„Óbudai Gázgyár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
54. sor: | 54. sor: | ||
A gyár a gáz mellett még olyan melléktermékeket is előállított, mint a [[koksz]] és [[kátrány]], amelyet a ma is megtekinthető kátránytornyokban tároltak, és itt választották szét [[gravitáció]]s úton a ''könnyű'' és az útépítéshez használt ''nehéz'' kátrányt. |
A gyár a gáz mellett még olyan melléktermékeket is előállított, mint a [[koksz]] és [[kátrány]], amelyet a ma is megtekinthető kátránytornyokban tároltak, és itt választották szét [[gravitáció]]s úton a ''könnyű'' és az útépítéshez használt ''nehéz'' kátrányt. |
||
A főváros [[földgáz]]ra való átállása miatt már [[1980]]-ban be akarták zárni az üzemet, de erre csak négy évvel később, [[1984]] októberében került sor. A szénelőkészítő, a kokszfeldolgozó és gáztisztító üzemek leálltak. Ennek oka, hogy az energiaválság miatt az itt termelődő kokszra |
A főváros [[földgáz]]ra való átállása miatt már [[1980]]-ban be akarták zárni az üzemet, de erre csak négy évvel később, [[1984]] októberében került sor. A szénelőkészítő, a kokszfeldolgozó és gáztisztító üzemek leálltak. Ennek oka, hogy az [[1973-as olajválság|energiaválság]] elhúzódó hatása miatt szükség volt az itt termelődő kokszra. A gáztartályokat 1987-ig még használták. A csatlakozó [[iparvágány]] hálózatot 1990-ben zárták ki a forgalomból és 2000-re bontották el teljesen. <ref>[https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/gazgyar/index.html Fejes Balázs - Az Óbudai Gázgyár és környékének iparvágány-hálózata] (villamosok.hu, 2020)</ref> Az egykori Óbuda-Gázgyár teherpályaudvar felvételi épülete ma is áll. (A Jégtörő utca (ma Ángel Sanz Briz út) 2004-es kiépülése óta a szomszédos áruház zajvédő fala eltakarja).<ref>[http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=obug Óbuda-Gázgyár] vasutallomasok.hu</ref> |
||
Azután [[2004]]-ig itt már csak adminisztratív munkát végzett a [[Nemzeti Közművek|Fővárosi Gázművek]]. Ezt követően került át a terület a főváros tulajdonába. A rajta található kiemelkedő értékű épületeket műemléki védettséggel látták el. Néhánynak a közelmúltban sikerült új funkciót találni. Azokat felújították és a környéküket parkosították. Az egykori gyár déli részében irodaházakat és lakóparkokat hoztak létre, itt található a [[Graphisoft Park]] is. |
Azután [[2004]]-ig itt már csak adminisztratív munkát végzett a [[Nemzeti Közművek|Fővárosi Gázművek]]. Ezt követően került át a terület a főváros tulajdonába. A rajta található kiemelkedő értékű épületeket műemléki védettséggel látták el. Néhánynak a közelmúltban sikerült új funkciót találni. Azokat felújították és a környéküket parkosították. Az egykori gyár déli részében irodaházakat és lakóparkokat hoztak létre, itt található a [[Graphisoft Park]] is. |
A lap 2021. április 19., 14:16-kori változata
Óbudai Gázgyár | |
A Gázgyár néhány épülete a felújítás után | |
Cím | 1031 Budapest, Gázgyár utca |
Építési adatok | |
Építés éve | 1910–1913 |
Megnyitás | 1914. június 13. |
Védettség | részben ipari műemlék |
Tervező | Weiss Albert |
Építész(ek) | Bernauer Izidor Schön Győző |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | ipari műemlék |
Tulajdonos | Fővárosi Önkormányzat |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 33′ 48″, k. h. 19° 03′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 48″, k. h. 19° 03′ 24″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Óbudai Gázgyár témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Óbudai Gázgyár szénből városi gázt előállító üzem volt Budapest III. kerületében, amely 1913-tól 1984-ig üzemelt. Területén jó néhány ipari műemlék található.
Fekvése
Az Óbudai Gázgyár Budapesten az Újpesti vasúti hídtől délre, a Duna jobb partján, az Óbudai-sziget bejáratáig (Mozaik utca) tartó közel háromszög alakú, 27 hektáros részen helyezkedett el. Ez a terület kijelölésekor még a város peremét alkotta, és minden szükséges infrastruktúrával rendelkezett. Ezek közül a nagy tömegű nyersanyag beszállításához kiemelkedően fontos volt a vasút és a vízi szállítás lehetősége a Dunán.
Története
A 20. század elején a terjeszkedő Budapesten egyre nőtt a gázfogyasztás. Ennek a növekvő keresletnek a kielégítésére a főváros 1908-ban úgy határozott, hogy Óbudán a Homokos-dűlőn új légszeszgyárat hoznak létre.
