„Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
14. sor: | 14. sor: | ||
{{BS-table}} |
{{BS-table}} |
||
{{BS|KBHFa|0|'''[[Nyugati pályaudvar|Budapest-Nyugati pályaudvar]]''' {{ikonBKK|M3}}}} |
{{BS|KBHFa|0|'''[[Nyugati pályaudvar|Budapest-Nyugati pályaudvar]]''' {{ikonBKK|M3}}}} |
||
{{BS|SKRZ-Yu |
{{BS|SKRZ-Yu||[[Ferdinánd híd]]}} |
||
{{BS|eABZg+l |
{{BS|eABZg+l||megszűnt kiágazás a raktári [[iparvágány]]ok felé}} |
||
{{BS|SKRZ-Ao |
{{BS|SKRZ-Ao||[[Dózsa György út (Budapest)|Dózsa György út]]}} |
||
{{BS|ABZg+l |
{{BS|ABZg+l||[[iparvágány]] a Hun utcai honvédség felé}} |
||
{{BS|SKRZ-Au |
{{BS|SKRZ-Au||[[Hungária körgyűrű|Róbert Károly körút]]}} |
||
{{BS|ABZgl+l|3,5|{{vvr|2|2}} |
{{BS|ABZgl+l|3,5|<small>{{vvr|2|2}} [[Esztergom]], {{vvr|70|70}} és {{vvr|71|71}} [[Vác]] felé ''([[Városliget]]i elágazás)'' <small>}} |
||
{{BS|SKRZ-Au||{{Autóutak|H-A|3}} [[Kacsóh Pongrác út]]}} |
{{BS|SKRZ-Au||{{Autóutak|H-A|3}} [[Kacsóh Pongrác út]]}} |
||
{{BS|SKRZ-Ao||[[Thököly út]]}} |
{{BS|SKRZ-Ao||[[Thököly út]]}} |
||
{{BS|HST|4,2|'''[[Zugló megállóhely|Zugló mh.]]'''}} |
{{BS|HST|4,2|'''[[Zugló megállóhely|Zugló mh.]]'''}} |
||
{{BS|SKRZ-Ao||[[Kerepesi út]]}} |
{{BS|SKRZ-Ao||[[Kerepesi út]]}} |
||
{{BS|ABZg+r |
{{BS|ABZg+r||iparvágány a Honvédség felé}} |
||
{{BS|eHST|6|Ferencz József laktanya}} |
{{BS|eHST|6|Ferencz József laktanya}} |
||
{{BS|ABZg+l||üzemi vágányok a [[Budapesti Közlekedési Zrt.|BKV]] Fehér úti telepe és a [[H8-as és H9-es HÉV|HÉV]] felé}} |
{{BS|ABZg+l||<small>üzemi vágányok a [[Budapesti Közlekedési Zrt.|BKV]] Fehér úti telepe és a [[H8-as és H9-es HÉV|HÉV]] felé<small>}} |
||
{{BS|eDST|6,9|[[Kőbányai teherpályaudvar]]}} |
{{BS|eDST|6,9|[[Kőbányai teherpályaudvar]]}} |
||
{{BS|ABZgl||elágazás a {{vvr|80a|80a}} és a {{vvr|120a|120a}} felé („Királyvágány”)}} |
{{BS|ABZgl||elágazás a {{vvr|80a|80a}} és a {{vvr|120a|120a}} felé („Királyvágány”)}} |
||
{{BS|KRZu||[[37-es villamos (Budapest)|37-es villamos]]}} |
{{BS|KRZu||[[37-es villamos (Budapest)|37-es villamos]]}} |
||
{{BS|KRZu||{{vvr|80a|80a}}, {{vvr|120a|120a}} és a [[Körvasút]] hídja}} |
{{BS|KRZu||{{vvr|80a|80a}}, {{vvr|120a|120a}} és a [[Körvasút]] hídja}} |
||
{{BS|ABZg+r |
{{BS|ABZg+r||iparvágány a „[[Ganz vállalatok|Ganz]]-[[ERDÉRT]]”-be}} |
||
{{BS|HST|7,9|[[Kőbánya alsó megállóhely|Kőbánya alsó mh.]]}} |
{{BS|HST|7,9|[[Kőbánya alsó megállóhely|Kőbánya alsó mh.]]}} |
||
{{BS|SKRZ-Ao |
{{BS|SKRZ-Ao||Kőbányai út}} |
||
{{BS|SKRZ-YBUE|||Kőér utca}} |
{{BS|SKRZ-YBUE|||Kőér utca}} |
||
{{BS|ABZgl|| |
{{BS|ABZgl||<small>a Pestszentlőrinci üzemek vontatóvágányának kiágazása<small>}} |
||
{{BS|ABZg+r||elágazás a [[Ferencváros pályaudvar]] felé}} |
{{BS|ABZg+r||elágazás a [[Ferencváros pályaudvar]] felé}} |
||
