„Muhi csata” változatai közötti eltérés

	Muhi csata
	A muhi csata korabeli ábrázolása
Konfliktus	tatárjárás
Időpont	1241. április 11–12.
Helyszín	Muhi
Eredmény	tatár győzelem
	Szemben álló felek
Magyar Királyság; Horvát Királyság; Templomosok	Mongol Birodalom
	Térkép
	Muhi csata Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 58′ 40″, k. h. 20° 54′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 40″, k. h. 20° 54′ 47″
	A Wikimédia Commons tartalmaz Muhi csata témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2021. június 9., 10:55-kori változata

A muhi csata a magyar történelem egyik jelentős csatája, egyben a tatárjárás legemlékezetesebb összecsapása volt. 1241. április 11–12-én Muhi mellett (ma: Borsod-Abaúj-Zemplén megye) a mongolok döntő vereséget mértek IV. Béla király seregére.

A csata lefolyása

Miután a magyar hadsereg legnagyobb része összegyűlt, a király Ugrin érsek ösztönzésére elhagyta Pestet és a mongolok ellen indult. E hírre Batu kán magához rendelte szanaszét portyázó csapatait, és a magyar hadsereg előtt lassan visszavonuló mongol hadat a Sajó bal partján, a Sajó, Hernád és Takta által képezett szögletben központosította. Vele szemben, a Sajó jobb partján elterülő muhi pusztán ütött tábort a magyar hadsereg. A király a tábort a Sajó ezen szakaszán található egyetlen híddal szemben állította fel. A Sajó a tavaszi hóolvadások következtében természetes védelemül szolgált. Átkelési lehetőség vagy a hídtól felfele lévő gázlón volt lehetséges, vagy lefelé a torkolatvidéke felé, ahol a Tisza duzzasztó hatása miatt megcsendesedik. A híd képezte a folyón az egyetlen biztonságos átkelés lehetőségét, amelyet egyik fél sem rombolt le. Béla hadában voltak nehézpáncélos lovasok mellett könnyű lovasok (részben besenyők), templomos vitézek, sőt talán szerbek is.

Hogy a rendkívül mozgékony ellenség meg ne lephesse, Béla a magyar csapatokat egy tömegben csoportosította. Sátor sátor mellett állott, az egész tábort szekérvár vette körül. A magyarok hosszadalmas ellenállásra is felkészültek, mert a szekereket nem csak összeláncolták, hanem közötte pajzsfalakat is képeztek. A tábor (feltehetően a rendelkezésre álló szekerek korlátozott száma miatt) aránylag kis térre szorítva készült, emiatt a magyar hadsereg a döntő pillanatban nem volt képes kifejlődni, harcrendbe állni. Rogerius feljegyzése alapján még az ellenséggel szemben, a döntő csata küszöbén sem szűnt meg az egyenetlenség, a háborgás a király ellen: „Azt akarták, hogy a király csatát veszítsen, hogy aztán kedvesebbek legyenek a király előtt, hogy inkább megbecsülje őket s kinevették a királyt, midőn ez a Sajó partján átvezető híd védelmére felváltva ezer embert rendelt.”

A mongol vezérek látva, hogy a magyarok csak védelemre gondolnak, támadólag léptek fel. Április 11-én éjjel megtámadták a hidat. A hídon azonban csak korlátozott számban lehetett átjutni, így viszont a hidat kisebb egységekkel is biztonságosan lehetett védeni. Egy orosz szökevény elárulta a mongolok tervét, így Kálmán herceg, a király öccse és Ugrin érsek a hídon már átvonulni kezdő mongol csapatokat heves csatában visszanyomta. A mongolok ezért visszavonultak a folyó túlpartján lévő szálláshelyükre, a magyarok pedig a saját táborukba vonultak nagy elégedettséggel, abban a hitben, hogy megnyerték a csatát. Kisebb őrséget hagytak a hídnál. Batu főserege hajnalban újra támadott, de most már kőhajító gépeket is bevetett a folyó túlpartján az első sikertelen mongol támadás során igen eredményesen működő, a mongoloknak nagy veszteséget okozó magyar számszeríjászok elűzése, távoltartása érdekében. A mongol támadás most is a hídon kezdődött, de ezalatt a Szubotáj által vezetett mongol csapatok a jobbszárnyon a Sajón gázlót találtak, amin átkeltek. A magyar seregnek ekkor már kétirányú támadást kellett kivédenie, így Batu főerői egyre nagyobb számban tudtak átkelni a hídon. Kálmán herceg és Ugrin érsek vezette magyar seregek, a templomosokkal az oldalukon sikerrel vették fel a harcot Batu ellen. A csata végkimenetelét végül a mongol erők jobbszárnyán érkező Szubotáj lovas egységei fordították a mongolok felé. A jobb szárny késedelmes érkezéséig jelentős veszteségeket szenvedtek a mongolok, a kínai évkönyvek szerint Batu már fontolóra vette csapatai visszarendelését a veszteségek miatt. Itt lelte halálát Batu páncélos testőrségének 30 tagja, valamint hadnagyuk, Bakatu is.^[1]^[2] Reggel 7 óra körül a most már minden oldalról körülfogott magyar táborra nyílzáport zúdítottak a mongolok. A magyar táborban irtózatos zavar keletkezett. A szűk téren a katonák lépten-nyomon a sátrak kötelékeibe botlottak, lehetetlen volt harci rendbe állni; a kivonulást a táborból a mongolok nyílzápora tette lehetetlenné. Rendes ütközetről szó sem lehetett, csak kisebb fegyelmezett csapatok próbálhatták meg a táborból kirohanva áttörni vagy visszaszorítani a tatárok gyűrűjét.