A tervek elkészítésével egy elismert zürichi gázgyárost, Weiss Albertet bízták meg. Segítségére volt még Bernauer Izidor világítási igazgató és Schön Győző mérnök. A tervezést két éven belül befejezték.
1910-ben elkezdődött a gázgyár építése. Első lépésként egy dunaparti védművet készítettek, majd a vasút iparvágányai és a közutak következtek. 1913-ra a gyár épületeinek és gépeinek nagy része már készen állt a termelésre. Az év októberétől kezdve fokozatosan megkezdték a gyár üzembehelyezését. A hivatalos megnyitót 1914. június 13-án tartották.
A gyár a maga idejében a legkorszerűbb technológiát alkalmazta, amely napi 250 ezer köbméter gáz termelését is lehetővé tette. A területen tizenegy kilométernyi vasúti pálya kapott helyet, amely közvetlenül a budai, jobb parti körvasútra és az esztergomi vasútvonalra kapcsolódott.
A gyár területét saját lakóteleppel és egyéb kiszolgáló épületekkel vették körül. Ezek voltak az Almási Balogh Loránd által tervezett, szintén 1914-ben épült Munkástelep és a Reichl Kálmán tervezte Tisztitelep. A munkástelep még ma is a kor hangulatát idézve ad otthont az itt élő volt gázgyári munkásoknak.
Az első világháborúban Óbuda lakosainak a villamos áramot a gyár területén található, Sulzer által gyártott dízel-aggregát biztosította. A ma is álló és működőképes gép 180 fordulat/perc-nél 800 LE (560 kW) teljesítményt ad le, és 110 voltos egyenáramot termel. A háborúk után a gázgyártás újraindult az üzemben.
A gyár a gáz mellett még olyan melléktermékeket is előállított, mint a koksz és kátrány, amelyet a ma is megtekinthető kátránytornyokban tároltak, és itt választották szét gravitációs úton a könnyű és az útépítéshez használt nehéz kátrányt.
A főváros földgázra való átállása miatt már 1980-ban be akarták zárni az üzemet, de erre csak négy évvel később, 1984 októberében került sor. A szénelőkészítő, a kokszfeldolgozó és gáztisztító üzemek leálltak. Ennek oka, hogy az energiaválság elhúzódó hatása miatt szükség volt az itt termelődő kokszra. A gáztartályokat 1987-ig még használták. A csatlakozó iparvágány hálózatot 1990-ben zárták ki a forgalomból és 2000-re bontották el teljesen. [1] Az egykori Óbuda-Gázgyár teherpályaudvar felvételi épülete ma is áll. (A Jégtörő utca (ma Ángel Sanz Briz út) 2004-es kiépülése óta a szomszédos áruház zajvédő fala eltakarja).[2]
Azután 2004-ig itt már csak adminisztratív munkát végzett a Fővárosi Gázművek. Ezt követően került át a terület a főváros tulajdonába. A rajta található kiemelkedő értékű épületeket műemléki védettséggel látták el. Néhánynak a közelmúltban sikerült új funkciót találni. Azokat felújították és a környéküket parkosították. Az egykori gyár déli részében irodaházakat és lakóparkokat hoztak létre, itt található a Graphisoft Park is.
A meglévő tervek alapján a műemléki épületegyüttesből múzeumot, illetve kultúr- és fesztiválparkot kívánnak létrehozni.
Védett épületei
- Száraztisztító földszintes, nagy belmagasságú, csarnokszerű épület
- Óraház Ebben az épületben voltak a gyárból kikerülő gáz mérésére szolgáló órák
- Víz- és kátránytornyok
- Villamos központ Itt található a gyár áramellátásáért felelős Diesel-generátor és a hozzá tartozó kapcsoló- és elosztóhelyiség
Jegyzetek
- ↑ Fejes Balázs - Az Óbudai Gázgyár és környékének iparvágány-hálózata (villamosok.hu, 2020)
- ↑ Óbuda-Gázgyár vasutallomasok.hu
Egyéb irodalom
- Pfeifer Ignác: A kémia vivmányai In: A technika vivmányai az utolsó száz évben, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1905 (A Műveltség Könyvtára)
További információk
- A gázgyár a Víztorony.hu-n
- Kisfilm a gázgyárról az Indavideo-n
- A gázgyár a Népszava.hu-n
- Óriásprojekt Óbudán (index.hu)
- Óbudai Gázgyár. Műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2017. május 19.)
- „Az Óbudai Gázgyárnál mérgek kerülnek a Dunába”, hugas.met.com (Hozzáférés: 2018. november 5.)
- Magyar gyárak a millennium korában - Óbudai Gázgyár