„Alsó-Fehér vármegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
kieg. a megalakulás évével |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva HTML-sortörés |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{MagyarVármegye |
|||
{{Történelmi régió infobox |
|||
|név= |
| név = Pozsony vármegye |
||
|térkép=Also-feher.png |
| térkép = Also-feher.png |
||
|címer=Alsó-Fehér |
| címer = Coa Hungary County Alsó-Fehér (Historical).svg |
||
|év= |
| év = |
||
|székhely= |
| székhely = [[Nagyenyed]] |
||
|terület= |
| terület = 3755 |
||
|népesség= |
| népesség = 221.618 ([[1910]])<ref name="KSH1">{{CitLib|tit=Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=2001|pag=40|isbn=9632154193}}</ref> |
||
|nemzetiségek=77,4% [[románok |
| nemzetiségek = 77,4% [[románok]]<br>17,6% [[magyarok]]<br>3,3% [[németek]]<ref name="KSH2">{{CitLib|tit=Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941)|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=1996|pag=14|isbn=9632151046}}</ref> |
||
|domborzat=Alsó-Fehér county map.jpg |
| domborzat = Alsó-Fehér county map.jpg| |
||
| vallás = [[Ortodox kereszténység|ortodoxok]], [[Keleti katolikus egyházak|görög katolikusok]], [[Római katolikus egyház|katolikusok]] |
|||
| ⚫ | |||
| ország = [[Magyar Királyság]] |
|||
| fennállás = 1744-1918 |
|||
| főbb települések = [[Pozsony]]<br>[[Dunaszerdahely]]<br>[[Malacka (település)|Malacka]]<br>[[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]] |
|||
| ⚫ | |||
[[Fájl:Hungary 1490.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|[[Csánki Dezső]]–[[Kogutowicz Manó]]: Magyarország [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] halálakor]] |
[[Fájl:Hungary 1490.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|[[Csánki Dezső]]–[[Kogutowicz Manó]]: Magyarország [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] halálakor]] |
||
[[Fájl:Komitat_Wei%C3%9Fenburg_-_Gro%C3%9Ff%C3%BCrstentum_Siebenbuergen_1769-1773.jpg|Fehér vármegye az [[Magyarország első katonai felmérése|I. katonai felmérés]] térképén (1769-73)|bélyegkép|260px]] |
[[Fájl:Komitat_Wei%C3%9Fenburg_-_Gro%C3%9Ff%C3%BCrstentum_Siebenbuergen_1769-1773.jpg|Fehér vármegye az [[Magyarország első katonai felmérése|I. katonai felmérés]] térképén (1769-73)|bélyegkép|260px]] |
||
[[Fájl:Hungary,_Galicia_and_Transylvania.jpg|jobbra|260px|thumb|Alsó- és Felső-Fehér vármegyék egy [[1862]]-es térképen]] |
[[Fájl:Hungary,_Galicia_and_Transylvania.jpg|jobbra|260px|thumb|Alsó- és Felső-Fehér vármegyék egy [[1862]]-es térképen]] |
||
[[Fájl:Alsó-Fehér county administrative map.jpg|bélyegkép|360px|Alsó-Fehér vármegye közigazgatási térképe 1910-ből]] |
[[Fájl:Alsó-Fehér county administrative map.jpg|bélyegkép|360px|Alsó-Fehér vármegye közigazgatási térképe 1910-ből]] |
||
'''Alsó-Fehér vármegye''' ( |
'''Alsó-Fehér vármegye''' ({{ny-de|Komitat Unterweißenburg}}, {{ny-la|Comitatus Albensis Inferior}}'', ''Albensis Transylvanensis'', {{ny-ro|Comitatul Alba de Jos}}) közigazgatási egység volt a [[Magyar Királyság]]ban, a történelmi [[Erdély]] területén. A történelmi [[Fehér vármegye]] kettéosztásából jött létre egyes források szerint 1764-ben,<ref>{{CitLib|szerző=[[Benkő József (teológus)|Benkő József]] |cím=Transsilvania specialis |url=http://delerdely.eloerdely.ro/media/book/benko-istvan-transsilvania-specialis-i/benko-jozsef-transilvania-specialis-1.pdf |hely=Bukarest, Kolozsvár |kiadó=Kriterion |év=1999 |oldal=137 }}</ref> más forrás szerint 1744-ben.<ref>{{CitLib|szerző=[[Bereznay András]] |cím=Erdély történetének atlasza |alcím= |hely=Somorja |kiadó=Méry Ratio |év=2011 |oldal=140 }}</ref> Székelye [[Nagyenyed]] volt. Az egykori [[vármegye]] területe ma [[Románia]] része. |
||
==Földrajza== |
==Földrajza== |
||
A lap 2021. május 21., 00:20-kori változata
| Pozsony vármegye | |||
| |||
| Fennállás | 1744-1918 | ||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Központ | Nagyenyed | ||
| Főbb települések | Pozsony Dunaszerdahely Malacka Nagyszombat | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 221 618 fő (1910)[1] | ||
| Nemzetiségek | 77,4% románok 17,6% magyarok 3,3% németek[2] | ||
| Vallás | ortodoxok, görög katolikusok, katolikusok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3755 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Pozsony vármegye térképe | |||
 | |||
| Pozsony vármegye domborzati térképe | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsony vármegye témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
Alsó-Fehér vármegye (németül: Komitat Unterweißenburg, latinul: Comitatus Albensis Inferior, Albensis Transylvanensis, románul: Comitatul Alba de Jos) közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, a történelmi Erdély területén. A történelmi Fehér vármegye kettéosztásából jött létre egyes források szerint 1764-ben,[3] más forrás szerint 1744-ben.[4] Székelye Nagyenyed volt. Az egykori vármegye területe ma Románia része.