A templomos lovagok, Kálmán herceg és Ugrin érsek dandárjaikkal kétségbeesett hősiességgel harcoltak, de a templomosok mind egy szálig elestek, Kálmán és Ugrin súlyosan megsebesülve kénytelen volt visszavonulni. A tatárok ekkor felgyújtották a tábort, a fejetlenség általános lett. Mindenki igyekezett menekülni. Egyesek áttörtek a mongolok sorain, de a legtöbben azon a kapun igyekeztek menekülni, melyet a mongolok soraik között szándékosan nyitottak, nehogy a magyarok nagy tömegét a végső kétségbeesésig ingereljék. A küzdelem ennek ellenére egész nap tartott, a tábor védelme még a folyamatosan menekülők nélkül is elég erős lehetett, mert Dzsuvajní perzsa történetíró (1226–1283) szerint a királyi sátor mongolok általi elfoglalása után sem szűnt meg a harc, a magyarok ellenállása, sötétedésig még így sem került teljesen a mongolok kezébe a tábor.^[3] A Pest felé vezető országúton igyekeztek a legtöbben menekülni. Az irgalmat nem ismerő erélyes üldözés azonban, amely a mongol hadviselésnek, éppúgy, mint a régi magyarok harcmodorának egyik jellemző vonása volt, teljessé tette a magyar hadsereg vesztét. Igen kevesen tudtak menekülni a vérfürdőből.

A király, akit hívei önfeláldozóan védelmeztek, a nagy tömeg útjával ellenkező irányban, északnyugatra a hegyek közé menekült, és talált védelmet. Öccse, Kálmán, bár súlyosan megsebesült, váltott lovakon elérte Pestet s a Dunán átkelve, megszabadult üldözőitől, de májusban belehalt a csatában szerzett sebeibe. A csatatéren maradtak, vagy az üldözés közben estek el: Mátyás esztergomi érsek, Ugrin kalocsai érsek, Gergely győri, Ádám nyitrai és Rajnald erdélyi püspök, Miklós szebeni prépost, alkancellár, Tomaj Dénes nádor, Szerafin fia Andor országbíró, Rátót Domokos tárnokmester, Gutkeled Miklós horvát bán.

Bár a magyar sereg döntő csatát vesztett, de igen érzékeny veszteséget okozott az ellenségnek is. A mongolok nem érték el kívánt céljukat, mert a csatában nem sikerült elfogniuk Béla magyar királyt és a vereség ellenére sem szűnt meg a magyarok ellenállása. A mongolok kelet-európai hadjáratuk során, beleértve a magyarországit is, a kínaiaktól megszerzett kezdetleges kézi rakétákat is alkalmaztak.^[4]

Szépirodalmi feldolgozások

Karczag György: Zúgó nyilak (történelmi regény). 1970, 2008, 2015
Kodolányi János: A vas fiai

Jegyzetek

↑ „Bizonyára ez alkalommal esett el a mongol fővezér egyik igen kedves embere és hadsegéde, Bahatu (Bátor) és 30 embere, amiről a kínai évkönyvek is említést tesznek.” Bánlaky József
↑ „Batu serege a hídnál harcolt, de visszaszorították, és vértesei közül harminc embert veszített. Odaveszett egyik vezére, Bakatu is.” Katona Tamás: A tatárjárás emlékezete. Bp., 1981, 83. o. (A Jüan-dinasztia története/120. tekercs (Részlet Szübeetej életrajzából))
↑ „Mikor a királyi sátor leomlott, a kelár seregének rettegés költözött a szívébe, és menekülni kezdett. És abból a seregből senki nem menekült meg, és az a terület is behódolt nekik. Ez volt egyik legnagyobb tettük és legkeményebb csatájuk.” Katona Tamás (1981), 63. o.
↑ A NASA honlapján elolvasható tanulmány pontos angol szövege a következő: „The rocket seems to have arrived in Europe around 1241 A.D. Contemporary accounts describe rocket-like weapons being used by the Mongols against Magyar forces at the battle of Sejo which preceded their capture of Buda (now known as Budapest) Dec. 25, 1241. Accounts also describe Mongol's use of a noxious smoke screen -- possibly the first instance of chemical warfare.” Magyarul: „Úgy néz ki, hogy a rakéta 1241-ben jutott el Európába. A korabeli beszámolókban rakétaszerű fegyverekről olvashatunk, amelyeket a mongolok használtak a magyar erők ellen a Sajó melletti csatában, amely megelőzte Buda (ma Budapest) bevételét 1241. december 25-én. A beszámolók arról is írnak, hogy a mongolok mérgező füstfüggönyt is bevetettek, ez volt valószínűleg az első példa vegyi hadviselésre.” (Az utolsó mondat nem igaz, mert i.e. V. században, a peloponnészoszi háború idején a spártaiak fa, szurok és kén keverékét égették Athén falai alatt, így próbálva harcképtelenné tenni a védőket.)

