Vízszennyezés

Vízszennyezésnek nevezzük azt a környezetszennyező folyamatot, melynek során a víz rosszabb minőségűvé válik. A minőség-romláshoz vezető folyamatok rendszerint emberi eredetű beavatkozások következményei. A vízszennyezés a teljes vízi ökoszisztémára károsítólag hat.

Mérőszáma rendszerint relatív, azaz a természetes vizekben jelenlevő egyes anyagok koncentrációját jelentősen meghaladó érték. Abszolút koncentráció-értékek esetén egy ún. határérték fölötti állapotot tekintenek szennyezettnek.

Vízszennyezés áll elő, amennyiben egy oldott komponens koncentrációja annak (megengedett ill. előírt) határértéke fölé emelkedik; de akkor is, ha valamely természet-idegen vegyület jelenik meg a vízben, függetlenül attól, hogy arra a vegyületre létezik-e rögzített határérték avagy sem. Míg az előbbi eset jobbára már ismert kockázatokat hordoz, addig a természet-idegen vegyület megjelenése ismeretlen következményekkel jár, mind a vízi ökoszisztémára, mind az emberi vízellátásba bevonva.

A szennyeződést rendszerint a vízben oldott kémiai vegyületek idézik elő, de tágabb értelemben ide tartoznak a bakteriológiai, radiológiai, és a hő-terhelésből eredőek is: példák széles spektrumban

Vízszennyezés

Vízszennyezés a Maracaibo-öbölben Venezuelában

Vízszennyezés háztartási hulladékokkal

Előállása

• Mechanizmus szerint: A szennyezés a szennyező anyag vízbe jutásával kezdődik (emisszió), majd a vízben terjedve (transzmisszió) kisebb-nagyobb víztömeg szennyeződhet (imisszió). A szennyezőanyag továbbterjedésének mértékétől, a szennyeződés kiterjedésétől függően az érintettség lehet

1. lokális
2. vízgyűjtőre kiterjedő
3. regionális
4. kontinentális

• Keletkezése regionalitása szerint:

1. A pontszerű szennyezés során a szennyező anyag a szennyező forrásból csővezetéken, vagy nyílt csatornán keresztül, térben koncentráltan, pontszerűen kerül a felszíni vagy felszín alatti vizekbe. Ilyen jellegű szennyezés például egy üzemből származó szennyvíz, vagy olajvezeték meghibásodása miatti talajvízszennyezés.
2. A nem pontszerű (diffúz) szennyezés lényege, hogy a szennyező anyag nagyobb térbeli kiterjedésben kerül a vízbe. Ilyen jellegű szennyezést okoznak például egy zápor hatására bekövetkező felszíni lefolyással egy állóvízbe jutó, a talajból kimosódó növényi tápanyagok, vagy egy szabálytalan hulladék (szemét) lerakóból a csapadék hatására a talajvízbe oldódó toxikus anyagok.

• Időlegessége szerint:

1. Alkalom ill. véletlen-szerű kibocsátás, pontszerű forrás esetén: a szennyezés váratlanul/hirtelen, valamely baleset, műszaki meghibásodás, mulasztás hatására (helyi jelentőséggel) erőteljesen következik be (havária).
2. Állandósuló kibocsátás, pontszerű forrás esetén: rendszerint (nem-megfelelően kontrollált) ipari-folyamatokhoz, gyártási-tevékenységekhez kapcsolódik.
3. A diffúz emissziót rendszerint a normál-időjárás (eső, szél) velejárói váltják ki. A szennyezés primer-forrásai az előzetes tevékenységekkel kijuttatott/deponált anyagok (műtrágyák, növényvédő-szerek).

• Érintettség szerint: maga a szennyezés megjelenhet a felszíni-vizekben, de kiterjedhet a felszín-alatti vizekre is.

Típusok és példák

1. Diffúz: A mind hatalmasabb méretekben alkalmazott műtrágyák – mint anorganikus, és a vízben jól oldódó vegyületek – az esetenkénti csapadékkal bemosódnak a talajba vagy a felszíni vizekbe. Ha ezt az eső intenzitása és a terület lejtőssége fokozza, akkor ez nemcsak tetemes felszíni vízszennyezést indít be (és tart fenn), de egyben nem-kevés gazdasági-veszteséget is okoz az agrár-tevékenységre vonatkozóan. Hasonló terjedéssel kell számolni az alkalmazott növényvédő-szerek esetében is: ezek súlyosságát csökkentő tényezők a szer gyakorta lényegesen kisebb víz-oldékonysága és a (tervezett) lebomlási-ideje; súlyosságát növelő tényező pedig az alkalmazott szer behatási-erélye a legkülönfélébb élő-szervezetekre (ami több-nagyságrenddel magasabb lehet a szimpla anorganikumokénál). Ha a terület lejtőssége csekély (sík vidék), akkor a fenti szerek horizontális-szétterjedése helyett azok vertikális-vándorlása lesz domináns, azaz a talajba történő intenzív bemosódásukkal kell számolni. A csapadékkal lefelé mozgás sebessége a talajban a legnagyobb a műtrágyák nitrát komponense esetében. Ez az elsődleges elindítója és oka a mélységi vizeink fokozatos elnitrátosodásának.
2. A felszíni-vizekbe mosódó diffúz műtrágya-szennyeződés ott visszafordíthatatlan eutrofizációt indít be.
3. Az állandó kibocsátású pontszerű források legfőbb képviselői az üzemek és a gyárak. Az ott zajló diverzifikált tevékenységekből adódóan a legkülönfélébb szennyezési-teher érheti a vizeket. A nehézfém szennyezést szokás kiemelni (galvánozás, fém-megmunkálás), de nem kevésbé veszélyesek a vegyipar elvarratlan folyamai is. Távolról sem kevésbé károkozó lehet a rosszul-megszervezett élelmiszeripari-vállalkozás, vagy egy bőr-cserző üzem, míg a semlegesnek tekintett (és favorizált támogatással működő) termálvízzel fűtött növényházak elbocsátott vizei által létrejövő akkumulálódó só-teher súlyos következményeit ma még nem is veszik komolyan.
4. A pontszerű forrásból induló havária esetek is mind gyakoribbak. Ezek tovagyűrűzése nemzetközi-érdekek sérelméhez is vezet:
   • Tengeri balesetek: olaj-kiömlés
   • Tiszai „cián-szennyeződés”
   • PET-palack invázió a Felső-Tiszán
   • Felhagyott és elhanyagolt bányászati tározók
5. Speciális szennyező-forrás a pontszerű kibocsátással jellemezhető (a jelenlegi kommunális-igényekhez alkalmazkodó) Szennyvíztisztító-telep. Ezek pontszerű létesítményei azonban, országszerte szétszórt elhelyezkedésükkel, gyakorlati-szinten diffúz forrásként hatnak. Az általuk közvetített vízszennyezés profilja igen tág. Az elfolyó-vizek kényszer-összeterelése folytán, beérkező-vizeikben megjelennek a gyárak és üzemek kezeletlenül továbbengedett szennyező-anyagai. Ezek közül vajmi keveset képes megfogni a telepeken alkalmazott technológia. A nehézfémek pl. mind átmennek rajta. A kommunális használt-vizek bejövő oldalán érkező gyógyszer-maradékok és metabolitjaik hatékony eltávolítására a technológia szintén alkalmatlan ; a kommerszen érkező (felhígított) ürülék kezelése pedig mindig hátrahagy ~10% körüli (nitrogén- és foszfor-tartalmú) bontási-maradékot, ami – folyamatosan összegződve – rendkívül súlyos eutrofizációs teher az élővizek számára.. Rendkívüli eredményességet hozna a területen ha a kommunális vízhasználatban megtörténne az áttérés az Országh József által kidolgozott VÍZGAZDAI-elvű megoldásokra.

Kapcsolódó szócikkek

A Wikimédia Commons tartalmaz Vízszennyezés témájú médiaállományokat.

• Környezetszennyezés
• Levegőszennyezés
• Szennyvíz