sor: 10. sor:
== A karbonlábnyom számítási módja ==
== A karbonlábnyom számítási módja ==


A '''karbonlábnyom-számítással''' a közvetetten és közvetlenül levegőbe kerülő üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét lehet kiszámolni. Minden ÜHG-kibocsátást tonna szén-dioxid egyenértékre (t CO<sub>2</sub>e) számolandó át, ami egyben a karbonlábnyom mértékegysége is.
A '''karbonlábnyom-számítással''' a közvetetten és közvetlenül levegőbe kerülő üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét lehet kiszámolni. Minden ÜHG-kibocsátást tonna szén-dioxid egyenértékre (t CO<sub>2</sub>e) számolandó át, ami egyben a karbonlábnyom mértékegysége is.<ref>{{cite web|url=http://real.mtak.hu/34959/1/Bakosne_eletciklus_u.pdf|author=Bakosné dr. Böröcz Mária|title=Az életcikluselemzés módszerének használata és a karbonlábnyom számítás alapjai|accessdate=2021-7-13}}</ref>


Karbonlábnyomot lehet számolni termékre, szolgáltatásra, rendezvényre vagy akár társadalomra, gazdaságra vonatkozóan is. Vállalatok és egyének esetében rendszerint 1 éves időszakra vonatkozóan számolnak karbonlábnyomot.
Karbonlábnyomot lehet számolni termékre, szolgáltatásra, rendezvényre vagy akár társadalomra, gazdaságra vonatkozóan is. Vállalatok és egyének esetében rendszerint 1 éves időszakra vonatkozóan számolnak karbonlábnyomot.
36. sor: 36. sor:


Termékek karbonlábnyomát ún. [[Életciklus-értékelés|életciklus-elemzés]] (angolul Life Cycle Assessment/Analysis – LCA) szoftverekkel lehet kiszámítani.
Termékek karbonlábnyomát ún. [[Életciklus-értékelés|életciklus-elemzés]] (angolul Life Cycle Assessment/Analysis – LCA) szoftverekkel lehet kiszámítani.

==Az egyes szakterületek karbonlábnyoma==

Az üvegházhatású gázok kibocsátása számos szakterületről származik. A mérések szerint ennek majdnem háromnegyede az energiafelhasználásból ered; a mezőgazdaság és a földhasználat csaknem egyötöde (ez egynegyedre nő, ha az élelmiszer-rendszert összességében vesszük figyelembe, beleértve a feldolgozást, a csomagolást, a szállítást és a kiskereskedelmet is); a fennmaradó 8% pedig az iparból és a hulladékból származik. Az egyes szakterületek karbonlábnyomának arányát az alábbi adatok szemléltetik.<ref>{{cite web|url=https://ourworldindata.org/emissions-by-sector|author=Hannah Ritchie, Max Roser|title=Emissions by sector|accessdate=2021-7-13}}</ref><ref group="Jegyzet">A forrásként megadott mű nagyon részletes felsorolást tartalmaz a különböző szakterületek karbonlábnyom-részesedéséről.</ref>

{| class="wikitable" style="margin-left:auto; margin-right:auto; text-align:center;"
|+ Az egyes szakterületek karbonlábnyomának aránya''
! ''Szakterület'' !! ''Karbonlábnyom aránya (%)''
|-
| style="text-align:left"|Energiaipar (villamos- és hőenergia előállítása, szállítása).<br>Benne: energiafelhasználás az iparban (24,2%), szállításban (16,2%), épületekben (17,5%), a mezőgazdaságban és a halászatban (1,7%), egyéb (13,0%)</br>|| 73,2
|-
| style="text-align:left"|Közvetlen ipari folyamatok.<br>Benne: cement- (3,2%), vagyianyag- és petrolkémiai termékek (2,2%) gyártása</br>|| 5,2
|-
| style="text-align:left"|Hulladékok (benne: szennyvíz 1,3%, hulladéklerakók 1,9%) || 3,2
|-
| style="text-align:left"|Mezőgazdaság, erdészet és földhasználat (5,8%-ot képviselő állattenyésztéssel együtt)|| 18,4
|-
|}

==Jegyzet==
<references group="Jegyzet" />


==Források==
==Források==


<references />
További forrás:
* dr. Fogarassy Csaba (2012): Karbongazdaság
* dr. Fogarassy Csaba (2012): Karbongazdaság
* [http://real.mtak.hu/34959/1/Bakosne_eletciklus_u.pdf/ Az életciklus elemzés módszerének használata, és a karbonlábnyom számítás alapjai (Bakosné Dr. Böröcz Mária SZIE)]


== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==
48. sor: 70. sor:
*[[Életciklus-értékelés]]
*[[Életciklus-értékelés]]


{{Csonk-GF}}
{{DEFAULTSORT:Szenlabnyom}}
{{DEFAULTSORT:Szenlabnyom}}



A lap 2021. július 13., 13:08-kori változata

Az egy főre jutó üvegházhatású gázkibocsátás térképe

A karbonlábnyom (más néven szénlábnyom) az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának egyik mértéke. Segítségével mérhetővé válik, hogy az emberi tevékenység milyen mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez. A karbonlábnyom a különböző lábnyom mutatók családjába tartozik, és jelentős részét teszi ki az ökológiai lábnyomnak.

