„Bordás keresztboltozat” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Image:Germany Luebeck St Mary vault.jpg|thumb|Bordás boltozat Lübeckben]] |
[[Image:Germany Luebeck St Mary vault.jpg|thumb|Bordás boltozat Lübeckben]] |
||
A '''bordás''' vagy '''csúcsíves keresztboltozat''' a [[gótika]] építészetének egyik jellegzetes eleme, a templomépítészetben a [[román keresztboltozat]]ot kiszorító [[keresztboltozat]]. |
A '''bordás''' vagy '''csúcsíves keresztboltozat''' a [[gótika]] építészetének egyik jellegzetes eleme, a templomépítészetben a [[román keresztboltozat]]ot kiszorító [[keresztboltozat]]. |
||
A 13. században alakult ki, első alkalmazása (az első gótikus épület) a párizsi St. Denis apátsági templomában érhető tetten. Alkalmazásával lehetővé vált magasabb terek, vékonyabb falak építése. Csúcsíves boltozattal nemcsak négyzet alapú tereket lehetett lefedni, mint a romanikában, hanem téglalap alapúakat is. |
A 13. században alakult ki, első alkalmazása (az első gótikus épület) a párizsi St. Denis apátsági templomában érhető tetten. Alkalmazásával lehetővé vált magasabb terek, vékonyabb falak építése. Csúcsíves boltozattal nemcsak négyzet alapú tereket lehetett lefedni, mint a romanikában, hanem téglalap alapúakat is. Záradékvonala lehet félköríves vagy jellemzően csúcsíves. |
||
==Forrás== |
==Forrás== |
A lap 2007. november 11., 14:47-kori változata
A bordás vagy csúcsíves keresztboltozat a gótika építészetének egyik jellegzetes eleme, a templomépítészetben a román keresztboltozatot kiszorító keresztboltozat. A 13. században alakult ki, első alkalmazása (az első gótikus épület) a párizsi St. Denis apátsági templomában érhető tetten. Alkalmazásával lehetővé vált magasabb terek, vékonyabb falak építése. Csúcsíves boltozattal nemcsak négyzet alapú tereket lehetett lefedni, mint a romanikában, hanem téglalap alapúakat is. Záradékvonala lehet félköríves vagy jellemzően csúcsíves.
Forrás
- Építészeti szakszótár, szerk. Zádor Anna, Bp, Corvina Könyvkiadó, 1984.