Szerb Antal

Szerb Antal
Született	1901. május 1. Budapest
Elhunyt	1945. január 27. (43 évesen) Balf
Álneve	A. H. Redcliff
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Szerb Károly Herzfeld Elza
Foglalkozása	fordító egyetemi oktató költő irodalomkritikus író irodalomtörténész irodalomtudós
Iskolái	Piarista Gimnázium (–1919) Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1920–1924)
Kitüntetései	Baumgarten-díj (1935) Magyar Örökség díj (2007)
Halál oka	emberölés
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerb Antal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Budapest, II. Torockó utca 9. – Szerb Antal egykori lakóháza

Szerb Antal végső nyughelye a Fiumei úti sírkertben.

Szerb Antal (Budapest, 1901. május 1. – Balf, 1945. január 27.) magyar író, irodalomtörténész, nemzetközileg népszerű regények szerzője.

Élete

Budapesten született asszimilált zsidó családba, a Deák Ferenc utca 15. szám alatt. Szülei, Szerb Károly óragyáros, kereskedő és Herzfeld Elza 1900. augusztus 19-én Budapesten kötöttek házasságot. Édesapjával együtt 1907. december 20-án a római katolikus vallásra tért át (keresztapja Prohászka Ottokár volt), és attól kezdve ebben a szellemben nevelték. Apja 1911 őszén a budapesti piarista gimnáziumba íratta be, ahol Sík Sándor tanította magyarra, és támogatta irodalmi ambícióit. Itt írta élete első verseit, novelláit, sőt felsős gimnazista korában esszé- és drámakísérletei is születtek. Utolsó gimnáziumi évében, 1918/1919-ben az iskolai önképzőkör elnöke volt. Főként Sík Sándor hatására lett 1914-től nyolc éven át az iskola frissen alakult cserkészcsapatának tevékeny tagja, sőt őrsvezetője.

A Magyarországi Tanácsköztársaság miatt csak 1919 őszén tette le az érettségi vizsgát, jeles eredménnyel, majd egy évet Grazban töltött, ahol klasszika-filológiát tanult. Ezután, 1920 szeptemberében iratkozott be a pesti egyetem bölcsészkarára, magyar–német szakra. Közben tanult meg angolul és franciául, és utolsó szigorlata, valamint a Kölcseyről írt értekezésének benyújtása után 1924. július 24-én doktorrá avatták. Egyetemi évei alatt kötött ismeretséget az önmagukat „Barabásoknak” nevező baráti kör tagjaival, amelyhez hozzá hasonló, fiatal, zsidó származású, katolikus irodalmárok tartoztak: Sárközi György, Juhász Vilmos, Faludi János, Szedő László (később Szeverin néven karmelita szerzetes), Szedő Mihály (később Dénes néven ferences szerzetes).

Húszéves sem volt, amikor a Nyugat 1921. februári száma egyszerre hat versét jelentette meg, majd kritikákat is írt a lapnak. Nemsokára a Napkelet című folyóirat is közölte írásait, majd az akkoriban szerveződő Minerva című tudományos, szellemtörténeti, arisztokratikus és reprezentatív jellegű folyóirat írógárdájához csatlakozott. A szerkesztőség 1926-ban teljes egészében közölte Kölcseyről írt doktori disszertációját.

1925-ben egy darabig rendezőként dolgozott a Belvárosi Színházban. 1925. december 19-én Budapesten feleségül vette a nála öt évvel fiatalabb Lakner Amália Irént, Dr. Lakner Bertalan és Szaborszky Gizella lányát, akitől 1928-ban elvált. 1928-tól a Széchenyi István Felsőkereskedelmi Iskola tanára volt, majd 1929-30-ban ösztöndíjjal Londonban tartózkodott egy évig.

Az 1930-as években főként az angolszász irodalommal és regényelmélettel foglalkozott. Nagy összefoglaló műve, A világirodalom története megírásához Babits Mihály művére (Az európai irodalom története) is támaszkodott. A világirodalmat ő is folyamatnak tekintette, amelyben a nemzetek fölötti jelentőségű írók és művek évszázadokon és országhatárokon átemelkedve megtermékenyítik egymást. Gondolatmenete stílusok és korszakok egységeire épül. Versei a lázas útkeresés, a szándékos meghökkentés programjából születtek. Pályakezdő éveinek novellái a történelmi múltba és a mesék időtlen világába vezetnek.