{{BS|ABZg+r||üzemi vágány a [[M3-as metróvonal|3-as metró]] Kőér utcai járműtelepe felé}} |
{{BS|ABZg+r||<small>üzemi vágány a [[M3-as metróvonal|3-as metró]] Kőér utcai járműtelepe felé<small>}} |
||
{{BS|S+BHF|10,6|'''[[Kőbánya-Kispest vasútállomás|Kőbánya-Kispest]]''' {{ikonBKK|M3}}}} |
{{BS|S+BHF|10,6|'''[[Kőbánya-Kispest vasútállomás|Kőbánya-Kispest]]''' {{ikonBKK|M3}}}} |
||
{{BS|SKRZ-Au |
{{BS|SKRZ-Au||Sibrik Miklós út}} |
||
{{BS|ABZgl||{{vvr|100a|100a}} [[Szolnok]] felé}} |
{{BS|ABZgl||{{vvr|100a|100a}} [[Szolnok]] felé}} |
||
{{BS|eABZg+l||egykori iparvágány a Kispesti Textilgyár felé}} |
{{BS|eABZg+l||egykori iparvágány a Kispesti Textilgyár felé}} |
||
45. sor: | 45. sor: | ||
{{BS|SKRZ-YBUE||[[Üllői út]]}} |
{{BS|SKRZ-YBUE||[[Üllői út]]}} |
||
{{BS|BHF|14|[[Kispest vasútállomás|Kispest]]}} |
{{BS|BHF|14|[[Kispest vasútállomás|Kispest]]}} |
||
{{BS|eABZg+r||egykori iparvágány a volt Vörös Csillag Traktorgyár felé}} |
{{BS|eABZg+r||<small>egykori iparvágány a volt Vörös Csillag Traktorgyár felé<small>}} |
||
{{BS|eKRZ||egykori [[51-es villamos (Budapest, 1938–1983)|51-es villamos]]}} |
{{BS|eKRZ||egykori [[51-es villamos (Budapest, 1938–1983)|51-es villamos]]}} |
||
{{BS|ABZg+r||iparvágány a Gránitgyár felé}} |
{{BS|ABZg+r||iparvágány a Gránitgyár felé}} |
||
51. sor: | 51. sor: | ||
{{BS|eABZg+l||egykori iparvágány a Volán volt telepe felé}} |
{{BS|eABZg+l||egykori iparvágány a Volán volt telepe felé}} |
||
{{BS|kABZg3||elágazás a [[Burma-vasút]] és a {{vvr|150|150}}-es vonal felé}} |
{{BS|kABZg3||elágazás a [[Burma-vasút]] és a {{vvr|150|150}}-es vonal felé}} |
||
{{BS|eKRZ+xk4||"[[Burma-vasút|Nagy Burma vasút]]" a {{vvr|100a|100a}} és a 150-es vonalak között}} |
{{BS|eKRZ+xk4||<small>"[[Burma-vasút|Nagy Burma vasút]]" a {{vvr|100a|100a}} és a 150-es vonalak között<small>}} |
||
{{BS|HST|18|[[Pestszentimre felső megállóhely|Pestszentimre felső]]}} |
{{BS|HST|18|[[Pestszentimre felső megállóhely|Pestszentimre felső]]}} |
||
{{BS|SKRZ-YBUE||Nemes utca}} |
{{BS|SKRZ-YBUE||Nemes utca}} |
||
66. sor: | 66. sor: | ||
{{BS|eABZg+r||Egykori [[iparvágány]] az ócsai rakodótelep felé}} |
{{BS|eABZg+r||Egykori [[iparvágány]] az ócsai rakodótelep felé}} |
||
{{BS|BHF|33|[[Ócsa vasútállomás|Ócsa]]}} |
{{BS|BHF|33|[[Ócsa vasútállomás|Ócsa]]}} |
||
{{BS|eABZgl||Egykori iparvágány az ócsai [[Magyar Honvédség|HM]] üzemanyagraktár felé}} |
{{BS|eABZgl||<small>Egykori iparvágány az ócsai [[Magyar Honvédség|HM]] üzemanyagraktár felé<small>}} |
||
{{BS|eHST|36|Ócsai szőlők}} |
{{BS|eHST|36|Ócsai szőlők}} |
||
{{BS|eHST|39|Inárcsi szőlőtelep}} |
{{BS|eHST|39|Inárcsi szőlőtelep}} |
||
89. sor: | 89. sor: | ||
{{BS|HST|82|[[Alsóméntelek megállóhely|Alsóméntelek]]}} |
{{BS|HST|82|[[Alsóméntelek megállóhely|Alsóméntelek]]}} |
||
