Centurio

Centurio öltözékének modern rekonstrukciója

A centurio az ókorban a római légió egy centuriájának vezetője volt. A rang a mariusi hadseregreform (i.e. 107.) eredményeként jelent meg.

Név

Az elnevezés latinul "centurio", görög forrásokban κεντυρίων vagy hekatontarch (ἑκατόνταρχος), míg a Bizánci Birodalom idején kentarch (κένταρχος). A kifejezés utal a centuriára, amelyet ez a tiszt vezetett.

Fejlődése

A köztársaság időszaka

A Római Köztársaság idején a minden egyes légiót 30 manipulus alkotott, és mindegyik manipulus élén 1-1 centurio állt. Később a manipulusokat 2 centuriára osztották, így a centuriók száma is megduplázódott. A császárság alatt is ez a szerveződési rendszer maradt fenn. A köztársaság idején rangfokozatuk függött attól, hogy hastati, principes vagy triarii centurióba tartoztak, vagy aszerint, hogy a manipulus első vagy második centuriájában szolgáltak. Az első centúrió, vagyis a jobb szárny centuriója (centurio prior) mindig az egész manipulust vezette, tehát idősebb és tapasztaltabb volt a bal szárny parancsnokánál (centurio posterior).

A császárság kora

A császárság korában a nehézgyalogság fegyverzetének egységesítése miatt a triarii, principes és hastati megkülönböztetés már csak a centuriók rangjelzésében tartotta fenn magát. Az első - dupla erejű - cohors csak öt centuriaból állt, az öt centurio rangelnevezése a következő: primus pilus, princeps prior, hastatus prior, princeps posterior és hastatus posterior. A többi cohors vonatkozásában a következő rangok ismeretesek: pilus prior, princeps prior, hastatus prior, pilus posterior, princeps posterior, hastatus posterior. A centuriók tiszti létszámba tartoztak, és egyben ez volt az egyetlen tiszti rang, amelyet a közkatonák és altisztek hosszú és fáradságos szolgálattal elérhettek.

A lovagrendűek cursus honorumuknak megfelelően általában a centuriónál magasabb rangban egy segédcsapat praefectusaként kezdték katonai szolgálatukat. A császár különös engedélyével azonban lovagrendűek is megkezdhették pályafutásukat centurióként. Ez csábítóbb volt a lovagok számára, mint a tribunusi hivatal, ahol semmilyen jövedelemhez nem juthattak. A centurio már nem léphetett előbbre a légióban, ezért a legtöbben, ha szolgálati idejük letelt, a magánéletbe vonultak vissza. Minthogy a centurio rendszerint 100 emberből álló csapat parancsnoka volt, megjelölése a feliratokon a 100-ast jelző C betű fordított alakja által történt.

Centuriok öltözéke

Alapvetően megegyezett a legionarius felszerelésével.

• Sisak

A sisak alapja a standard vas, vagy rézötvözetből készült sisak (galea) volt. Erre keresztbe fordított toll sisakforgó került - ez nem csak dísz volt, a katonáknak ez segített megismerni vezetőjüket a harcban.

• Vért

Leggyakoribb viseletük a pikkely páncél (lorica squamata) lehetett, mely magas védelmi értéke ellenére, kényelmes volt. Magas zsoldjuk miatt ezt a drágább páncélt is megengedhették maguknak. Lehetőségeiktől függően izomvértet (lorica musculata) is viselhettek. Ezenkívül lábszárvértet (ocrea) is hordhattak - olykor díszített kivitelben.

• Kitüntetések

Korabeli ábrázolásokon szinte kivétel nélkül viselik kitüntetéseiket (phalea), amelyeket - szám szerint 5-9 darabot - bőrheveder tartott a mellkasukon a vért felett.

• Fegyverzet

Ez is megegyezett a legionariusok fegyverzetével. A centurio (a többi légióssal ellentétben) mindig a bal oldalán viselte a gladiust (kardot), és általában tőrt (pugio) is hordott magánál.

• Pálca

Rangjelzésként vékony szőlőfa botot hordozott a tiszt, amely testi fenyítésre is kiválóan alkalmas eszköz volt.

• Köpeny

A köpeny - melynek színe a későbbi képeken, filmeken mindig vörös, bár erre kevés a bizonyíték - szintén gyakori kiegészítő. Harcban ritkábban viselhették, mivel akadályozhatta a mozgást.

Források

• ↑ Római történeti kézikönyv: Havas László – Németh György – Szabó Edit: Római történeti kézikönyv. Budapest: Korona Kiadó. 2001. ISBN 963 9191 75 2  
• ↑ Pecz: Ókori lexikon – Centurio: Pecz Vilmos: Ókori lexikon – Centurio. mek.oszk.hu
• Kész Barnabás: A világ nagy harcosai