Ágner Lajos

Ágner Lajos
Fájl:Agner Lajos.jpg
Született	Ágner Lajos Rudolf 1878. február 16. Szécsény
Elhunyt	1949. április 30. (71 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	irodalomtörténész, orientalista
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1901) Humboldt Egyetem (1902–1903)
Halál oka	agyvérzés
Sírhelye	Farkasréti temető (felszámolták)
Ágner Lajos aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ágner Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ágner Lajos, írói álnevein: Dolyáni Gyula, Kárpássy Alajos, Nippon Dzsin, R. E., Rimóczy Elek (Szécsény, 1878. február 16. – Budapest, 1949. április 30.) magyar irodalomtörténész, orientalista, pedagógiai író.

Élete és munkássága

A Budapesti Tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát magyar irodalomból és nyelvészetből, majd tanári oklevelet magyar és latin filológiából.

1901 és 1902 között a szintén szécsényi születésű Velics Antalnál kezd japánul és kínaiul tanulni. 1902–1903-ban az állami ösztöndíjjal a Berlini Egyetemen foglalkozott a japán és kínai nyelvekkel. A japán stúdiumait Rudolf Lange, a kínai stúdiumait pedig Alfred Forke vezetésével végezte.

1902-től négy éven keresztül a jászberényi főgimnázium tanára volt. Itt kötött barátságot kollégájával, Pintér Jenővel, akivel majd 1911-ben közösen részt vesz a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megalapításában. A Jászberényben töltött évei alatt alapította meg a Jászkürt című helyi újságot.

1907-ben Budapestre helyezik át, ahol az Óbudai Árpád Gimnázium tanára volt egészen 1938-ig, a nyugdíjba vonulásáig. A gimnáziumi katedrát csak fél évre hagyta el: 1918 őszén az Országos Tanári Kongresszus kívánságára a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba rendelik, ahol a középiskolai ügyosztály személyi ügyeit intézi. 1919 tavaszától pedig tanári szolgálatra beosztott igazgatóként tevékenykedik tovább az Árpád Gimnáziumban.

Pályájának fontos részét képezte tudományos munkássága. Pedagógiai munkássága mellett kiemelkedő az orientalisztikai, kínai és japán tárgyú publikációi, fordításai. Részt vett a Magyar Irodalom Történeti Társaság megalapításában, amelynek évtizedeken át választmányi tagja volt. Tagja volt a Révai nagy lexikona szerkesztőségi bizottságának is.

Tagságai

• Magyar Irodalomtörténeti Társaság
• Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület
• Magyar Paedagogiai Társaság
• Magyar Néprajzi Társaság
• Wa-Doku-Kai (japán-német) Társaság
• Orientalische Gesellschaft (München)

Könyvei, tanulmányai

Ágner Lajos Száz kínai vers c. műfordításkötete (1937)

• Vachott Sándor élete és költészete. (Budapest, 1901.)
• Ferenczy Teréz emlékezete. (Balassagyarmat, 1903.)
• A japánság súlya és törekvése. (Jászberény, 1905.)
• Kölcsönös hatások a hazai nyelvek között. (Budapest, 1905.)
• Konfucius: Ta Hio (Nagy Tudomány). (Jászberény, 1906.)
• A kínai nevelés. (Jászberény, 1907.)
• A japáni szókincs európai elemei. (Keleti Szemle, 1909. Vol. X. 153–155. o.)
• Kína és Japán kultúrviszonyainak kérdéséhez. (Kultúra, Sopron, 1912.)
• Az új Kína és a köznevelés kérdése. (Magyar Pedagógia, 1915. vol. 15.: 361–364. o.)
• Japán művelődéspolitikai törekvései. (Magyar Pedagógia, 1915.)
• A kínai iskolák reformja. (Magyar Pedagógia, 1913.)
• Kínai diplomata javaslata a beteg Európa meggyógyítására. (Nemzet, 1925.)
• Száz kínai vers. (műfordítások, Budapest, 1937.)
• A legfőbb lényről és az erényről. (Lao-ce: Tao te King, műfordítás, Budapest, 1943.)

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Lévay Zsolt: 100 év – 100 kép az Árpád Gimnázium történetéből. „Árpád Gimnázium” Alapítvány, Budapest, 2002.
• Mátyás Anna Rékaː Nemzeti nevelés Japánban – Ágner Lajos (1878–1949) hagyatékában, gépiratos formában fellelt monográfia bemutatása és elemzése. (BA Szakdolgozat, OTDK pályamunka). Károli Gáspár Református Egyetem BTK, Budapest, 2021.