{{BS|HST|84|[[Nagynyír megállóhely|Nagynyír]]}} |
{{BS|HST|84|[[Nagynyír megállóhely|Nagynyír]]}} |
||
{{BS|eABZg+r||egykori [[Hetényegyháza–Kerekegyháza-vasútvonal]]}} |
{{BS|eABZg+r||<small>egykori [[Hetényegyháza–Kerekegyháza-vasútvonal]]<small>}} |
||
{{BS|BHF|85|[[Hetényegyháza vasútállomás|Hetényegyháza]]}} |
{{BS|BHF|85|[[Hetényegyháza vasútállomás|Hetényegyháza]]}} |
||
{{BS|ABZg+l||iparvágány a hetényegyházi HM olajraktárhoz}} |
{{BS|ABZg+l||iparvágány a hetényegyházi HM olajraktárhoz}} |
A lap 2021. április 21., 15:34-kori változata
Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-
vasútvonal | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Lajosmizse állomás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vonalszám: | 142 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vonal: | 142 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hossz: | 98 km | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nyomtávolság: | 1435 mm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Üzemeltető: | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Maximális sebesség: | 60 km/h | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Budapest–Lajosmizse-Kecskemét vasútvonal a MÁV 142-es számú vasútvonala, zömében egyvágányú és nem villamosított, állomásközi közlekedésre berendezett vasúti mellékvonala. Kezdőpontja a Nyugati pályaudvar. Forgalmi szempontból két részre oszlik, a Nyugati–Lajosmizse szakasz a budapesti agglomeráció hivatásforgalmát, míg a Lajosmizse–Kecskemét szakasz inkább a környező tanyavilág és Kecskemét környéki kisebb települések forgalmát szolgálja. Hossza 98 km. A Budapest–Esztergom-vasútvonal villamosítása után az egyetlen olyan budapesti elővárosi vasútvonal, amelyik nem villamosított.
Története
A mai 142-es vasútvonal két részletben épült. 1889. június 8-án nyílt meg a Budapest-Lajosmizsei vonal, amelyet a Budapest-Lajosmizsei HÉV épített. A forgalmat - a korabeli helyiérdekű vasutakra jellemző módon - a MÁV bonyolította le a kezdetektől fogva. Ennek a vonalnak meghosszabbításaként nyílt meg 1905. február 6-án a 20,5 km-es Lajosmizse-Kecskemét, illetve a belőle leágazó 9 km hosszú Kisnyír–Kerekegyháza-vasútvonal (a mai Hetényegyháza állomás neve Kisnyír volt).[1][2] A vonalakat a Kecskemét-Lajosmizse-Kerekegyháza HÉV építette. A két HÉV társaság 1908-ban egyesült Budapest-Tiszai HÉV néven. Ezeken a vonalakon az eredeti pálya a helyiérdekű szabvány szerint 9 méter hosszú "i" sínekből (23,6 kg/m) épült kavicságyazattal. 1937-ben az ágyazatot zúzottkőre, a síneket új, 24 méter hosszú "c" sínekre cserélték Kecskemét-Lajosmizse között az aljak talpfák maradtak. A Hetényegyháza-Kerekegyháza vonal nem épült át, eredeti állapotában szűnt meg 1975. január elsejével.