Földrajza
Alsó-Fehér vármegye szomszédai: nyugaton Hunyad vármegye, délen Szeben vármegye, keleten Kis-Küküllő és Nagy-Küküllő vármegyék, illetve Szeben vármegye, míg északon Torda-Aranyos vármegye.
A Marostól északra eső részét az Erdélyi-érchegység tagjai ágazzák be. Több helyen 1300 m fölé emelkedik (Dombó 1371 m, Lakusti csúcs 1316 m, Fenési kecskekő 1312 m). A Maros, mely egy darabig határát képezi, kelet-délnyugati irányban átlósan metszi a vármegye földjét, és az Erdélyi-érchegységhez illetve a Bihar-hegységhez tartozó csoportjait, a bal parton elterülő Küküllőmenti-dombságtól elválasztja. A Maros jobb partján emelkedő, havasi jellegű hegycsoportokat az Ompoly folyó Aranyosmelléki- és Ompolymelléki-hegységre különíti el. Az Aranyosmelléki-hegység az Aranyostól az Ompolyig terjed, és legnagyobb része a vármegyére esik. Természeti szépségekben bővelkedő, vadregényes, szaggatott hegység, melyet számos mély hasadékvölgy szeli. Legmagasabb csúcsai az 1300 métert haladják meg (a már említettek mellett még ismeret a Vulkán 1264 m és a Detunáta 1182 m, valamint a vármegye legmagasabb pontja, a Torda-Aranyos és Alsó-Fehér vármegyék határán emelkedő Csórai-szirt 1440 m). Az Ompolyon túl a Marosig az Ompolymelléki-hegység alacsonyabb ugyan (Grohács 1103 m, Breáza 1123 m), de mindkét hegység zord és terméketlen, viszont sok az erdeje és a legelője. A Maros völgyének Nagyenyed és Sárd közt fekvő dombos és termékeny része, mely az Aranyosmelléki-hegység nyúlványa, Erdélyi-hegyalja név alatt ismeretes. A Maros bal partján elterülő Küküllőmenti-dombság, mely sehol sem ereszkedik 200 m alá, az Erdélyi-medence része. A területet a Nagy-Küküllő, és a belé ömlő számos patak öntözi.
A vármegye jelentékenyebb folyói a Maros, a Nagy-Küküllő, az Ompoly és a Kis-Székás. Az Aranyos északon egy darabig a vármegye határán folyik, majd Torda-Aranyos vármegye belső területein halad tovább. Később visszakanyarodik, és Marosújvár fölött ömlik a Marosba. A Kis-Küküllő és a Nagy-Küküllő Balázsfalvánál egyesül. A Sebesnek csak rövid szakasza van a vármegye területén, de Gyulafehérvárnál találkozik a Marossal, miután még Szeben vármegyében egyesül a Nagy-Székással, amely szinte végigfolyik a vármegye déli határvonalán. Tava mindössze Magyarigentől nem messze, a Lakusti tövében található Jézer-tengerszem.[5]
Éghajlata
Éghajlata a keleti részen igen kellemes, mérsékelt, a nyugatin zord, de egészséges, esőben bővelkedő. Gyulafehérváron az évi közepes hőmérséklet 9,6 °C, a legmelegebb hónap (július) közepes hőfoka nem emelkedik 20,6 °C-on túl, a januáré -3,3 °C; abszolút maximuma 35,4 °C, minimuma 24,0 °C.
Történelme
Alsó-Fehér vármegyét a 18. században hozták létre az addigi Fehér vármegye kettéválasztásával. Határait utoljára az 1876-os megyerendezés során módosították jelentősen, ekkor egy részét Torda-Aranyos vármegyéhez, néhány községét pedig Szeben vármegyéhez csatolták. 1918-ban (megerősítve 1920-ban a trianoni békeszerződés által) Alsó-Fehér vármegye Románia része lett. Az egykori vármegye területe ma nagyrészt a romániai Fehér megyéhez tartozik, de néhány községe Maros illetve Szeben megyében található.
Lakosság
- A lakosság száma 1880-ban 178 021 volt. Közülük 25 815 magyar (14,5%), 6 972 német (3,92%), 135 439 román (76,1%) anyanyelvű volt.
