„Ukránok” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Egyértelmű hazugság, hogy a Kijevi Rusz a mai Oroszország elődje volt. A mai Oroszország elődje a Moszkvai fejedelemség/ nagyfejedelemség, mely a tatárok vazallusa volt és a tatár államon belül alakult ki, majd a moszkvai cárság, majd az orosz cárság illetve orosz birodalom volt az elődje. A Kijevi Rusz szétesése után tovább élt a Halicsi államban és Danilo fejedelmet a pápa rusz királlyá koronázott, amiről az akkori dokumentumok is tanúskodnak. A rusz korona tovább a lengyel dinasztiához került Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Minden komoly összefoglaló orosz történelem másképp írja. Visszavontam az utolsó változtatást (84.2.48.194), visszaállítva Szilas szerkesztésére Címke: Kézi visszaállítás |
||
| 121. sor: | 121. sor: | ||
== Származásuk == |
== Származásuk == |
||
A [[850]]-[[1110]] közötti oroszokról és keleti szlávokról általában a [[Régmúlt idők elbeszélése]] őrzött meg adatokat, amit [[1113]]-ban írtak [[Kijev]]ben. A 9-13. század között fennállt [[Kijevi Rusz]] államában együtt éltek a mára szétvált keleti szlávok. A Kijevi Rusz |
A [[850]]-[[1110]] közötti oroszokról és keleti szlávokról általában a [[Régmúlt idők elbeszélése]] őrzött meg adatokat, amit [[1113]]-ban írtak [[Kijev]]ben. A 9-13. század között fennállt [[Kijevi Rusz]] államában együtt éltek a mára szétvált keleti szlávok. A Kijevi Rusz vitathatatlanul Oroszország elődje, fővárosa és hatalmi centruma Kijev volt. A Kijevi Rusz szétesése nyomán [[lengyel nyelv|lengyel]], [[litván nyelv|litván]], [[török nyelv|török]], [[német nyelv|német]] és egyéb befolyások érték a régiót, a nyelvészek nagy többsége szerint ekkoriban vált külön az [[orosz nyelv|orosz]] és az [[ukrán nyelv|ukrán]] (és a [[belarusz nyelv|belarusz]]) nyelv. |
||
==Nemzetté válás== |
==Nemzetté válás== |
||
A lap 2021. június 12., 06:15-kori változata
| Ukránok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Teljes lélekszám | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 44-45 millió[1][2][3] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Lélekszám régiónként | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyelvek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ukrán | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vallások | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Túlnyomórészt ortodox, zsidó és görögkatolikus. Egyéb vallás még a protestáns. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ukránok témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.jpg)
.jpg)
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
Származásuk
A 850-1110 közötti oroszokról és keleti szlávokról általában a Régmúlt idők elbeszélése őrzött meg adatokat, amit 1113-ban írtak Kijevben. A 9-13. század között fennállt Kijevi Rusz államában együtt éltek a mára szétvált keleti szlávok. A Kijevi Rusz vitathatatlanul Oroszország elődje, fővárosa és hatalmi centruma Kijev volt. A Kijevi Rusz szétesése nyomán lengyel, litván, török, német és egyéb befolyások érték a régiót, a nyelvészek nagy többsége szerint ekkoriban vált külön az orosz és az ukrán (és a belarusz) nyelv.
Nemzetté válás
Az ukránok az oroszoktól és belaruszoktól a 14–15. században különültek el, nemzetté alakulásuk a 17–19. században ment végbe. Ukrajna neve az oroszban határmenti területet jelent. A középkorban és az újkor elején az ukránokat kis-oroszoknak nevezték, megkülönböztetendő a nagy-oroszoktól (illetve a fehér-oroszoktól). Fokozatosan az ukránokhoz csatlakoztak különböző kisebb keleti szláv népcsoportok, a ruszin népcsoportok (huculok, lemkók, bojkók, dolisnyánok). Az ukránság gazdag népi kultúrájából különösen népzenéjük és népviseletük ismert. A hívő ukránok többnyire ortodoxok, egyes nyugat-ukrajnai vidékeken viszont sokan közülük görögkatolikus vallásúak.
Az első ukrán nyelvű irodalmi alkotást Ivan Petrovics Kotljarevszkij írta 1798-ban. A 19. század közepén Tarasz Sevcsenko és Pantelejmon Kulis írásai már magas irodalmi színvonalat értek el.
Az ukrán nyelv szókincsének 84 százaléka azonos a belarusz nyelvvel, a lengyel nyelvvel 70, a szerb nyelvvel 68 százalék, az orosszal 62 százalékos az egyezés. E nyelvek mind a kölcsönös érthetőség határán mozognak.
A 20. században az ukránok – főleg a nyelvi, vallási és kulturális identitásukat jobban átélő nyugati ukránok – és az oroszok többször is szembekerültek egymással. Az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében és az oroszoknál is szolgáltak ukrán katonák. Az 1917-es forradalom után Ukrajnában a nacionalisták időnként egyszerre harcoltak a Vörös Hadsereg és a lengyelek ellen, délen Nesztor Ivanovics Mahno anarchista Fekete Hadserege próbált államot alapítani. A polgárháborúnak másfél millió ukrán áldozata volt (mindkét oldalon).
Államiság
Az ukrán államiság először a Szovjetunió keretében született meg 1922-ben. A moszkvai szovjet vezetésben az ukránok is mindig jelen voltak, de az ukrán nacionalizmus jelenségeit keményen elnyomták. Az 1920-as években a szovjet mezőgazdaság erőszakos kollektivizációja következtében nagy éhínség pusztított a Szovjetunió mezőgazdasági területein, főleg Ukrajnában, hat millió halottal. Ezt a Szovjetunió széthullása után az ukrán történészek és politikusok nagy része az ukránság ellen irányuló szándékos népirtásnak értékelte.
A második világháborúban is harcoltak a front mindkét oldalán ukránok: kis részük csatlakozott a németekhez, míg a nagy többség, négy és fél millió ukrán katona, a szovjet hadseregben harcolt. A nyugat-ukrajnai erdőségekben azonban még az 1950-es évek elején is voltak szovjetellenes fegyveres ellenállók, Sztepan Bandera hívei. A parancsnokot 1959-ben Münchenben a KGB gyilkolta meg.
A németekkel is kollaboráló ukrán nacionalisták, az oroszul banderovcinak nevezett ellenállók hagyományai miatt is könnyű összemosni az ukrán nacionalizmust a fasizmussal.
Jegyzetek
- ↑ Ukrainian diaspora abroad makes up over 20 million. [2012. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 15.)
- ↑ 20 million Ukrainians live in 46 different countries of the world.
- ↑ 20 million Ukrainians living outside Ukrainian territory. [2011. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 15.)