1974 végére elkészült a Kecskemét és Kecskemét-Alsó állomások között az 5-ös főút Kiskunfélegyházai úti felüljárója. Ennek megnyitásával vált megszüntethetővé a Kecskemét-Alsó vasútállomás melletti szintbeni útkereszteződés. Az új felüljáró volt a vonal első ilyen jellegű műtárgya.[3] Lajosmizse és Kecskemét között is számos útátjárót számoltak fel az 1970-es években, ezek közül a legjelentősebb a Kecskemét-Hetényegyháza közút átjáróinak kiváltása, amelyet az út áthelyezésével oldattak meg.[4]
Az 1980-as években a szórványos fejlesztések folytatódtak. 1982 nyarán készült el a Dabas vasútállomásról a gabonasilókhoz (Fehér Akác MgTSZ és Gabonaforgalmi és Malomipari Szolgáltató Vállalat) vezető iparvágány-csoport.[5] Szintén 1982-ben készült el Kecskemét alsó állomás fölött a mai 541-es főút Halasi úti felüljárója.[6] 1987-ben készült el Dabas vasútállomás épületének korszerűsítése. 1985 és 1987 között zajlott Kecskemét alsó állomás jelentős, elsősorban teherforgalmi célokat szolgáló bővítése. A vágányokat meghosszabbították és két burkolt rakodót építettek, illetve 1987-ben létesült a Külső Szegedi út vonalában álló vasbeton gyalogos felüljáró is.[7] 1990 és 1992 között a Szegedi Igazgatóság által készített tervek alapján, a korábbi átalakításával és bővítésével valósult meg Ócsa új felvételi épülete.[8][9] Az 1980-as évek közepén több éven át tartó pályafelújítás alatt készültek el azok a munkák, amelyek a következő két évtized során a vasútvonal működőképességét alapszinten szavatolták. Ezek közül a legjelentősebb a Dabastól Lajosmizséig tartó nyíltvonal, Ócsa állomás és a csatlakozó rövidebb vágányok átépítése volt. Ezeken később is fenn tudták tartani a 60 km/h-s sebességet, a rekonstrukcióból kimaradt részen azonban nem. Ez azonban az 1990-es években már nem folytatódott, így évtizedekre konzervált egy rendkívül kedvezőtlen állapotot: a fővároshoz közeli nagy utasszámú, elővárosin a vonatok jóval lassabban haladhatnak, mint a távoli, kevesebb utast vonzó szakaszokon.
A rendszerváltást megelőző években vetődött fel, hogy a vasútvonal Kecskemét belterületén átvezető nyomvonalát módosítják. Az elképzelés végül úgy konkretizálódott, hogy az M5-ös autópálya Kecskemétet elkerülő szakaszának építésével egy időben a vasútvonalat az autópálya külső peremén haladva vezetnék el a Fülöpszállási vasútvonalig, majd azon keresztül a kecskeméti nagyállomásig.[10][11][12] Az elgondolás az évtized végére a megvalósulást megelőző fázisába lépett: 1990-ben már a tervezési munkák zajlottak.[13] A rendszerváltást követő gazdasági átalakulás és az autópálya-építési program ideiglenes leállása a vasút-kihelyezési elképzeléseket előbb zárójelbe tette, majd feledésre is ítélte azokat. Az 1990-es évek a vasútvonal látványos műszaki hanyatlását hozták. Az évtized elején még kifutottak a szocialista időszakban megkezdett fejlesztések, aztán a vasútvonal egy majd másfél évtizeden át tartó leépülés állapotába került, amelynek ideje alatt a - 150-es vonalhoz hasonlóan - a budapesti elővárosi hálózat látványosan a legrosszabb pályaállapotával és gördülőállományával rendelkező vasútjává vált. Bizonyos években ezen a vonalon azonosították az összes fővárosba befutó vasútvonalon történt vandalizmusok több mint felét.[14][15][16]
A vasútvonalon Lajosmizse és Kecskemét között a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetelt, de 2010. július 4-én napi két vonatpárral újraindult.[17]
Pálya
A Lajosmizse-Kecskemét szakaszt legutóbb 2004-2006 között építették át a Cegléd–Szeged-vasútvonalból származó használt (1962-es gyártású) anyagokkal. Az új pálya hézagnélkülire hegesztett 48 kg/m sínekből és T jelű vasbetonaljakból áll.[18]
Engedélyezett sebesség
Kezdőpont | Végpont | Hossz [km] | Sebesség [km/h] |
---|---|---|---|
Nyugati pályaudvar | Kőbánya-Kispest | 10,6 | 80 |
Kőbánya-Kispest | Kispest | 3,4 | 60 |
Kispest | Dabas | 34 | 40 |
Dabas | Kecskemét | 50 | 60 |
Forgalom
A vonal forgalmi szempontból két részre tagozódik.
