„Vilhelm Bjerknes” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Pályafutás: 1 link korr. (egységesítés, magyarítás)
a →‎Pályafutás: 1 link korr.
3. sor: 3. sor:


== Pályafutás ==
== Pályafutás ==
'''1893'''-ban matematika tanárkánt érkezett a [[Stockholmi Egyetem|Stockholmi Műszaki Egyetemre]], két évvel később az alkalmazott mechanika és matematikai fizika professzorává avatták. Itt mutatta be alapvető az összefüggéseket a ''folyadék dinamika'' és a ''termodinamika között''. Cirkulációs tételében általánosította [[Helmholtz]] (1858) és [[Kelvin]] (1867) által előterjesztett elméleteket. Ennek segítségével Bjerknes rájött hogyan lehet hidrodinamikai és termodinamika egyenletekkel kiszámítani az inhomogén folyadékokban lejátszódó mozgásokat. Svéd kémikus kollégái [[Svante Arhenius]] és az óceanográfus [[Otto Peterson]] bátorítására légköri és óceáni mozgások elméletein kezdett dolgozni.
'''1893'''-ban matematika tanárkánt érkezett a [[Stockholmi Egyetem|Stockholmi Műszaki Egyetemre]], két évvel később az alkalmazott mechanika és matematikai fizika professzorává avatták. Itt mutatta be alapvető az összefüggéseket a ''folyadék dinamika'' és a ''termodinamika között''. Cirkulációs tételében általánosította [[Helmholtz]] (1858) és [[Kelvin]] (1867) által előterjesztett elméleteket. Ennek segítségével Bjerknes rájött hogyan lehet hidrodinamikai és termodinamika egyenletekkel kiszámítani az inhomogén folyadékokban lejátszódó mozgásokat. Svéd kémikus kollégái [[Svante Arrhenius]] és az oceanográfus [[Otto Peterson]] bátorítására légköri és óceáni mozgások elméletein kezdett dolgozni.


'''1904'''-ben jelent meg úttörő cikke a ''Meteorologische Zeitschrift'' német nyelvű meteorológiai folyóiratban. A főcím a következő volt: "Az időjárás mint probléma mechanikai és fizikai szempontból"
'''1904'''-ben jelent meg úttörő cikke a ''Meteorologische Zeitschrift'' német nyelvű meteorológiai folyóiratban. A főcím a következő volt: "Az időjárás mint probléma mechanikai és fizikai szempontból"

A lap 2021. április 25., 15:45-kori változata

Vilhelm Bjerknes
Született1862. március 14.[1][2][3][4][5]
Christiania[6]
Elhunyt1951. április 9. (89 évesen)[7][1][2][3][4]
Oslo[6]
Állampolgárságanorvég
Gyermekei
  • Jacob Bjerknes
  • Wilhelm Bjerknes
  • Kristian Bjerknes
SzüleiCarl Anton Bjerknes
Foglalkozása
Tisztségeprofesszor
IskoláiOslói Egyetem
Kitüntetései
  • Knight Grand Cross of the Order of St. Olav‎
  • Fridtjof Nansen tökéletességi díj (matematika-természettudományok osztály) (1908)[8]
  • Alexander Agassiz Medal (1926)[9]
  • Fellow of the Royal Society of Edinburgh (1930)[10]
  • Symons Gold Medal (1932)[11]
  • Buys Ballot Medal (1933)[12]
  • Foreign Member of the Royal Society (1933. május 25.)[13]
  • Gunnerus-medál (1938)[14]
  • Vega Medal (1939)[15]
SírhelyeVår Frelsers gravlund (1951. június 8. – , 10578, Oslo)[16]
Vilhelm Bjerknes aláírása
Vilhelm Bjerknes aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Vilhelm Bjerknes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vilhelm Friman Koren Bjerknes (Christiania, 1862. március 14. – Oslo, 1951. április 9.) norvég fizikus, matematikus, a bergeni iskola és a numerikus meteorológia megalapítója. A norvég Carl Bjerknes fia, elsőként dolgozta ki a hidrodinamikának és termodinamikának egy olyan szintézisét, amely jól alkalmazhatónak bizonyult a nagy skálájú légköri és óceáni cirkuláció leírására. 1904-ben a Meteorologische Zeitschrift folyóiratban publikált írásában felvázolja a numerikus időjárás-előrejelzés alapjait.

Pályafutás

1893-ban matematika tanárkánt érkezett a Stockholmi Műszaki Egyetemre, két évvel később az alkalmazott mechanika és matematikai fizika professzorává avatták. Itt mutatta be alapvető az összefüggéseket a folyadék dinamika és a termodinamika között. Cirkulációs tételében általánosította Helmholtz (1858) és Kelvin (1867) által előterjesztett elméleteket. Ennek segítségével Bjerknes rájött hogyan lehet hidrodinamikai és termodinamika egyenletekkel kiszámítani az inhomogén folyadékokban lejátszódó mozgásokat. Svéd kémikus kollégái Svante Arrhenius és az oceanográfus Otto Peterson bátorítására légköri és óceáni mozgások elméletein kezdett dolgozni.