Források

Marczali Henrik: Nagy képes világtörténet, XXVII. fejezet: A mongol invasio
Olchváry Ödön: A muhi csata. Századok, 1902.
Györffy György 1969: Egy kódex vallomásai. A Vinland-térkép és a tatárföldi jelentés. A mohi csata leírása. Élet és Tudomány 24, 291-294.
A muhi csata és az 1241-es tatárjárás, Laszlovszky–Pow–Pusztai, in Magyar Régészet online magazin
A Magyar Nemzeti Múzeum kapcsolódó kiállításáról készült videó
Muhi: felkészületlenül a túlerő ellen – Múlt-Kor, 2011. április 11.
Tatárjárás újratöltve: meg lehetett volna nyerni a muhi csatát? – Hvg.hu, 2011. április 12.
Szovjetunió-erejű birodalom rohanta le hazánkat – Magyar Nemzet, 2016. április 12.

Külső hivatkozás

A Wikimédia Commons tartalmaz Muhi csata témájú médiaállományokat.

A muhi csata – Történelmi Animációs Egyesület YouTube (15:54) (magyarul)
A muhi csata menete videón, külföldi szemmel YouTube (15:10) (angolul)

Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] „Bizonyára ez alkalommal esett el a mongol fővezér egyik igen kedves embere és hadsegéde, Bahatu (Bátor) és 30 embere, amiről a kínai évkönyvek is említést tesznek.” Bánlaky József

[2] „Batu serege a hídnál harcolt, de visszaszorították, és vértesei közül harminc embert veszített. Odaveszett egyik vezére, Bakatu is.” Katona Tamás: A tatárjárás emlékezete. Bp., 1981, 83. o. (A Jüan-dinasztia története/120. tekercs (Részlet Szübeetej életrajzából))

[3] „Mikor a királyi sátor leomlott, a kelár seregének rettegés költözött a szívébe, és menekülni kezdett. És abból a seregből senki nem menekült meg, és az a terület is behódolt nekik. Ez volt egyik legnagyobb tettük és legkeményebb csatájuk.” Katona Tamás (1981), 63. o.

[4] A NASA honlapján elolvasható tanulmány pontos angol szövege a következő: „The rocket seems to have arrived in Europe around 1241 A.D. Contemporary accounts describe rocket-like weapons being used by the Mongols against Magyar forces at the battle of Sejo which preceded their capture of Buda (now known as Budapest) Dec. 25, 1241. Accounts also describe Mongol's use of a noxious smoke screen -- possibly the first instance of chemical warfare.” Magyarul: „Úgy néz ki, hogy a rakéta 1241-ben jutott el Európába. A korabeli beszámolókban rakétaszerű fegyverekről olvashatunk, amelyeket a mongolok használtak a magyar erők ellen a Sajó melletti csatában, amely megelőzte Buda (ma Budapest) bevételét 1241. december 25-én. A beszámolók arról is írnak, hogy a mongolok mérgező füstfüggönyt is bevetettek, ez volt valószínűleg az első példa vegyi hadviselésre.” (Az utolsó mondat nem igaz, mert i.e. V. században, a peloponnészoszi háború idején a spártaiak fa, szurok és kén keverékét égették Athén falai alatt, így próbálva harcképtelenné tenni a védőket.)

[1]

[2]

[3]

[4]

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 |időpont= [[1241]]. [[Április 11.|április 11]]–[[Április 12.|12.]]
 |helyszín=[[Muhi]]
-|eredmény= Pürrhoszi tatár győzelem
+|eredmény= tatár győzelem
 |egyik fél= [[Fájl:Hungary Arms.svg|18px]] [[Magyar Királyság]]<br />[[Fájl:Coat of arms of Croatia 1495.svg|border|18px]] [[Horvát bánság|Horvát Királyság]]<br /> [[Fájl:Cross of the Knights Templar.svg|border|18px]] [[Templomosok]]
 |másik fél= [[Mongol Birodalom]]