Budapest és Lajosmizse között
Budapest és Lajosmizse között a hetvenes évek óta 2018-ig jellemzően 418-as sorozatú dízelmozdonyok által továbbított ingavonatok közlekedtek. Összeállításuk 2009-ig 1 darab BDdf 100-as sorozatú vezérlőkocsi, és 3 korszerűsített Bhv személykocsi. 2008 után a mozdonyos vonatok mellett, előbb a kisebb forgalmú délelőtti, hétvégi időszakban megjelentek a MÁV korszerű motorvonatai is. Eleinte, 2009-ig a 6341 sorozatú motorkocsik dolgoztak a vonalon, majd 2009 szeptembere után a 6342 sorozatú motorkocsik továbbítanak számos vonatot. A motorvonatok a 2010-es évek közepére uralkodóvá váltak, a dízelmozdonyok által továbbított hagyományos vonatok száma napi egy-kettőre csökkent. A vonalszakaszon az elővárosi forgalomban jellemző ingázók (munkások és diákok) utaznak. A menetrendben 15 körüli vonatpár szerepel. Az M3-as metróvonal 1980-as megnyitása előtt a Lajosmizse felől érkező vonatok egészen a Nyugati pályaudvarig közlekedtek. Kőbánya-Kispest átszálló-állomás megnyitása után a Nyugati pályaudvarig bejáró vonatok száma folyamatosan csökkent, az 1990-es évekre már csak napi kettő közvetlen maradt. A 2008. decemberi menetrendváltástól a vonatok többsége ismét a Nyugatiba közlekedik. Az 1990-es évek végén a vasúttársaság e vonalon is kísérletezett a szűkebb értelemben vett agglomerációt kiszolgáló Kőbánya-Kispest–Dabas járatok bevezetésével, ezek néhány év alatt teljesen kiszorultak a menetrendből. 2011. április 3-tól napi egy pár újraindult ebből a járatból, ezúttal a Nyugati-Dabas viszonylatban. 2012. december 9-től, a 2012/2013. évi menetrend bevezetésével óránkénti ütemes menetrend lépett érvénybe. A dabasi járat megszűnt, helyette egy új, Táborfalva-Kőbánya-Kispest viszonylatú vonat indult a reggeli órákban.
