„Kaán Károly” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4E:1E14:4300:A094:A942:8A40:C445 (vita) szerkesztéséről Szalax szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
aNincs szerkesztési összefoglaló
23. sor: 23. sor:


== Főbb művei ==
== Főbb művei ==
[[Fájl:Kaán Károly sírja.JPG|bélyegkép|180px|<center>Kaán Károly sírja a [[Farkasréti temető]]ben (6/4)]]
[[Fájl:Kaán Károly sírja.JPG|bélyegkép|180px|<center>Kaán Károly sírja a [[Farkasréti temető]]ben (6/4)</center>]]


*[http://erdeszetilapok.oszk.hu/00886/pdf/00886_477-495.pdf ''Nemzeti akczió és erdőgazdaság,''] in: ''[[Erdészeti Lapok]],'' 1902. 4. sz.
*[http://erdeszetilapok.oszk.hu/00886/pdf/00886_477-495.pdf ''Nemzeti akczió és erdőgazdaság,''] in: ''[[Erdészeti Lapok]],'' 1902. 4. sz.

A lap 2021. május 6., 13:21-kori változata

Kaán Károly
Született1867. július 12.[1]
Nagykanizsa
Elhunyt1940. január 28. (72 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • politikus
  • erdőgazdálkodási mérnök
Tisztségeállamtitkár (1924–1925, Földművelésügyi Minisztérium)
IskoláiSelmeci Akadémia (–1890)
KitüntetéseiMagyar Örökség díj (2012)
SírhelyeFarkasréti temető (6/4-1-150)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaán Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kaán Károly (Nagykanizsa,[3] 1867. július 12.Budapest, 1940. január 28.) magyar erdőmérnök, gazdaságpolitikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Nevéhez fűződik a magyarországi erdőgazdálkodás újjászervezése, az Alföld fásítási programja és a korszerű állami természetvédelem megszületése.

Életpályája

Középiskoláit szülővárosában, Nagykanizsán végezte. 1885–1889 között a selmecbányai bányászati és erdészeti akadémia hallgatója volt, erdészoklevelét 1890-ben szerezte meg. 1889-ben a besztercebányai erdőigazgatáshoz osztották be, ahol 1892-től erdészjelöltként, 1895-től erdészként dolgozott. 1898-ban állami ösztöndíjjal a karlsruhei műszaki főiskolán, valamint a badeni fekete-erdei erdőgazdaságban folytatott tanulmányokat. Ezt követően hosszabb tanulmányutat tett Ausztriában, Bukovinában, Galíciában és Dél-Németországban. 1901-ben főerdészi, 1907-ben erdőmesteri kinevezést kapott. 1908-ban áthelyezték a földművelésügyi minisztérium kincstári erdőket felügyelő I/B. főosztályára. 1912-től mint főerdőtanácsos a kincstári erdők gazdasági és igazgatási ügyeiért felelős I/B. I. osztály munkáját vezette. 1914-től természetvédelmi kormánybiztos volt, 1916-ban pedig a kincstári erdők I/B. főosztályának vezetője lett. 1918-ban a Károlyi-kormányban az erdőigazgatás országos vezetőjévé nevezték ki és pozícióját a Tanácsköztársaság idején is megtartotta. 1919-ben az erdő- és faügyek kormánybiztosa lett, 1924-ig helyettes államtitkári, 1924–1925-ben címzetes államtitkári címmel. 1925-ben nyugdíjba vonult és hátralévő éveit a természetvédelemnek szentelte. 1938-tól haláláig az Országos Természetvédelmi Tanács elnökeként tevékenykedett.

Munkássága

Kaán Károly emléktáblája a Budapest XII. kerületi Szilágy Erzsébet fasor 10. szám alatt

Az országos erdőgazdálkodás erős kezű szakembere volt, sokat tett az erdei termékek gazdasági haszonvételének racionalizálásáért, emellett újjászervezte az állami erdőigazgatás rendszerét. A fakitermelő vállalatok rablógazdálkodásának megfékezésére sürgette az állami beavatkozást. Miután Magyarország erdőterületeinek 84%-át 1920-ban a trianoni szerződéssel elveszítette és faínség veszélyeztette az országot, Kaán figyelmét, kezdeményezőkészségét és szakértelmét az Alföld átfogó fásítási terveinek szentelte. Fáradozásainak köszönhetően 1923-ban született meg az Alföld-fásítási törvény (1923. évi XIX. tc.), s a törvényben foglaltak alapján megindultak a munkálatok. Noha a terv végül csak részlegesen valósult meg, az alföldi erdő- és fás területek számottevően gyarapodtak. Kaán ezen túl egyik előharcosa volt a modern szemléletű természetvédelemnek, erőfeszítéseinek köszönhetően született meg 1935-ben az erdő- és természetvédelemről szóló törvény (1935. évi IV. tc.), amely elrendelte a védelem alatt álló növény- és állatfajok körét, valamint a természeti értékek védelmében lehetővé tette a kármegelőző állami kisajátítást is. Nyugdíjas éveiben gazdaságpolitikai kérdésekkel, erdészet- és gazdaságtörténeti kutatásokkal is foglalkozott.

Díjai, elismerései

Tudományos eredményei elismeréseként 1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1920–1923 között az Országos Erdészeti Egyesület alelnöki tisztét töltötte be, 1940-től pedig a társaság tiszteleti tagja volt. A finn erdészettudományi társaság már korábban, 1934-ben tiszteleti tagjává választotta, 1938-ban pedig a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karának tiszteletbeli doktora lett.

Emlékezete

Tiszteletére az Országos Erdészeti Egyesület 1984-ben Kaán Károly-emlékérmet alapított, amellyel az erdőgazdálkodásban és természetvédelemben kiemelkedő munkásságú személyeket jutalmazzák. Nevét viseli a Nagy-Hárs-hegy (Budapest) csúcsán álló Kaán Károly-kilátó, a Szent György-hegyen található Kaán Károly turistaház (kulcsosház) és a Visegrádi-hegységben a Kaán Károly-forrás.

Főbb művei

Kaán Károly sírja a Farkasréti temetőben (6/4)

Jegyzetek

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07171.htm, Kaán Károly, 2017. október 9.
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 30.)
  3. A Magyar nagylexikon ban születési helyeként tévesen Tótkomlós szerepel.

Források

További információk