„Pálffy István (főispán)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Javítgatások
5. sor: 5. sor:
| halál dátuma = [[1910]]. [[július 27.]] {{életkor-holt|1828|6|3|1910|7|27}}
| halál dátuma = [[1910]]. [[július 27.]] {{életkor-holt|1828|6|3|1910|7|27}}
| halál helye = [[Pozsony]]
| halál helye = [[Pozsony]]
| nemzetiség = magyar
| házastárs = Dessewffy Matild
| házastárs = Dessewffy Matild
| szakma = főispán, politikus
| szakma =
| gyermekek száma = 3
| gyermekek száma = 3
| sírhely = [[Vöröskő vára]]
| sírhely = [[Vöröskő vára]]
}}
}}
Gróf erdődi '''Pálffy István''' ([[Vöröskő vára]], [[1828]]. [[június 3.]] – [[Pozsony]], [[1910]]. [[július 27.]]) magyar főnemes, császári és királyi [[kamarás]], helytartósági tanácsos, [[Pozsonyi vár|Pozsony várának]] örökös főkapitánya és [[Pozsony vármegye]] [[Örökös főispán|örökös főispánja]], a magyar [[főrendiház]] tagja, Vöröskő örökös ura, valóságos belső titkos tanácsos, az Országos Erdészeti Egyesület alelnöke.

Gróf erdődi '''Pálffy István''' ([[Vöröskő vára]], [[1828]]. [[június 3.]] – [[Pozsony]], [[1910]]. [[július 27.]]) magyar főnemes, császári és királyi [[kamarás]], helytartósági tanácsos, [[Pozsonyi vár|Pozsony várának]] örökös főkapitánya és [[Pozsony vármegye]] örökös [[Főispán|főispánja]], a magyar [[főrendiház]] tagja, Vöröskő örökös ura, valóságos belső titkos tanácsos, az Országos Erdészeti Egyesület alelnöke.


== Élete ==
== Élete ==
Pálffy István gróf 1828 június 3-án született [[Vöröskő vára|Vöröskő várában]], [[Pozsony vármegye|Pozsony vármegyében]], Pálffy Vince gróf és Csáky Apollónia grófnő hatodik gyermekeként. Középiskolai tanulmányait otthon és Pozsonyban végezte, majd 1846-ban jogi diplomát szerzett Pozsonyban. 1846 augusztusától 1848-ig Pozsony vármegye tiszteletbeli aljegyzője volt, majd a magyar belügyminisztérium miniszteri fogalmazója lett, de 1848 decemberében lemondott. A [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] leverése után Vöröskő várába vonult vissza. Később apja kívánsága szerint az akkor [[Bécs|Bécsben]] székelő legfőbb törvényszék magyar osztályán dolgozott, majd a magyar királyi helytartóság tanácsosa lett.
Pálffy István gróf 1828 június 3-án született [[Vöröskő vára|Vöröskő várában]], [[Pozsony vármegye|Pozsony vármegyében]] a [[Pálffy család]] tagjaként, Pálffy Vince gróf és Csáky Apollónia grófnő hatodik gyermekeként. Középiskolai tanulmányait otthon és Pozsonyban végezte, majd 1846-ban jogi diplomát szerzett Pozsonyban. 1846 augusztusától 1848-ig Pozsony vármegye tiszteletbeli aljegyzője volt, majd a magyar belügyminisztérium miniszteri fogalmazója lett, de 1848 decemberében lemondott. A [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] leverése után Vöröskő várába vonult vissza. Később apja kívánsága szerint az akkor [[Bécs|Bécsben]] székelő legfőbb törvényszék magyar osztályán dolgozott, majd a magyar királyi helytartóság tanácsosa lett.