- A megye lakóinak száma 1881-ben 178 021 volt, most (1889) 193 072; ezek között van 30 181 (15,63%) magyar, 7 639 német, 151 397 román;
- vallás szerint 8 943 római katolikus, 74 132 görögkatolikus, 80 353 ortodox, 5813 evangélikus, 19 472 református, 1046 unitárius és 3280 zsidó.
1910-ben a vármegyének összesen 221 618 lakosa volt, amelyből:
- 171 483 (77,38%) román nemzetiségű
- 39 107 (17,65%) magyar nemzetiségű
- 7269 (3,28%) német nemzetiségű
A magyarok legnagyobb része a vármegye városaiban élt: Gyulafehérváron, Nagyenyeden, Vízaknán.
Foglalkozásra nézve túlnyomóan földmívelők és állattenyésztők; a bányászat szinten jelentékeny kereseti ág. A megye ipara és kereskedése jelentéktelen; Magyarigen nagy kőbányáiból kitűnő mészkövet szállítanak. Nagyenyeden, Dombón, Abrudbányán, Balázsfalván és Gyulafehérváron nagy mennyiségű téglát és cserepet égetnek; Nagyenyeden hajlított bútorgyár, szövőgyár, több helyen gőzmalom s szeszgyár van.
Közigazgatás
Alsó-Fehér vármegye 8 járásra oszlott s területén 177 község és 4 rendezett tanácsú város volt; a községek közül csak 8 haladta meg a 2000 lakót, a többi aránylag kicsiny. A megye az országgyűlésre 7 képviselőt küldött. Székhelye Nagyenyed.
- Alvinci járás, székhelye Alvinc
- Balázsfalvi járás, székhelye Balázsfalva
- Kisenyedi járás, székhelye Vízakna
- Magyarigeni járás, székhelye Magyarigen
- Marosújvári járás, székhelye Marosújvár
- Nagyenyedi járás, székhelye Nagyenyed
- Tövisi járás, székhelye Tövis
- Verespataki járás, székhelye Verespatak
Ezen kívül volt négy rendezett tanácsú város:
Közlekedés, oktatás
A megyét három vasút szeli; országútja számos és jó; vízi közlekedése a Maroson van, melyen a tutajozás nagyban folyik.
Közoktatásügye sok kívánni valót hagy hátra; (1890) „28 943 tanköteles gyermeke közül 11 446 (39,5%) nem járt iskolába. Az elemi iskolák száma 269 (köztük 16 állami); ezen kívül van 1 polgári iskola és 5 kisdedóvó; Abrudbányán, Gyulafehérvárott s Nagyenyeden iparostanulói tanfolyamokat tartanak fenn; középiskolák vannak Gyulafehérvárott kat. és Balázsfalva gör. kat. főgimnázium, Nagyenyeden ref. gimnázium; továbbá ugyanott vincellérképző, Gyulafehérvárott kereskedőtanonc-iskola.”
Gazdasági élet
Főbb terményei gabonaneműek, nevezetesen szép és jó búza, rozs (gabonapiacok Gyulafehérvár; Nagyenyed), jó bor (celnai és csombordi), kukorica, kender, burgonya, gyümölcs és tömérdek fa. A megye területéből 131 052 hektár szántóföld, 5 247 ha kert, 4 244 ha szőlő, 6 351 ha rét és kaszáló, 45 253 ha legelő, 166 ha nádas, 93 296 ha erdő ebből 37 479 ha tölgyes, 5 249 ha bükkös, a többi fenyves.
Állattenyésztése jelentékeny, nagyobb gulyák Nagyenyeden, Magyargombáron, Lőrincrévén és Balázstelken vannak. Igen jelentékeny a juhtenyésztés. A megyében volt (1886) 764 ló, (1880) 58 919 magyar fajtájú s 1 676 színes fajtájú szarvasmarha, 367 hízó marha s 1 843 bivaly; továbbá 130 476 magyar vagy erdélyi juh s 2 726 nemesített juh; 4 252 kecske. A folyókban sok a hal.
Ásványokban a megye nyugati része nagyon gazdag, arany tekintetében a leggazdagabb; arany- és ezüstre bányásznak Abrudbánya, Bucsum, Verespatak határában, azon kívül ólom, ón s vas képezik a bányászat tárgyait; Marosújváron s Vízaknán nagy sóbányák vannak.
Kapcsolódó szócikkek
Hivatkozások
- ↑ Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II, 2001, 9632154193, Kepecs József
- ↑ Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941). Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1996. 14. o. ISBN 9632151046
- ↑ Benkő József: Transsilvania specialis. Bukarest, Kolozsvár: Kriterion. 1999. 137. o.
- ↑ Bereznay András: Erdély történetének atlasza. Somorja: Méry Ratio. 2011. 140. o.
- ↑ http://72varmegye.eu/varmegye/Also-Feher
Források
- Bokor József (szerk.). Alsó-Fehérmegye, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
