„Szerkesztő:M.e./Orsini-vipera” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Megjelenése: törölt kép
A(z) Térkép.jpg nevű fájlt Rubin16 törölte a Commonsból: „per c:Commons:Deletion requests/Files in Category:Aszófő”
 
15. sor: 15. sor:
| binomial = Vipera ursinii
| binomial = Vipera ursinii
| binomial_authority = [[Bonaparte]], 1835
| binomial_authority = [[Bonaparte]], 1835
| range_map = Térkép.jpg
| range_map =
| range_map_caption = Az Orsini-vipera elterjedési területe
| range_map_caption = Az Orsini-vipera elterjedési területe
| wikispecies = Vipera ursinii
| wikispecies = Vipera ursinii

A lap jelenlegi, 2021. június 8., 12:39-kori változata

Vipera ursinii
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Kígyók (Serpentes)
Család: Viperafélék (Viperidae)
Nem: Vipera
Faj: Vipera ursinii
Tudományos név
Vipera ursinii
Bonaparte, 1835
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vipera ursinii témájú rendszertani információt.

Az Orsini-vipera (Vipera ursinii) a hüllők (Reptilia) osztályába a kígyók (Serpentes) alrendjébe és a viperafélék (Viperidae) családjába tartozó faj.


Névadás[szerkesztés]

Orsin, olasz báró.

Elterjedése[szerkesztés]

Southeastern France, eastern Austria (extinct), Hungary, central Italy, Croatia, Bosnia-Herzegovina, northern and northeastern Albania, Romania, northern Bulgaria, Greece, Turkey, northwestern Iran, Armenia, Azerbaijan, Georgia, Russia and across the Khazakstan, Kirgizia and eastern Uzbekistan steppes to China (Xinjiang). The type locality given is " ... monti dell' Abruzzo prossimi alla provincia d'Ascoli... " (mountains of Abruzzi, Ascoli Province, Italy).[1]

Megjelenése[szerkesztés]

Kistermetű stb. [2]

Alfajai[szerkesztés]

9 alfajat ismerjuk.[3]

Alfaj Leíró Common name Testhossz Védettség Elterjedés Státusz
V. u. ursinii Bonaparte, 1835 40-60cm Olaszország törzsalak
V. u. anatolica EISELT & BARAN, 1970 (tisztázatlan)
V. u. ebneri KNÖPFLER & SOCHUREK, 1955 Irán (tisztázatlan)
V. u. graeca NILSON & ANDRÉN 1988 Görögország (tisztázatlan)
V. u. macrops Méhely, 1911 Montenegró (tisztázatlan)
V. u. moldavica NILSON, ANDRÉN & JOGER 1993 Románia alfaj
V. u. parursinii NILSON & ANDRÉN 2001 Észak-Xinjiang, Északnyugat-Kína alfaj
V. u. rakosiensis Méhely, 1894 Magyarország alfaj
V. u. tienshanica NILSON & ANDRÉN 2001 Kazasztán, Kirgisztán, Északnyugat-Kína alfaj
V. u. wettsteini Knoepffler & Sochurek, 1955 Délkelet-Franciaország alfaj

Színvaltozatai[szerkesztés]

Fájl:Vipera ammodytes 2.jpg
Hím homoki vipera

Élőhelye[szerkesztés]

Szaraz, sztepp[4]

Életmódja[szerkesztés]

Fokent rovarokkal taplalkozik[5]

Szaporodása[szerkesztés]

Mérge[szerkesztés]

Gyenge[6][7]

Méreg hatása és tünetei[szerkesztés]

Hasonló fajok[szerkesztés]

Vannak [8]

Fájl:Vipera ammodytes 2.jpg
Hím homoki vipera
• X Y Z Q
Méret (max.) 110cm 75cm
Rostale egy sor két-három sor
Nasale orrszarv orr felfelé ível
Frontale osztott nem teljesen osztott
Supraocularia 10-13 pár két teljes sorban kettő vagy egy sor
Dorsalia 21-40 sor 21-23 sor
Ventralia 133-160 134-169
Subcaudalia 24-46 pár 30-49 pár

Védettsége[szerkesztés]

Vegveszelyben[9][10]

Szinonímák[szerkesztés]