1856-ban a törvényszék a [[Pálffy Pál (nádor)|Pálffy Pál]] nádor 1653-as végrendeletében alapított családi [[Szeniorátus|szeniorátusnak]] hitbizományi gondnokává nevezte ki, mely állását 43 évig töltötte be. Ebben az évben császári és királyi kamarás, valamint a magyar főrendiház tagja lett. 1857-ben [[Bars vármegye]] megyefőnöke lett, de 1859-ben lemondott és birtokaira vonult vissza. 1861-ben alapító tagja volt a Pozsony vármegyei gazdasági egyesületnek, melynek 1864-ben másodelnöke, 1871-től elnöke lett. 1865-ben a [[Bazin|bazini]] választókerület országgyűlési képviselője lett, de 1866-ban családi okokra hivatkozva megvált mandátumától.
1856-ban a törvényszék a [[Pálffy Pál (nádor)|Pálffy Pál]] nádor 1653-as végrendeletében alapított családi [[Szeniorátus|szeniorátusnak]] hitbizományi gondnokává nevezte ki, mely állását 43 évig töltötte be. Ebben az évben császári és királyi kamarás, valamint a magyar főrendiház tagja lett. 1857-ben [[Bars vármegye]] megyefőnöke lett, de 1859-ben lemondott és birtokaira vonult vissza. 1861-ben alapító tagja volt a Pozsony vármegyei gazdasági egyesületnek, melynek 1864-ben másodelnöke, 1871-től elnöke lett. 1865-ben a [[Bazin|bazini]] választókerület országgyűlési képviselője lett, de 1866-ban családi okokra hivatkozva megvált mandátumától.
42. sor: 40. sor:
[[Kategória:Pozsony vármegye főispánjai]]
[[Kategória:Pozsony vármegye főispánjai]]
[[Kategória:Pálffy család]]
[[Kategória:Pálffy család]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1865–1869)]]
[[Kategória:Örökös főispánok]]
[[Kategória:Politikusok]]

A lap 2021. május 23., 10:44-kori változata

Pálffy István
Született1828. június 3.
Vöröskő vára
Elhunyt1910. július 27. (82 évesen)
Pozsony
Állampolgárságamagyar
HázastársaDessewffy Matild
Gyermekeihárom gyermek
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1866. november 19.)
  • magyar országgyűlési követ (1885. május 13. – 1910. július 27.)
  • örökös főispán (1901. április 5. – 1910. július 27., Pozsony vármegye)
SírhelyeVöröskő vára
SablonWikidataSegítség

Gróf erdődi Pálffy István (Vöröskő vára, 1828. június 3.Pozsony, 1910. július 27.) magyar főnemes, császári és királyi kamarás, helytartósági tanácsos, Pozsony várának örökös főkapitánya és Pozsony vármegye örökös főispánja, a magyar főrendiház tagja, Vöröskő örökös ura, valóságos belső titkos tanácsos, az Országos Erdészeti Egyesület alelnöke.

Élete

Pálffy István gróf 1828 június 3-án született Vöröskő várában, Pozsony vármegyében a Pálffy család tagjaként, Pálffy Vince gróf és Csáky Apollónia grófnő hatodik gyermekeként. Középiskolai tanulmányait otthon és Pozsonyban végezte, majd 1846-ban jogi diplomát szerzett Pozsonyban. 1846 augusztusától 1848-ig Pozsony vármegye tiszteletbeli aljegyzője volt, majd a magyar belügyminisztérium miniszteri fogalmazója lett, de 1848 decemberében lemondott. A szabadságharc leverése után Vöröskő várába vonult vissza. Később apja kívánsága szerint az akkor Bécsben székelő legfőbb törvényszék magyar osztályán dolgozott, majd a magyar királyi helytartóság tanácsosa lett.

1856-ban a törvényszék a Pálffy Pál nádor 1653-as végrendeletében alapított családi szeniorátusnak hitbizományi gondnokává nevezte ki, mely állását 43 évig töltötte be. Ebben az évben császári és királyi kamarás, valamint a magyar főrendiház tagja lett. 1857-ben Bars vármegye megyefőnöke lett, de 1859-ben lemondott és birtokaira vonult vissza. 1861-ben alapító tagja volt a Pozsony vármegyei gazdasági egyesületnek, melynek 1864-ben másodelnöke, 1871-től elnöke lett. 1865-ben a bazini választókerület országgyűlési képviselője lett, de 1866-ban családi okokra hivatkozva megvált mandátumától.

1900 december 8-tól családi szenior volt. Ferenc József 1901. április 5-én mint a Pálffy grófi család legidősebb férfitagját és a pozsonyi várkapitánysági szeniorátus törvényes hitbizományi birtokosát pozsonyi grófinak és örökös várkapitánynak nevezte ki. 1902 decemberében valóságos belső titkos tanácsos lett. Védnöke volt a Pozsonyi művészeti társaságnak, elnöke a Pozsonyi közművelődési egyesületnek, a Pozsonyi szépítő-egyletnek, a Magyar földhitelintézet vidéki bizottságának, a Magyar Vöröskereszt Egyesület pozsonyi választmányának. 1910-ben halt meg Pozsonyban, szülőhelyén temették el.

1856-ban vette feleségül cserneki és tarkeői Dessewffy Matild grófnőt (1827–1908), Dessewffy Ferenc gróf (1798–1868) és Csáky Mária Alojzia grófnő (1799–1874) lányát. Három gyermekük született.

1913-ban avatták fel Pozsonyban Rigele Alajos által készített mellszobrát, ami a világháborút követően elpusztult.

Források