A karbonlábnyom definíciója

A karbonlábnyom azt mutatja, hogy egy cég tevékenysége, egy ember életmódja vagy egy termék életciklusa nyomán mennyi üvegházhatású gáz (ÜHG) kerül közvetetten és közvetlenül a levegőbe. A karbonkibocsátás az összes üvegházhatású gáz kibocsátást jelenti. Minél nagyobb a karbonlábnyom, annál nagyobb az éghajlatváltozásra mért hatás.

A magyarországi átlagos egyéni karbonlábnyom 5,7 tonna szén-dioxid egyenérték/fő, ugyanez Németországban 10,5 tonna CO2e/fő, az USA-ban pedig 20 tonna CO2e/fő körül alakul.

A karbonlábnyom számítási módja

A karbonlábnyom-számítással a közvetetten és közvetlenül levegőbe kerülő üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét lehet kiszámolni. Minden ÜHG-kibocsátást tonna szén-dioxid egyenértékre (t CO2e) számolandó át, ami egyben a karbonlábnyom mértékegysége is.[1]

Karbonlábnyomot lehet számolni termékre, szolgáltatásra, rendezvényre vagy akár társadalomra, gazdaságra vonatkozóan is. Vállalatok és egyének esetében rendszerint 1 éves időszakra vonatkozóan számolnak karbonlábnyomot.

Egyének

Egyének karbonlábnyomát online karbonkalkulátorral, vagy adatbázisok segítségével saját kalkulációk alapján lehet kiszámítani.

Az egyéni karbonlábnyomot az alábbiak határozzák meg:

  • háztartási energiafogyasztás: villamos-energia, földgáz, fatüzelés, távhő stb.
  • gépkocsi-használatból eredő üzemanyag-fogyasztás
  • tömegközlekedési eszközök használata
  • légiközlekedés
  • hulladék
  • étkezés
  • használati tárgyak vásárlása
  • internetezés, banki szolgáltatások stb.
  • szabadidős tevékenységek (nyaralás, sport, kultúra, szórakozás)

Cégek

Cégek karbonlábnyomát rendszerint nemzetközi szabványok (pl. GHG Protokoll vagy ISO 14064) szerint számítják ki. A számítás történhet online karbonkalkulátorral, karbonmenedzsment szoftverrel vagy nemzetközi adatbázisok segítségével saját kalkulációk alapján is.

Termékek

Termékek karbonlábnyomát ún. életciklus-elemzés (angolul Life Cycle Assessment/Analysis – LCA) szoftverekkel lehet kiszámítani.

Az egyes szakterületek karbonlábnyoma

Az üvegházhatású gázok kibocsátása számos szakterületről származik. A mérések szerint ennek majdnem háromnegyede az energiafelhasználásból ered; a mezőgazdaság és a földhasználat csaknem egyötöde (ez egynegyedre nő, ha az élelmiszer-rendszert összességében vesszük figyelembe, beleértve a feldolgozást, a csomagolást, a szállítást és a kiskereskedelmet is); a fennmaradó 8% pedig az iparból és a hulladékból származik. Az egyes szakterületek karbonlábnyomának arányát az alábbi adatok szemléltetik.[2][Jegyzet 1]

Az egyes szakterületek karbonlábnyomának aránya
Szakterület Karbonlábnyom aránya (%)
Energiaipar (villamos- és hőenergia előállítása, szállítása).
Benne: energiafelhasználás az iparban (24,2%), szállításban (16,2%), épületekben (17,5%), a mezőgazdaságban és a halászatban (1,7%), egyéb (13,0%)
73,2
Közvetlen ipari folyamatok.
Benne: cement- (3,2%), vagyianyag- és petrolkémiai termékek (2,2%) gyártása
5,2
Hulladékok (benne: szennyvíz 1,3%, hulladéklerakók 1,9%) 3,2
Mezőgazdaság, erdészet és földhasználat (5,8%-ot képviselő állattenyésztéssel együtt) 18,4

Jegyzet

  1. A forrásként megadott mű nagyon részletes felsorolást tartalmaz a különböző szakterületek karbonlábnyom-részesedéséről.

Források

  1. Bakosné dr. Böröcz Mária: Az életcikluselemzés módszerének használata és a karbonlábnyom számítás alapjai. (Hozzáférés: 2021. július 13.)
  2. Hannah Ritchie, Max Roser: Emissions by sector. (Hozzáférés: 2021. július 13.)

További forrás:

  • dr. Fogarassy Csaba (2012): Karbongazdaság

Kapcsolódó szócikkek