1932. június 15-én Budapesten az Erzsébetvárosban másodszor is feleségül vette Lakner Amália Irént, akitől 1933-ban újra elvált. Következő házasságát Bálint Klárával (Bálint Aladár, a Nyugat című folyóirat képzőművészeti kritikusa és Roth Edit lánya, Bálint Endre festőművész nővére) kötötte 1938. július 28-án Budapesten, a Terézvárosban. 1933-ban elnöke lett az újonnan létrejött Magyar Irodalomtudományi Társaságnak.

A balfi nemzeti emlékhely a tömegsír felett, ahol Szerb Antal is nyugodott

Az 1930-as évek írói termésének nagy részében eltűnnek a látványos történelmi ihletések, helyükre a csodák, a misztikus borongás lép, és egy kedvesen ironikus lírai önarckép bukkan fel. A Pendragon legenda, első hosszabb prózai műve a detektívregény, a kísértethistória és az esszéregény ötvözete. Az Utas és holdvilág alapmotívuma az elfojtott legbelső sejtelmekhez vezető utazásélmény. 1935-ben Baumgarten-díjat kapott. 1937-ben a szegedi egyetemen magántanár volt.

1941-től alkotói tere egyre szűkült: rádióelőadásai elmaradtak, magyar irodalomtörténetét betiltották, a Nyugat megszűnt. 1943-ban, majd 1944. június 5-én behívták munkaszolgálatra: először Fertőrákosra, majd Balfra került. Halálának körülményeiről ellentmondásos adatok vannak. Szerb Antalné leírása szerint 1944 telén a balfi táborban nagyon legyengült, „nyilas suhancok” félig agyonverték, ezt követően 1945. január 27-én meghalt.

Munkássága

Magyar irodalomtörténet

Magyar irodalomtörténet című művét a marosvécsi Helikon által 1930 júniusában meghirdetett magyar irodalomtörténeti pályázatra írta. A pályázat kiírása szerint a bevezetőt, az egész irodalomtörténet részletes vázlatát, valamint az Eötvösről és Adyról szóló fejezetet kellett beküldeniük a pályázóknak, akik között ott volt az egyelőre „Invitis nubibus” jelige alá rejtőző Szerb Antal is. A Helikon által felkért bírálóbizottság (Makkai Sándor, Molter Károly és az elnök: Babits Mihály) a Helikon íróinak 7. marosvécsi összejövetelén, 1932. augusztus 5-én előterjesztett jelentésében egyetértőleg ezt a jeligés pályázatot érdemesítette díjazásra, s Szerb Antalnak ítélte a 30 000 lejes díjat, amelyhez a könyv megjelenésekor a 100 000 lejes pályatételen felül a Kuncz Aladár hagyatékából származó 30 000 lejes jutalom is hozzájárult.

Babits elemzésében így foglalta össze a pályamunka érdemeit: „…az »Invitis nubibus« („Baljós felhők”) jeligéjű mű kivált a múlt irodalmára vonatkozólag hoz új szempontokat, s irodalmunk jelenségeinek új csoportosításával kísérletezik, mindig gondolatébresztően, még ahol nem is teljesen győz meg. Ez a mű inkább intuitív, mint tudós hajlamú szerzőre vall, akinek mindazonáltal tudományos képzettsége és esztétikai műveltsége is kellő szinten áll. De e műveltségét a szerző egyáltalán nem fitogtatja: azt inkább csak sorai mögül érezzük. Előadása rokonszenvesen egyszerű s a nagyobb közönség számára is élvezhető; sok lendület és közvetlenség van benne.”

A Magyar irodalomtörténet két kötetben, Makkai Sándor előszavával, az Erdélyi Szépmíves Céh 86–87. kiadványaként, VII. sorozatának 20–22. könyveként 1934-ben jelent meg. A maga idején kivívta a kritika egy részének elismerését, de több elmarasztaló bírálatot is kapott. A könyv azóta is a magyar irodalomtörténet-írás legkiemelkedőbb teljesítményei egyikeként tartható számon. Ma is érvényes Poszler György egykori összegező értékítélete: „Szerb szintézise… egyrészt csúcspontját és végső kiteljesedését jelenti annak a fejlődési vonalnak, amely Riedl Frigyes hagyományaiból kiindulva, Ignotus és Babits ihletése nyomán, Schöpflin és Benedek szintéziskísérleteiben a Nyugat törekvéseinek irodalomtörténeti igazolását adja, másrészt pedig Szekfű történetszemlélete mellett jelentős szerepet játszik a népies ellenkoncepció megszületésének kiprovokálásában. Ugyanakkor Horváth, Benedek, Farkas és Féja mellett azok közé tartozik, akik teljes szintézist adnak… Szellemtörténeti beállítottsága csak Thienemann-nal rokonítható, de a Minerva németes beállítottságú fő teoretikusától elválasztja törekvéseinek és szellemének latinitása… Sajátos színfolt a korabeli irodalomtörténet-írásban a konzervatív tudományos hagyományokkal tudatosan szembeszegülő lázadó attitűdje is. A tudományos megalapozottságra való törekvésnek, a szubjektív lírai fűtöttségnek és az egész művet beragyogó humánumnak a megejtő egysége pedig szintézisét művészi ihletettségű esszéista remekléssé … teszi” (Poszler György: Szerb Antal. 240–241).

