Bullshit munkák

Bullshit Jobs
Szerző	David Graeber
Nyelv	angol
Téma	Szervezeti kultúra, Kulturális antropológia
Kiadás
Kiadó	Simon & Schuster
Kiadás dátuma	2018. május 15.
Oldalak száma	368
ISBN	978-1-5011-4331-1
Sablon • Wikidata • Segítség

A Bullshit Jobs: A Theory David Graeber antropológus 2018-as könyve, amely értelmetlen munkahelyek létezését tételezi fel, és elemzi azok társadalmi kárát. Azt állítja, hogy az állások több mint fele haszontalan, és pszichológiailag pusztítóvá válik, ha olyan munkamorálral párosul, amely a munkát az önértékkel társítja. Graeber ötféle haszontalan munkát ír le, amelyekben a dolgozók úgy tesznek, mintha szerepük nem lenne olyan értelmetlen vagy káros, mint amilyennek tudják: nyavalyások, goonok, légcsatorna-szűkülők, box-pipálók és hajcsárok. Azt állítja, hogy a munka és az erényes szenvedés társulása az emberiség történetében nemrégiben megjelent, és az egyetemes alapjövedelmet javasolja lehetséges megoldásként.

A könyv egy népszerű, 2013-ban megjelent Graeber-esszé kiterjesztése, amelyet később 12 nyelvre fordítottak le, és amelynek alaptevékenysége egy YouGov-felmérés tárgyává vált. Ezt követően Graeber több száz ajánlást kért értelmetlen munkával rendelkező emberektől, és esetét könyvvé változtatta, amelyet a Simon & Schuster adott ki 2018 májusában.

Összegzés

A könyv szerzője interjút ad a könyv témájáról, 2018 júniusa

A Bullshit Jobs című könyvben David Graeber amerikai antropológus azt állítja, hogy az automatizálás termelékenységi előnyei nem vezettek 15 órás munkahéthez, amint azt John Maynard Keynes közgazdász 1930-ban jósolta, hanem ehelyett az úgynevezett "bullshit munkákhoz": "a fizetett foglalkoztatás egyik formája, amely annyira teljesen értelmetlen, felesleges vagy káros, hogy még a munkavállaló sem tudja igazolni a létezését, pedig a munkavállaló a foglalkoztatási feltételek részeként kötelességének érzi magát úgy tenni, mintha ez nem így lenne. "

A szerző azt állítja, hogy az állások több mint fele értelmetlen, mind egyes munkák nagy része, mind pedig - amint leírja - öt teljesen értelmetlen munka típusa:

1. lakájok, akik arra szolgálnak, hogy feletteseik vagy vendégeik fontosnak érezzék magukat, pl. recepciósok, adminisztratív asszisztensek, ajtónállók
2. ostobák, akik munkáltatóik nevében másokat károsítanak vagy megtévesztenek, pl. lobbisták, vállalati jogászok, telemarketingesek, közönségkapcsolati szakemberek
3. szigszalagozók, akik ideiglenesen megoldják a véglegesen megoldható problémákat, pl. silány kódot javító programozók, a légitársaság pultjának munkatársai, akik megnyugtatják azokat az utasokat, akiknek a táskája nem érkezik meg
4. aktakukacok, akik azt a látszatot keltik, hogy valami hasznos dolog történik, ha nem, pl. felmérés adminisztrátorok, belső magazin újságírók, vállalati megfelelőségi tisztviselők
5. hajcsárok, akik irányítják - vagy további munkát hoznak létre azok számára, akiknek nincs rá szükségük, pl. középvezető, vezetői szakemberek

Graeber azzal érvel, hogy ezek a munkahelyek nagyrészt a magánszektorban vannak, annak ellenére, hogy a piaci verseny gyökeret vetne az ilyen hatástalanságokra. A vállalatoknál azt a következtetést vonja le, hogy a szolgáltatói szektor munkahelyeinek növekedése kevésbé a gazdasági szükségleteknek köszönhető, mint a "vezetői feudalizmusnak", amelyben a munkáltatóknak alárendelt emberekre van szükségük ahhoz, hogy fontosnak érezzék magukat, és megőrizzék versenyképességüket és hatalmukat. A társadalomban a puritán-kapitalista munkamorálnak tulajdonítja, hogy a kapitalizmus munkáját vallási kötelességgé tette: a munkavállalók nem jutottak semmiféle előnyhöz a megnövekedett termelékenység által, mivel társadalmi normaként úgy vélik, hogy a munka meghatározza önértéküket, még akkor is, ha értelmetlennek találják ezt a munkát. Graeber ezt a ciklust "mély pszichológiai erőszaknak" és "hegként érzi kollektív lelkünkön". Graeber azt javasolja, hogy az egyik kihívás, hogy szembenézzünk a baromságokkal kapcsolatos érzéseinkkel, a viselkedési szkript hiánya, ugyanúgy, ahogyan az emberek nem biztosak abban, hogyan érezhetik magukat, ha viszonzatlan szeretetnek vannak kitéve. Viszont ahelyett, hogy kijavítaná ezt a rendszert, írja Graeber, az egyének megtámadják azokat, akiknek munkája veleszületetten teljesül.

