„Flamand közösség napja” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a →Történelmi háttér: francia egyértelműsítés |
|||
7. sor: | 7. sor: | ||
A mintegy 2500 lovagból és kb. 5500 gyalogos katonából álló francia sereg a király bátyjának, Robert, Artois grófjának vezetésével 1302. június 8-án érkezett a [[flandria]]i Kortrijk városa közelébe. Itt táborozott a flamand városok kb. 9000 fős, jórészt gyalogos katonából álló serege. |
A mintegy 2500 lovagból és kb. 5500 gyalogos katonából álló francia sereg a király bátyjának, Robert, Artois grófjának vezetésével 1302. június 8-án érkezett a [[flandria]]i Kortrijk városa közelébe. Itt táborozott a flamand városok kb. 9000 fős, jórészt gyalogos katonából álló serege. |
||
A két sereg július 11-én csapott össze a Kortrijk-tól keletre elterülő mezőkön, az ütközet a flamand sereg elsöprő győzelmével végződött. A francia sereg vezére, Robert és számos főnemesi lovag elesett, a csata után a halott lovagoktól zsákmányolt kb. 500 arany sarkantyúról kapta a csata mai elnevezését ([[holland nyelv|holland]]ul: Guldensporenslag, [[francia nyelv|franciául]]: Bataille des éperons d'or). |
A két sereg július 11-én csapott össze a Kortrijk-tól keletre elterülő mezőkön, az ütközet a flamand sereg elsöprő győzelmével végződött. A francia sereg vezére, Robert és számos főnemesi lovag elesett, a csata után a halott lovagoktól zsákmányolt kb. 500 arany sarkantyúról kapta a csata mai elnevezését ([[holland nyelv|holland]]ul: ''Guldensporenslag'', [[francia nyelv|franciául]]: ''Bataille des éperons d'or''). |
||
[[Hendrik Conscience]] flamand író [[1838]]-ban írta meg a csatát felelevenítő és romantizáló regényét, a Flandria oroszlánját (hollandul: [[De leeuw van Vlaanderen]]). |
[[Hendrik Conscience]] flamand író [[1838]]-ban írta meg a csatát felelevenítő és romantizáló regényét, a Flandria oroszlánját (hollandul: [[De leeuw van Vlaanderen]]). |
A lap 2007. november 12., 16:13-kori változata
A belgiumi flamand közösség minden év július 11-én ünnepli hivatalos napját, az 1302-ben vívott Aranysarkantyús Csata emlékére.
Történelmi háttér
1302-ben IV. Fülöp francia király jelentős sereget küldött a lázadó flamand városok ellen, hogy megbosszulják az ugyanazon év májusában lezajlott Brugges-i mészárlást. A mészárlás során Brugge városának polgárai felkeltek a francia kormányzó és csapatai ellen.
A mintegy 2500 lovagból és kb. 5500 gyalogos katonából álló francia sereg a király bátyjának, Robert, Artois grófjának vezetésével 1302. június 8-án érkezett a flandriai Kortrijk városa közelébe. Itt táborozott a flamand városok kb. 9000 fős, jórészt gyalogos katonából álló serege.
A két sereg július 11-én csapott össze a Kortrijk-tól keletre elterülő mezőkön, az ütközet a flamand sereg elsöprő győzelmével végződött. A francia sereg vezére, Robert és számos főnemesi lovag elesett, a csata után a halott lovagoktól zsákmányolt kb. 500 arany sarkantyúról kapta a csata mai elnevezését (hollandul: Guldensporenslag, franciául: Bataille des éperons d'or).
Hendrik Conscience flamand író 1838-ban írta meg a csatát felelevenítő és romantizáló regényét, a Flandria oroszlánját (hollandul: De leeuw van Vlaanderen).
Az ünnepnap kihirdetése
Az 1970-es belga alkotmányreformot követően megalakult, akkori elnevezéssel Holland Kulturális Közösség képviselői 1973. július 6-án fogadták el a közösség hivatalos zászlaját, himnuszát és ünnepnapját rögzítő törvényt.
Ettől az időponttól fogva július 11. a belgiumi flamand közösség ünenpnapja. Ez a nap nem hivatalos munkaszüneti nap Belgiumban, csak a flamand önkormányzat által foglalkoztatott közalkalmazottak számára.