2018. április 9-től a vonalon Siemens Desiro vonatok közlekedtek.[19] 2019-től ismét közlekednek járműhiány miatt 418-as sorozatú dízelmozdony által továbbított Bhv kocsik BDdf 100-as vezérlővel. 2020. november 29-től járműátcsoportosítások miatt a Siemens Desiro vonatok helyett 11 év után ismét 6341-es sorozatú motorvonatok közlekednek a vonalon.[20]
Lajosmizse és Kecskemét között
A Lajosmizse-Kecskemét vonalszakasz menetrendileg elkülönül az északi szakasztól. Régebben létezett közvetlen Kecskemét-Lajosmizse-Budapest vonat, ám ezt megszüntették. Nyári időszakban a magányosan járó kocsik a kecskeméti strandra (Kecskemét-Máriaváros mh.) igyekvők nagy száma miatt néha elégtelennek bizonyultak. A vonal mellett található nagyszámú tanya igen nagy megállósűrűséget, ám csak kicsi forgalmat jelentett és a Cegléd–Szeged-vasútvonalon Budapest irányában közlekedő InterCity-gyorsvonatok sem csatlakoztak ezen vonalrész vonataihoz. Az évek során a menetrendet egyre szűkítették, 2009-re mindössze 4 pár vonat maradt a vonalon. A vonalszakaszt 2009 decemberében a kicsi forgalomra hivatkozva a kormányzat bezáratta. A forgalom csak a választásokat követő kormányváltás után, 2010. július 4-én indulhatott el újra. A vonalszakasz forgalmát magukban közlekedő Bzmot motorkocsikkal bonyolítják le, az északi szakasz átépítéseinek idején (2012; 2015; 2017; 2018) modernebb motorvonatok is közlekednek menetrend szerinti járatként. A 2019-es menetrend szerint napi 2 pár vonat jár Lajosmizse és Kecskemét között.
2020. december 13-ától Kecskemét és Hetényegyháza között a kecskeméti elővárosi forgalomban napi 9 új vonatpárral bővült a menetrend (tehát itt összesen napi 11 vonatpár közlekedik), míg Hetényegyháza és Lajosmizse között napi 2 vonatpárral lehet utazni.
Teherszállítás
A teherforgalom a vonal déli szakaszán rendszeres, a budapesti elővárosi zónában a MÁV Cargo 2008-as eladása után megszűnt. A déli szakaszon több olyan ipari üzem is található a vonal mellett, amely vasúton végzi a szállítást, erről a szakaszról Kecskemétre továbbítják a tehervonatokat. A Kecskeméten és környékén működő vállalkozások számára Kecskemét-Alsón folyik rakodás, de Lajosmizsén és Táborfalván is megfordulnak tehervonatok. A vonal északabbi szakaszán Ócsán, Örkényen és Dabason a MÁV Cargo 2008-as eladása után megszűnt a teherforgalom, Kispest állomáson pedig a Lőrinci Hengermű 2012-es bezárásakor járt utoljára tehervonat.
Fejlesztések
A Kecskeméten létesült Mercedes gyár Just In Time (mindent épp időben) logisztikája mindig megbízható és pontos vasúti kiszolgálást igényel. Az autó- és nyersanyag valamint alkatrész szállító vonatok Cegléd felé a 140-es vonalon közlekednek, de forgalmi zavar esetére szükséges egy kerülő útirány is, amely a 142-es lajosmizsei vonal lesz. A terveknek megfelelően még 2011 nyarán megindult a vasútvonal nagyobb léptékű átépítése.[21] A vonal kapacitásának bővítésére Gyál illetve Inárcs-Kakucs állomásokat újra alkalmassá tették vonatkeresztezések lebonyolítására. A munkálatokat 2012 szeptemberére fejezték be. Ezzel a lépéssel csökkent a menetidő és a zavarérzékenység. 2015 nyarán a pályavasút megkezdte a leromlott állapotú Kőbánya-Kispest és Kispest állomások közötti vonalszakasz átépítését. Továbbra is tervezik a legrosszabb állapotú Kispest–Ócsa szakasz rendbe tételét valamint a teljes pálya villamosítását.
2020 augusztusában Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója ugyancsak jelezte, hogy a felújításhoz és villamosításhoz szükséges tervek elkészítése megkezdődik.[22]
Járatok
A lista a 2020–2021-es menetrend adatait tartalmazza. [23]
Vonat | Útvonal |
---|---|
személyvonatok | |
S21 | Budapest-Nyugati – Ócsa – Dabas (– Lajosmizse) |
S210 | (Lajosmizse –) Hetényegyháza – Kecskemét |
Állomások és megállóhelyek
-
A Lajosmizse-Kecskemét vonat érkezése Kecskemétre
-
Személyvonat Örkényen
Balesetek
A vonal történetének legsúlyosabb balesete a Pestimrei vasúti baleset volt. 1966 januárjában Gyál-Felső megállóhely közelében egy tehervonat és egy személyvonat rohant egymásba.