Graeber úgy véli, hogy a munka, mint az erény forrása, egy nemrégiben felmerült ötlet, hogy a munkát a klasszikus időkben az arisztokrácia megvetette, de a korai modernkorban a radikális filozófusok, mint John Locke, erényessé fordították. A szenvedésen keresztüli erény puritán gondolata nemesnek igazolta a munkásosztály fáradságát. Úgy folytatja Graeber az eszmét, hogy a bullshit munkák igazolják a korabeli életviteleket: hogy az unalmas munka fájdalmai megfelelő igazolást jelentenek a fogyasztói vágyak teljesítésének képességére, és hogy e vágyak teljesítése valóban az értelmetlen munkával járó szenvedés jutalma. Ennek megfelelően az idő múlásával a technológiai fejlődésből származó jólét újból az ipar és a fogyasztók növekedésébe fektetett vissza saját érdekében, nem pedig a munkából származó szabadidő megvásárlásáért. baromsági munkák politikai célokat is szolgálnak, amelyekben a politikai pártokat jobban érdekli a munkahelyük, mint az, hogy a munkák megfelelnek-e. Emellett állítása szerint az elfoglalt munkával foglalkozó lakosságnak kevesebb ideje van a lázadásra.

Potenciális megoldásként Graeber egyetemes alapjövedelmet javasol, amely mindenki számára fizetett, megélhető juttatás, képesítés nélkül, amely lehetővé tenné az emberek számára, hogy szabadidejükben dolgozzanak. A szerző a tömörítés és a lazítás természetes emberi munkaciklusát tartja a legeredményesebb munkamódnak, mivel a gazdák, halászok, harcosok és regényírók a munka szigorúságában a termelékenység iránti igény, nem pedig a szokásos munkaidő alapján változnak, amelyek tetszőlegesnek tűnhetnek a termelékenység ciklusaihoz képest. Graeber állítása szerint a felesleges munkával nem töltött időt inkább kreatív tevékenységekre lehet fordítani.

Kiadás

A szerző 2015-ben

2013-ban Graeber a Strike magazinban egy esszét tett közzé "A bullshit munkák jelenségéről", amely számos kortárs munka értelmetlenségét állította, különösen a pénzügyi, a jogi, az emberi erőforrások, a közönségkapcsolatok és a tanácsadás területén. Népszerűsége, több mint egymillió találattal összeomlik kiadója, a radikális Strike! Magazin honlapján. Az esszét ezt követően lefordították 12 nyelvre.

YouGov végzett egy ehhez kapcsolódó közvélemény-kutatást, amelyben a megkérdezett britek 37%-a úgy gondolta, hogy munkájuk nem járul hozzá "értelmesen" a világhoz.

Ezt követően Graeber több száz ajánlást kért a baromságokról, és esetét könyvvé változtatta: Bullshit Jobs: A Theory.

2018 végére a könyvet lefordították francia, német, olasz, spanyol, lengyel és kínai nyelvre.

Fogadtatás

A The Times egyik áttekintése dicséri a könyv tudományos szigorát és humorát, különösen néhány munkapéldában, de összességében úgy érezte, hogy Graeber érvelése "élvezetesen túlértékelt". A bíráló meggyőzőnek találta Graeber történelmi munkamorál-érvelését, ugyanakkor más szempontokkal is ellenérveket kínált fel: hogy az átlagos brit munkahét az elmúlt évszázadban csökkent, hogy Graeber érvelése az értelmetlen munka teljes arányáról túlzottan megbízható a YouGov-felmérésben, és hogy ugyanez a felmérés nem állítja, hogy "az emberek többsége utálja a munkáját". A bíráló azt állítja, hogy bár a "vezetői feudalizmus" megmagyarázhatja a flukkik létét, Graeber más típusú baromságai a versenynek, a kormányzati szabályozásnak, a hosszú ellátási láncoknak és a nem hatékony vállalatok hervadásának köszönhetik - ugyanazok az összetevők felelősek a fejlett luxusért. a kapitalizmus, mint például az okostelefonok és az egész éves termékek.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bullshit Jobs című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Hivatalos weboldal
• Graeber eredeti esszéje: "A marhaságos munkák jelenségéről: Egy művet"
• Graeber interjút készített a Book TV-n