  • Coluber foetidus - Güldenstedt In Georgi, 1801
  • Pelias Ursinii - Bonaparte, 1835
  • [P[elias]. berus] Var. Ursinii - Cope, 1860
  • Pelias chersea vel Ursinii - Cope, 1860
  • Pelias Renardi - Christoph, 1861
  • [Vipera berus] var. rákosiensis - Méhely, 1893
  • Vipera ursinii - Boulenger, 1893
  • Vipera renardi - Boulenger, 1893
  • Vipera ursinii var. rakosiensis - Méhely, 1894
  • Vipera ursinii - Boulenger, 1896
  • Vipera renardi - Boulenger, 1896
  • Vipera macrops - Méhely, 1911
  • Vipera ursinii macrops - Bolkay, 1924
  • Vipera (Pelias) ursinii forma trans. rudolphi - Reuss, 1924
  • Acridophaga ursinii - Reuss, 1927
  • Vipera ursinii ursinii - Müller, 1927
  • Coluber ursinoides - Nikolsky, 1927
  • Peilas berus var. uralensis - Reuss, 1929 (nomen nudum)
  • Acridophaga uralensis - Reuss, 1929
  • Vipera berus var. ralosiensis - Werner, 1929
  • A[cridophaga]. (renardi) eriwanensis - Reuss, 1933
  • Vipera ursinii renardi - Schwarz, 1936
  • Vipera ursinii macrops - Schwarz, 1936
  • Acridophaga ursini - Werner, 1938
  • Vipera berus var. renardi - Başoğlu, 1947
  • Vipera ursinii rakosiensis - Knoepffler & Sochurek, 1955
  • Vipera ursinii ebneri - Knoepffler & Sochurek, 1955
  • Vipera ursinii wettsteini - Knoepffler & Sochurek, 1955
  • Vipera orsinii - Ghidini, 1958
  • Vipera ursinii ursinii - Kramer, 1961
  • Vipera ursinii rudolphi - Kramer, 1961
  • Acridophaga eriwanensis - Kramer, 1961
  • Vipera ursinii anatolica - Eiselt & Baran, 1970
  • Vipera ursinii renardi - Saint-Girons, 1978
  • Vipera (Vipera) ursinii ursinii - Obst, 1983
  • Vipera (Vipera) ursinii macrops - Obst, 1983
  • Vipera (Vipera) ursinii rakosiensis - Obst, 1983
  • Vipera (Vipera) ursinii renardi - Obst, 1983
  • Vipera (Vipera) ursinii wettsteini - Obst, 1983
  • Vipera ursinii eriwanensis - Nilson, Andrén & Flärdh, 1988
  • Vipera ursinii graeca - Nilson & Andrén, 1988
  • V[ipera]. ursinii rakoniensis - González, 1991
  • Vipera ursinii - Latifi, 1991
  • Vipera ursinii moldavica - Nilson, Andrén & Joger, 1993[11]


Források és jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ McDiarmid RW, Campbell JA, Touré T. 1999. Snake Species of the World: A Taxonomic and Geographic Reference, vol. 1. Herpetologists' League. 511 pp. ISBN 1-893777-00-6 (series). ISBN 1-893777-01-4 (volume).
  2. ↑ Steward JW. 1971. The Snakes of Europe. Cranbury, New Jersey: Associated University Press (Fairleigh Dickinson University Press). 238 pp. LCCCN 77-163307. ISBN 0-8386-1023-4.
  3. ↑ Steward JW. 1971. The Snakes of Europe. Cranbury, New Jersey: Associated University Press (Fairleigh Dickinson University Press). 238 pp. LCCCN 77-163307. ISBN 0-8386-1023-4.
  4. ↑ Hellmich, W. 1962. Reptiles and Amphibians of Europe. London, Blanford Press. 160 pp. 68 plates. Translated from Winter, C. 1956. Die Lurche Und Kriechtiere Europas. Universitatsverlag, gegr. 1822, GmbH., Heidelberg, Germany.
  5. ↑ Vipera ursinii at CITES and United Nations Environment Programme / World Conservation Monitoring
  6. ↑ Mallow D, Ludwig D, Nilson G. 2003. True Vipers: Natural History and Toxinology of Old World Vipers. Krieger Publishing Company, Malabar, Florida. 359 pp. ISBN 0-89464-877-2.
  7. ↑ �Brown JH. 1973. Toxicology and Pharmacology of Venoms from Poisonous Snakes. Springfield, Illinois: Charles C. Thomas. 184 pp. LCCCN 73-229. ISBN 0-398-02808-7.
  8. ↑ Vipera ursinii (TSN 635002). Integrated Taxonomic Information System. Accessed on 19 August 2006.
  9. ↑ Vipera ursinii at the IUCN Red List. Accessed 2 September 2007.
  10. ↑ Convention on the Conservation of European Wildlife and Natural Habitats, Appendix II at Council of Europe. Accessed 9 October 2006.
  11. ↑ McDiarmid RW, Campbell JA, Touré T. 1999. Snake Species of the World: A Taxonomic and Geographic Reference, vol. 1. Herpetologists' League. 511 pp. ISBN 1-893777-00-6 (series). ISBN 1-893777-01-4 (volume).

Egyéb irodalom[szerkesztés]

  • Golay P, Smith HM, Broadley DG, Dixon JR, McCarthy C, Rage J-C, Schätti B, Toriba M. 1993. Endoglyphs and Other Major Venomous Snakes of the World: A Checklist. Geneva: Azemiops. 498 pp.

Hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:M.e./Orsini-vipera&oldid=23936693”