Érdekességek
A vasútvonal bejárható virtuálisan a Microsoft Train Simulator játékkal is, ha letöltjük az Alföld nevű magyar kiegészítőt hozzá.[24]
Jegyzetek
- ↑ Szigeti Dániel diplomaterve. [2006. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 17.)
- ↑ Az index.hu fórumában UTN felhasználó hivatkozza Keller László: Vasúti közlekedés a negyedik 5 éves terv időszakában (1971-1975) című írását; Elérés: 2008. április 6.
- ↑ G. G.. „Rövidesen elkészül a töltés - Tovább épül az E—5-ös, de...”, Petőfi Népe, 1973. november 15., 1. oldal (magyar nyelvű)
- ↑ Gémes Gábor. „A megyeszékhely közelekdési gondjai”, Petőfi Népe, 1977. november 4., 3. oldal (magyar nyelvű)
- ↑ Balázs Gusztáv. „Sínen olcsóbb, mint közúton”, Pest Megyei Hírlap, 1982. május 30., 5. oldal (magyar nyelvű)
- ↑ „Átadták a kecskeméti felüljárót”, Békés Megyei Népújság, 1982. augusztus 12., 3. oldal (magyar nyelvű)
- ↑ Gémes gábor. „Befejezés előtt a kecskeméti Alsó-pályaudvar rekonstrukciója”, Petőfi Népe, 1987. május 4., 5. oldal (magyar nyelvű)
- ↑ „Állomásépítés”, Pest Megyei Hírlap, 1990. március 21., 8. oldal (magyar nyelvű)
- ↑ er-ed. „Ha a D—55 járni tudna”, Pest Megyei Hírlap, 1992. október 10., 5. oldal (magyar nyelvű)
- ↑ Cs. I.. „A közlekedésfejlesztés programja — nem csak egy évre”, Petőfi Népe, 1987. november 24., 1. oldal (magyar nyelvű)
- ↑ Gémes Gábor. „Eredményes volt a KM és a megye vezetőinek egyeztető tárgyalása”, Petőfi Népe, 1988. július 25., 1. oldal (magyar nyelvű)
- ↑ Gémes Gábor. „"Megtartjuk korábbi ígéreteinket" - Megbeszélés a közlekedési, hírközlési, építésügyi miniszter és a megye vezetői között”, Petőfi Népe, 1989. február 1., 1. oldal (magyar nyelvű)
- ↑ G. G.. „Döntöttek a szakemberek”, Petőfi Népe, 1990. augusztus 4., 1-2. oldal (magyar nyelvű)
- ↑ Galambos Sándor. „Rettegés a lajosmizsei vonaton”, Petőfi Népe, 1997. március 29., 3. oldal (magyar nyelvű)
- ↑ Galambos Sándor. „Őrület a diszkóvonaton”, Petőfi Népe, 1997. április 1., 2. oldal (magyar nyelvű)
- ↑ Galambos Sándor. „Vandálok a lajosmizsei vonaton”, Petőfi Népe, 1997. április 1., 3. oldal (magyar nyelvű)
- ↑ A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START)
- ↑ index.hu fórum Kunsági dízel topik #1644
- ↑ Siemens Desiro vonatok érkeztek vonalunkra. Kecskemét Híradó, 2018. (Hozzáférés: 2018. április 11.)
- ↑ Ellepték az Uzsgyik a lajosmizsei vonalat. iho.hu, 2020. november 29. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
- ↑ A kecskeméti Mercedes gyárból vasúton szállítják el a kész autókat - LogPortál.hu – Hírek. hirek.logportal.hu, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 3.)
- ↑ https://iho.hu/hirek/retromindennapok-a-lajosmizsei-vonalon
- ↑ https://www.mavcsoport.hu/sites/default/files/upload/page/142_20201213.pdf
- ↑ Halász Péter: RegionalBahn: Átalakult az Alföld. regionalbahn.blogspot.de, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)
További információk
- Az elővárosi vicinális. vonatmagazin.hu, 2009. május 19. [2016. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva].