„Farkasfölde vára” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jegyzetek
26. sor: 26. sor:
== Fekvése ==
== Fekvése ==
Farkasfölde vára a Sedlarica falu déli része fölé emelkedő, a falu belterülete és a Mali jarak nevű vízfolyás között emelekedő 227 méteres Šanac nevű magaslaton állt.
Farkasfölde vára a Sedlarica falu déli része fölé emelkedő, a falu belterülete és a Mali jarak nevű vízfolyás között emelekedő 227 méteres Šanac nevű magaslaton állt.
<ref>{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=176|language=horvát|accessdate=2021-04-12}}</ref>
<ref name="Lovr">{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=176|language=horvát|accessdate=2021-04-12}}</ref>


== Története ==
== Története ==
A várat, mint szomszédos várat az [[1317]]-es évben Datian fia Farkas birtokaként [[Prodavíz vára|Prodavíz várának]] birtokhatárainál említik meg először. Prodaviz várát ekkor a Churla nembeli Joakim gróf fia Tamás gróf birtokolta.<ref>{{cite book|author=Smičiklas, Tadija|title=Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae VII. kötet|page=461|language=horvát}}</ref> A további adatok az említett Farkasról nagyon gyérek. Ismert, hogy apja szomszédjai Moys ispán leszármazottjai voltak, a 13. században fölöttébb nagyhatalmú és tehetős emberek voltak. Akár az is feltételezhető, hogy ma még nem ismert módon, ők foglalták el ezt birtokot, hogy birtokaikat kibővítsék.<ref>{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=176|language=horvát|accessdate=2021-04-12}}</ref> [[1358]]-ban ez a vár és tartozékai a már említett Moys ispán fia, Mihály, majd annak leánya, Katalin birtokában volt, aki fivérétől, Istvántól kapta birtokába. A vár társtulajdonosa a férje, Megerychei Mihály fia György volt.<ref>{{cite book|author=Smičiklas, Tadija|title=Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae XII. kötet|page=538|language=horvát}}</ref> Farkasfölde környékén Moys fia Mihály és ennek fia Iván, valamint a már említett Katalin nevű lánya birtokai voltak. A szomszédban volt birtokos Moys egy másik fia Sándor, valamint ennek fiai, György, Moys és Miklós is.
A várat, mint szomszédos várat az [[1317]]-es évben Datian fia Farkas birtokaként [[Prodavíz vára|Prodavíz várának]] birtokhatárainál említik meg először. Prodaviz várát ekkor a Churla nembeli Joakim gróf fia Tamás gróf birtokolta.<ref>{{cite book|author=Smičiklas, Tadija|title=Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae VII. kötet|page=461|language=horvát}}</ref> A további adatok az említett Farkasról nagyon gyérek. Ismert, hogy apja szomszédjai Moys ispán leszármazottjai voltak, a 13. században fölöttébb nagyhatalmú és tehetős emberek voltak. Akár az is feltételezhető, hogy ma még nem ismert módon, ők foglalták el ezt birtokot, hogy birtokaikat kibővítsék.<ref name="Lovr" /> [[1358]]-ban ez a vár és tartozékai a már említett Moys ispán fia, Mihály, majd annak leánya, Katalin birtokában volt, aki fivérétől, Istvántól kapta birtokába. A vár társtulajdonosa a férje, Megerychei Mihály fia György volt.<ref>{{cite book|author=Smičiklas, Tadija|title=Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae XII. kötet|page=538|language=horvát}}</ref> Farkasfölde környékén Moys fia Mihály és ennek fia Iván, valamint a már említett Katalin nevű lánya birtokai voltak. A szomszédban volt birtokos Moys egy másik fia Sándor, valamint ennek fiai, György, Moys és Miklós is.<ref name="Lovr" />
<ref>{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=176|language=horvát|accessdate=2021-04-12}}</ref>


== A vár mai állapota ==
== A vár mai állapota ==
A vár közepe ovális alakú, mely köré ugyancsak ovális kettős árkot ástak. A várhely elülső sáncának északi oldala kis mértékben kibővített. Ezen valaha egy épület, talán őrhely, híd, vagy hasonló állhatott. A várhoz a völgyből felvezető út a keleti oldalon volt. A várnak ebből az alakjából feltételezhetjük azt is, hogy védelmi funkciója mellett a 13. század előtt esetleg kultikus célokra is szolgált. A középső földhalmon kis mennyiségű 14. századi cseréptöredéket és régi tégladarabot találtak.<ref>{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik No. 11.|location=Zagreb|year=1985.|page=176|language=horvát|accessdate=2021-04-12}}</ref>
A vár közepe ovális alakú, mely köré ugyancsak ovális kettős árkot ástak. A várhely elülső sáncának északi oldala kis mértékben kibővített. Ezen valaha egy épület, talán őrhely, híd, vagy hasonló állhatott. A várhoz a völgyből felvezető út a keleti oldalon volt. A várnak ebből az alakjából feltételezhetjük azt is, hogy védelmi funkciója mellett a 13. század előtt esetleg kultikus célokra is szolgált. A középső földhalmon kis mennyiségű 14. századi cseréptöredéket és régi tégladarabot találtak.<ref name="Lovr" />


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2021. április 18., 21:17-kori változata

Farkasfölde vára
Gradina kod Sedlarice
Ország Horvátország
Mai településSedlarica
Tszf. magasság227 m

Épültismeretlen
Elhagytákismeretlen
Állapotaterepalakzatok
Típusahegyvidéki
Építőanyagafa, tégla
Elhelyezkedése
Farkasfölde vára (Horvátország)
Farkasfölde vára
Farkasfölde vára
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 53′ 06″, k. h. 17° 11′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 06″, k. h. 17° 11′ 20″

Farkasfölde vára egy középkori vár volt Horvátországban, a Verőce-Drávamente megyei Pitomacsához tartozó Sedlarica település határában.

Fekvése

Farkasfölde vára a Sedlarica falu déli része fölé emelkedő, a falu belterülete és a Mali jarak nevű vízfolyás között emelekedő 227 méteres Šanac nevű magaslaton állt. [1]

Története

A várat, mint szomszédos várat az 1317-es évben Datian fia Farkas birtokaként Prodavíz várának birtokhatárainál említik meg először. Prodaviz várát ekkor a Churla nembeli Joakim gróf fia Tamás gróf birtokolta.[2] A további adatok az említett Farkasról nagyon gyérek. Ismert, hogy apja szomszédjai Moys ispán leszármazottjai voltak, a 13. században fölöttébb nagyhatalmú és tehetős emberek voltak. Akár az is feltételezhető, hogy ma még nem ismert módon, ők foglalták el ezt birtokot, hogy birtokaikat kibővítsék.[1] 1358-ban ez a vár és tartozékai a már említett Moys ispán fia, Mihály, majd annak leánya, Katalin birtokában volt, aki fivérétől, Istvántól kapta birtokába. A vár társtulajdonosa a férje, Megerychei Mihály fia György volt.[3] Farkasfölde környékén Moys fia Mihály és ennek fia Iván, valamint a már említett Katalin nevű lánya birtokai voltak. A szomszédban volt birtokos Moys egy másik fia Sándor, valamint ennek fiai, György, Moys és Miklós is.[1]

A vár mai állapota

A vár közepe ovális alakú, mely köré ugyancsak ovális kettős árkot ástak. A várhely elülső sáncának északi oldala kis mértékben kibővített. Ezen valaha egy épület, talán őrhely, híd, vagy hasonló állhatott. A várhoz a völgyből felvezető út a keleti oldalon volt. A várnak ebből az alakjából feltételezhetjük azt is, hogy védelmi funkciója mellett a 13. század előtt esetleg kultikus célokra is szolgált. A középső földhalmon kis mennyiségű 14. századi cseréptöredéket és régi tégladarabot találtak.[1]

Jegyzetek

  1. a b c d Lovrenčević, Zvonko: Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji (horvát nyelven). Podravski zbornik No. 11., 1985.. (Hozzáférés: 2021. április 12.)
  2. Smičiklas, Tadija. Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae VII. kötet (horvát nyelven), 461. o. 
  3. Smičiklas, Tadija. Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae XII. kötet (horvát nyelven), 538. o. 

Források