1904-ben jelent meg úttörő cikke a Meteorologische Zeitschrift német nyelvű meteorológiai folyóiratban. A főcím a következő volt: "Az időjárás mint probléma mechanikai és fizikai szempontból" Több mint 100 éve írta le Vilhelm Bjerknes az alábbi mindmáig érvényes megállapítását az előrejelzésről:

  1. „… a jövőben a légköri állapotok törvény szerint a korábbiakból fejlődnek ki, így a meteorológiai előrejelzés problémájának megoldásához elegendő megfelelő pontossággal ismernünk a légkör állapotát egy adott pillanatban, valamint azokat a fizikai törvényszerűségeket, melyek alapján az egyik légköri állapot a másikból kifejlődik”.
  2. „… egy időpontra a légköri jellemzők értékeit a következő egyenletek alapján számíthatjuk ki: a három hidrodinamikai mozgásegyenlet, a kontinuitási egyenlet, a légkör állapotegyenlete és a termodinamika két főtétele”.

Az előrejelzések gyakorlati megvalósítása ekkor még lehetetlen volt, sok szakember háromhavi munkájával sikerült csak egy három órás előrejelzést végigszámolni. Fél évszázadot kellett még várni a nagy-teljesítményű számítógépek megjelenésére, melyek műveleti sebessége már lehetővé tette a numerikus előrejelzést.

1905-ben a Washingtoni Carnegie Intézetben tartott előadást az előrejelzési problémákról. Előadásában két meghatározó problémát ismertetett:

  1. Diagnosztikai probléma: a légkör pillanatnyi fizikai, mechanikai állapotának meghatározása
  2. Előrejelzési probléma: a fizikai törvények segítségével nem lehet elég gyorsan kiszámolni a folyamatosan változó légtömegek fizikai, mechanikai állapotát

A következő 35 évben Bjerknes szervesen részt vett a Carnegie Intézet alkalmazott zónameteorológiai és óceanográfiai kutatásaiban.

1907-ben Bjerknes visszatért Norvégiába. Még 1912 előtt a Christianiai Egyetem professzorává avatták, majd az újonnan alakult Lipcsei Geofizikai Intézet vezetőjévé.

Bergeni Geofizikai Intézet

Vilhelm Bjerknes 55 évesen 1917-nen megalapította a Bergeni Geofizikai Intézetet, melyet a szakirodalom a híres „Bergeni iskola”-ként tart számon. E műhely munkájába olyan neves tudósok kapcsolódtak be, mint T. Bergeron, H. Solberg vagy C. G. Rossby, a Rossby hullámok névadója. Néhány év alatt kiemelkedő jelentőségű tudományos munkák születtek. Itt készültek az időjárási frontoknak, mint hideg és meleg légtömegek határterületeinek első igényesebb elemzése. Kidolgozták a mérsékeltövi ciklonok keletkezésének modelljét és polár front-elméletet. Elméleti megfontolásokkal és mérési eredményekkel alátámasztva feltérképezték a mérsékeltövi ciklonok szerkezetét, felhő- és csapadékrendszerét, útvonalát, élettartamát. Itt készültek az első, az időjárás-előrejelzésére szolgáló analizált térképek, a szinoptikus térképek. A két világháború között ennek az intézetnek nagy teorikusai emelték a meteorológiát önálló elméleti tudománnyá a fizikai hidrodinamika terén kifejtett munkásságukkal.

Szinoptikus térkép az ábra egy talajszinti térképet mutat, melyen jól látszanak az alacsony és magas nyomású centrumok, s az őket elválasztó hidegfront szakaszok, (a front vonalán háromszögekkel), illetve a meleg frontok (a front vonalán félkörökkel).

Jacob Bjerknes

Vilhelm Bjerknes fia Jacob Bjerknes (1897-1975) is itt dolgozott, immár a család harmadik generációja képviseletében, egész életében a nagytérségű légkör-óceán kölcsönhatásokkal, a légköri oscillációs folyamatokkal és az éghajlatváltozással foglalkozott.

Jegyzetek

  1. ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  2. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Norsk biografisk leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven). Kunnskapsforlaget. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бьеркнес Вильгельм Фриман Корен, 2017. február 25.
  7. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бьеркнес Вильгельм Фриман Корен, 2015. szeptember 27.
  8. ↑ Den matematisk-naturvitenskapelige klasse 1900-1940. Norvég Tudományos Akadémia. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 1.)
  9. ↑ Alexander Agassiz Medal. Nemzeti Tudományos Akadémia (USA). (Hozzáférés: 2019. március 1.)
  10. ↑ MacTutor History of Mathematics archive
  11. ↑ English Wikipedia community: Wikipedia (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. március 14.)
  12. ↑ Laureates Buys Ballot Medal. Holland Királyi Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2019. március 1.)
  13. ↑ List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society
  14. ↑ Gunnerusmedaljen. Royal Norwegian Society of Sciences and Letters. (Hozzáférés: 2019. március 1.)
  15. ↑ Sällskapets medaljörer. Swedish Society for Anthropology and Geography. (Hozzáférés: 2019. március 1.)
  16. ↑ Gravnr: 01.054.05.009. Gravferdsetaten i Oslo kommune. (Hozzáférés: 2017. október 28.)

Források

  1. A meteorológia alapjai, p.:8-17 Dr. Bartholy Judit 2009
  2. Meteorologische Zeitschrift nr. 21, p.:1-7: "Das Problem der Wettervorhersage, betrachtet vom Standpunkte der Mechanik und der Physik". 1904.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vilhelm_Bjerknes&oldid=23811802”