Erdélyben írt róla Makkai László (Erdélyi Helikon, 1934. 744–748), Molter Károly (Pásztortűz, 1934. 367), Fejtő Ferenc (Korunk, 1934/12), Gáldi László (Vasárnap, 1934. 362–364), Vita Zsigmond (Erdélyi Fiatalok, 1934. 137–139), Reischel Arthur (Erdélyi Tudósító, 1934. 286–289), Kéki Béla (uo. 1935. 107–110).

Megítélése

Szélsőjobboldali és nyilas kritizálói

1942-ben a szélsőjobboldali Nemzeti Front az Országgyűlésben a Magyar Irodalomtörténet betiltását követelte „értékrombolásra” hivatkozva. Palló Imre, az interpelláció benyújtója szerette volna elérni, hogy a könyvet máglyán égessék el. A korabeli nyilas sajtó Szerb Antal legnagyobb bűnének azt tartotta, hogy tiszteletlenül beszélt a magyar irodalom nagyjairól.

A szocializmus idejének kritikái

A szocializmus idején csak csonkítva jelenhetett meg a Magyar Irodalomtörténet, mert a szovjet irodalomról kritikus hangvételben írt. Ezeket a részeket teljesen kitörölték a műből.

XXI. század

Ifj. Lomnici Zoltán jogász szerint „…a[z SZDSZ oktatáspolitikája által] zsinórmértéknek tekintett Szerb Antal munkásságán belül a világirodalom bemutatása volt a meghatározó”

Szerb Antal 2012-től a Nemzeti alaptanterv része volt, 2020-tól nincs benne a Nemzeti alaptantervben.

Műveinek listája

Emléktáblája Budapesten

1944-ig

• A magyar újromantikus dráma; Pallas, Bp., 1927 (Irodalomtörténeti füzetek)
• Az udvari ember; s.n., Bp., 1927 (Minerva-könyvtár)
• William Blake; Városi Ny., Szeged, 1928 (Széphalom-könyvtár)
• Az ihletett költő (Berzsenyi Dániel); Városi Ny., Szeged, 1929 (Széphalom-könyvtár)
• Az angol irodalom kis tükre; Magyar Szemle, Bp., 1929 (Kincsestár)
• Magyar preromantika; Minerva-társaság, Bp., 1929 (Minerva-könyvtár)
• Vörösmarty tanulmányok; Dunántúl Ny., Bp., 1930 (Minerva-könyvtár)
• Magyar irodalomtörténet, 1-2.; bev. Makkai Sándor; Erdélyi Szépmíves Céh, Cluj-Kolozsvár 1934
• A Pendragon-legenda; Franklin, Bp., 1934
• Budapesti kalauz marslakók számára; ill. Kolozsváry Sándor; Löbl D. Ny., Bp., 1935
• Hétköznapok és csodák; Révai, Bp., 1936 (Világkönyvtár)
• Utas és holdvilág; Délvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete, Bp., 1937 (Magyar regények)
• Kováts Albert–Szerb Antal: Don't say ... but say ... Mit hibáznak el leggyakrabban az angolul tudó magyarok?; Cserépfalvi, Bp., 1939
• A világirodalom története, 1-3.; Révai, Bp., 1941
• VII. Olivér; Széchenyi Rt., Budapest, 1941
• A királyné nyaklánca. Igaz történet; Bibliotheca, Bp., 1943
• Száz vers. Görög, latin, angol, francia, német, olasz válogatott költemények eredeti szövege és magyar fordítása; összeáll. Szerb Antal; Officina, Bp., 1943
• Rózsakereszt. A Pendragon-legenda; Franklin, Bp., 1944 (Új magyar regények)

1945–1989

• Gondolatok a könyvtárban; sajtó alá rend., bev. Kardos László; Révai, Bp., 1946
• Madelon, az eb; Révai, Bp., 1947 (Révai könyvtár)
• A varázsló eltöri pálcáját; Révai, Bp., 1948
• A varázsló eltöri pálcáját. Cikkek; sajtó alá rend. Bodnár György; bőv. kiad.; Magvető, Bp., 1961
• Szerelem a palackban; szerk., bev. Poszler György; Magvető, Bp., 1963
• Pico herceg és Monna Lianora története. Novella; ill. Balla Margit; Magyar Iparművészeti Főiskola, Bp., 1972
• Könyvek és ifjúság elégiája; összeáll. Szántó Tibor; s.n., Bp., 1978

1990–

• Könyvekről, írókról, 1922–1944; gyűjt., jegyz. Wágner Tibor; Holnap, Bp., 1997
• Szerb Antal válogatott levelei; sajtó alá rend., jegyz. Nagy Csaba; PIM, Bp., 2001
• Naplójegyzetek, 1914–1943; sajtó alá rend., előszó, jegyz. Tompa Mária, közrem. Petrányi Ilona; Magvető, Bp., 2001
• Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák; szerk., szöveggond., utószó, jegyz. Papp Csaba, közrem. Duró Gábor; Magvető, Bp., 2002
• A harmadik torony; fotó Martin Hürlimann, szöveggond., fényképvál. Dávid Anna; Magvető, Bp., 2007
• A világ sokkal több... Szerb Antal füveskönyve; vál., szerk. Papp Csaba; Lazi, Szeged, 2016
• Nagy emberek gyermekcipőben. Rádióelőadások; sajtó alá rend. Kovács Attila Zoltán; Szépmíves, Bp., 2017
• A hammelni patkányfogó; sajtó alá rend. Kovács Attila Zoltán; Szépmíves, Bp., 2018

Műfordításainak listája

• E. R. Curtius: Az új Franciaország irodalmi úttörői; ford. Szerb Antal, Kecskeméti György; Franklin, Bp., 1925 (Ember és természet)
• John Collier: A majom-feleség; Franklin, Bp., 1935 (Külföldi regényírók)
• William B. Seabrook: Utak a dzsungelben; Révai, Bp., 1936
• Rose Macaulay: A két Daisy; Athenaeum, Bp., 1937
• V. Sackville-West: Szent Johanna; Athenaeum, Bp., 1937
• Johan Huizinga: A középkor alkonya; Athenaeum, Bp., 1938 (Az európai kultúra története)
• Somerset Maugham: Színház; Athenaeum, Bp., 1938 (Athenaeum regénytár)
• Hugh Walpole: Christina; Széchenyi Irodalmi és Művészeti Rt., Bp., 1940
• Hans Fallada: Kis ember – nagy ember; Nova, Bp., 1940
• Hendrik Van Loon: Rembrant. 1-2. köt.; Magyar Téka, Bp., 1940
• Lane Naomi Babson: Szegény kis Barackvirág. Kínai regény; Dante, Bp., 1941
• Columbus úti naplója; ford., sajtó alá rend. Szerb Antal; Officina, Bp., 1941 (Officina könyvtár)
• Claude Houghton: Vissza az életbe. Regény; Révai, Bp., 1942 (Világsikerek)
• Joachim von Kürenberg: A tündöklő asszony. Egy nő, aki legyőzte Napóleont. Történelmi regény, 1-2.; Széchenyi, Bp., 1942
• Jean de Baroncelli: Dünkirchenben végződött. Regény; Dante, Bp., 1942
• P. G. Wodehouse: Rengeteg pénz; Hungária, Bp., 1943
• Hendrik van Loon: Rembrandt a halhatatlan. 1-2. köt.; Széchenyi Rt., Bp., 1943
• Comisso Giovanni: Velencei kémek; ford. Szerb Antal, ifj. Pongrácz Alajos; Révai, Bp., 1943
• Stephen Leacock: A Mauzóleum klub; Pharos, Bp., 1943
• H. W. van Loon: A hajózás története; Stílus, Bp., 1943
• W. B. Seabrook: A bűvös sziget. Regény; Stílus, Bp., 1943
• Eric Knight: Sam Small csodálatos élete; Révai, Bp., 1945
• Anatole France: Thaisz; Európa, Bp., 1962
• Johan Huizinga: A középkor alkonya. Az élet, a gondolkodás és a művészet formái Franciaországban és Németalföldön a XIV. és XV. században; ford. Szerb Antal, Vas István, Tótfalusi István, utószó Klaniczay Gábor, jegyz. Vidrányi Katalin; Magyar Helikon, Bp., 1976
• Giacomo Casanova emlékiratai; szöveggond., jegyz., utószó Kovács Ilona; Atlantisz, Bp., 1998 (Veszedelmes viszonyok)

Emlékezete

• Budapest XVI. kerületében hatosztályos gimnáziumot neveztek el róla.
• A balfi tömegsírt exhumálták. Sírja ma a Fiumei Úti Sírkertben található.
• Utca viseli nevét Budapest II. kerületében, egykori lakhelyén, ahol egy emléktáblát is elhelyeztek tiszteletére.
• Romániában a második világháború után, a fasizmus áldozatává lett Szerb Antalt idézték a kortársak: Zolnai Béla és Méliusz József az Utunkban (1947/1, ill. 1947/5). Majd a marxista kritika elutasító minősítései nyomán az elhallgatás évtizedei következnek, s csak az 1960-as évek második felében fedezték fel a szépírót: Kovács Győző A királyné nyakláncáról (Igaz Szó, 1966. 360–362), Ficzay Dénes és Bálint Tibor A varázsló eltöri pálcáját c. kötetéről (Utunk, 1969/40, ill. 48), Jánosházy György A világirodalom történetéről (Igaz Szó, 1968. II. 584) írt. 1970-ben, az Igaz Szó januári számában Szemlér Ferenc idézte emlékét, Kovács György a Magyar irodalomtörténet körül 1943-ban kirobbant vitákat, támadásokat elevenítette fel, amikor széles körű jobboldali sajtókampány, majd egy parlamenti interpelláció nyomán a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium elrendelte a könyv kivonását az iskolai könyvtárakból. Ugyanebben a számban Marosi Ildikó a Helikon magyar irodalomtörténeti pályázatára vonatkozó kiadatlan dokumentumokat tett közzé. Az évtized végén került a hazai olvasók kezébe újrakiadásban A Pendragon-legenda (Bukarest, 1979. Lektúra), majd Marosi Ildikó gondozásában A Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh levelesládája kétkötetes dokumentum-kiadásban jelentek meg újra a pályázattal kapcsolatos dokumentumok, valamint Szerb Antal Kovács Lászlóval, Molter Károllyal, Makkai Sándorral és Kovács Györggyel váltott, addig kiadatlan levelei. A Szerb Antal – Molter-levele­zés a marosvásárhelyi író levelezésének az 1990-es években indult kiadása harmadik kötetében látott napvilágot teljes egészében, szintén Marosi Ildikó gondozásában.
• „Örökre a Kék Virág lovagja és talán bohóca maradok.” Kiállítás a 100 éve született Szerb Antal emlékére; Petőfi Irodalmi Múzeum, 2001, rendező: Petrányi Ilona
• Egy művészcsalád emlékezete; kiállítás (Osvát Ernő, Osvát Kálmán, Bálint Aladár, Bálint Endre, Szerb Antal, Bálint István); Tokaj, 2014, kurátor: Mezey Katalin, rendezte: Thuróczy Gergely

Származása

Szerb Antal családfája

Szerb Antal (Budapest, 1901. máj. 1.– Balf, 1945. jan. 27.) író, irodalomtörténész	Apja: Szerb Károly (Budapest, 1869. aug. 1.– Gödöllő, 1960. november 16.) kereskedő, biztosítóintézeti vezértitkár	Apai nagyapja: Stern Antal (1838 körül – Budapest, 1897. nov. 26.)	Apai nagyapai dédapja: n. a.
			Apai nagyapai dédanyja: n. a.
		Apai nagyanyja: Hirsch Berta (1846 körül – Budapest, 1933. dec. 24.)	Apai nagyanyai dédapja: Hirsch Sámuel
			Apai nagyanyai dédanyja: Boskovitz Jozefa
	Anyja: Herzfeld Elza (Baja, 1881. márc. 6.– ?)	Anyai nagyapja: Herzfeld Nándor (Baja, 1851. márc. 8. –?) ékszerész	Anyai nagyapai dédapja: Herzfeld Henrik (Baja, 1824 – ?)
			Anyai nagyapai dédanyja: Beck Nanetta (Bácsalmás, 1829 – Baja, 1900. máj. 13.)
		Anyai nagyanyja: Schwarcz Jenny	Anyai nagyanyai dédapja: Schwarz Ábrahám (Sarkad, 1823 – ?)
			Anyai nagyanyai dédanyja: Grosz Sára (Sarkad, 1827 – ?)

Források

• Szerb Antal, Naplójegyzetek (1914–1943), Budapest, 2001.
• Akitől ellopták az időt: Szerb Antal emlékezete, szerk. Wágner Tibor, 2. bőv. kiad., Budapest, 2002.
• Az Erdélyi Helikon 100 000 lejes pályázata magyar irodalomtörténet megírására. Erdélyi Helikon 1930. 627.
• Babits Mihály levele, Makkai Sándor és Molter Károly jelentése a beérkezett pályaművekről, Erdélyi Helikon 1932. 442–457, 584–585.
• A Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh levelesládáj, 1924–1944, I–II, sajtó alá rendezte Marosi Ildikó. Bukarest, 1979.
• Molter Károly Levelezése, III: 1933–1938, sajtó alá rendezte Marosi Ildikó, Kolozsvár–Budapest, 2006.
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai, 1969.

Szakirodalom

• Makkai Sándor: Előszó. In: Sz. A: Magyar irodalomtörténet. Kv. 1934. I. 5–6.
• Méliusz József: Szerb Antal. Utunk, 1947/5.
• Tóbiás Áron: Szerb Antal. 1901-1945. Bibliográfia; FSZEK, Bp., 1961
• Poszler György: Intellektualitás és élmény Szerb Antal pályakezdésében. Irodalomtörténet, 1962. (50. évf.) 3-4. sz. 382-397. old.
• Poszler György, Szerb Antal pályakezdése, Budapest, 1965
• Bálint Tibor: A varázsló eltöri pálcáját. Utunk 1969/48.
• Ficzay Dénes: A Pendragon-legenda. Utunk, 1970/10.
• Kovács György: Tíz év múlva. Igaz Szó, 1970/1.
• Kunszery Gyula: A Magyar irodalomtörténet ebek harmincadján. Irodalomtörténet 1970. 145–158.
• Marosi Ildikó: Egy pályázat dokumentumaiból. Igaz Szó, 1970/1.
• Szemlér Ferenc: Szerb Antal emlékezete. Igaz Szó 1970/1.
• Poszler György, Szerb Antal, Budapest, 1973.
• Lengyel András, Szerb Antal magántanári habilitációja (1934—1937), Szeged, 1988
• Akitől ellopták az időt: Szerb Antal emlékezete, szerk. Wágner Tibor, Budapest, 1996. (2. bőv. kiad., Budapest, 2002.)
• Gyurcsek András-Mészáros László: Utas és a holdvilág. Itáliai utazás Szerb Antal regénye nyomán; Alexandra, Pécs, 2007
• Tört pálcák: Írások Szerb Antalról 1926–1948, szerk. Wágner Tibor, Budapest, 1999
• R. Lőrincz Anita: Félreértett hagyomány. A Kemény Zsigmond-i örökség továbbélése Halász Gábor, Szekfű Gyula és Szerb Antal munkásságában; szerző, Dunakeszi, 1999
• Tört pálcák 2.: Írások Szerb Antalról 1949-től napjainkig, szerk. Wágner Tibor, Budapest, 2000
• Balogh Tamás: Mélyenszántó Gondolati és Hűséges Megemlékezés. Johan Huizinga és Szerb Antal. In: Holmi 2000/4
• Nagy Csaba: Szerb Antal bibliográfia; PIM, Bp., 2001 (A Petőfi Irodalmi Múzeum bibliográfiai füzetei. XX. századi magyar írók bibliográfiái)
• Visszaperelt idő: Beszélgetések Szerb Antalról, szerk. Wágner Tibor, Budapest, 2005
• Havasréti József: Szerb Antal; Magvető, Bp., 2013

További információk

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Szerb Antal témában.

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Szerb Antal témában.

• Szerb Antal művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
• Szerb Antal művei műfordításokban – Bábel Web Antológia
• Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
• Szegedi egyetemi almanach 1921-1970. Szerk. Lisztes László, Zallár Andor. Szeged, Hungária ny., 1971.
• Szerb Antal. In: Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka. Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1973.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Az Erdélyi Szépmíves Céh írói = Erdélyi Szépmíves Céh Emlékkönyv 1924-1944, 1990-1995. Összeáll. Tar Károly. Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh, 1995.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új magyar életrajzi lexikon, főszerk. Markó László, Bp., 2001-2007, Magyar Könyvklub.
• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár, Kriterion; Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2010.
• Szerb Antal a PORT.hu-n (magyarul)
• Szerzői adatlapja a Molyon