„Szentlélek-templom (Hrasztovica)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
jegyzetek |
|||
| 55. sor: | 55. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
Hrasztovica a középkorban jelentős város volt, mely a [[12. század|12.]] és [[13. század]]ban a Babonićok tulajdonát képezte, a 13. és [[14. század]]ban pedig a zágrábi püspökök kezében volt. <ref>{{cite book|author=Horvat, Zorislav|title=Hrazthowycza|publisher=Vijesti muzealaca i konzervatora|page=5|place=Zagreb|year=1972|language=horvát}}</ref> Vára a 13. században épült, [[1326]]-ban „castrum Hrasztovicza” néven említik először. A püspökök egészen a [[16. század]] közepéig birtokták Hrasztovicát, amikor a török fenyegetés hatására már nem volt erejük fenntartani a vár szükséges katonai létszámát, így a várat a határőrök védelmére bízták. A horvát parlament előtt sokszor szóba került Hrasztovica megerősítése.<ref>{{cite book|title=Zbornik Zrin|editor=M. Filjak|location=Petrinja|year=1942|pages=19-20|language=horvát}}</ref> |
Hrasztovica a középkorban jelentős város volt, mely a [[12. század|12.]] és [[13. század]]ban a Babonićok tulajdonát képezte, a 13. és [[14. század]]ban pedig a zágrábi püspökök kezében volt. <ref>{{cite book|author=Horvat, Zorislav|title=Hrazthowycza|publisher=Vijesti muzealaca i konzervatora|page=5|place=Zagreb|year=1972|language=horvát}}</ref> Vára a 13. században épült, [[1326]]-ban „castrum Hrasztovicza” néven említik először. A püspökök egészen a [[16. század]] közepéig birtokták Hrasztovicát, amikor a török fenyegetés hatására már nem volt erejük fenntartani a vár szükséges katonai létszámát, így a várat a határőrök védelmére bízták. A horvát parlament előtt sokszor szóba került Hrasztovica megerősítése.<ref>{{cite book|title=Zbornik Zrin|editor=M. Filjak|location=Petrinja|year=1942|pages=19-20|language=horvát}}</ref> |
||
Ez idő alatt egy polgárjogokkal rendelkező mezőváros élte életét a vár alatt. Markolinović hrasztovicai bíró csak [[1572]]-ben vitte el a Szentlélek plébániatemplom értékeit a zágrábi székesegyház kincstárába megőrzésre. Soha egyetlen hrastovicai bíró sem tért vissza ezekért a kelyhekért.<ref>{{cite book|author=Barlé, Janko|title=Kalezi župne crkve u Hrastovici|publisher=VHAD XII.|location=Zagreb|year=1912|pages=311-312|language=horvát}}</ref> Miután Szlavónia megszabadult a törököktől, Hrasztovicát új plébániáknak rendelték alá. |
Ez idő alatt egy polgárjogokkal rendelkező mezőváros élte életét a vár alatt. Markolinović hrasztovicai bíró csak [[1572]]-ben vitte el a Szentlélek plébániatemplom értékeit a zágrábi székesegyház kincstárába megőrzésre. Soha egyetlen hrastovicai bíró sem tért vissza ezekért a kelyhekért.<ref name="Barle">{{cite book|author=Barlé, Janko|title=Kalezi župne crkve u Hrastovici|publisher=VHAD XII.|location=Zagreb|year=1912|pages=311-312|language=horvát}}</ref> Miután Szlavónia megszabadult a törököktől, Hrasztovicát új plébániáknak rendelték alá. |
||
A középkori Hrasztovica nagy területet foglalt el Cepeliš északi lejtőjén, egykori falainak nyomai ma is láthatók. Két várból, az alattuk fekvő, falakkal és tornyokkal körülvett településből, a keleti külvárosból és a településtől nyugatra található ferences kolostorból állt. Meg kell még említeni a Taborištében álló Szent Péter kápolnát, valamint a Hrasztovicától keletre, a mai Hrastovicától keletre, a Jabukovac felé vezető út felett fekvő Varošt.<ref>{{cite book|author=M. Marčinko M. - P. Cvekan|title=Hrastovica|location=Hrastovica|year=1991|language=horvát}}</ref> |
A középkori Hrasztovica nagy területet foglalt el Cepeliš északi lejtőjén, egykori falainak nyomai ma is láthatók. Két várból, az alattuk fekvő, falakkal és tornyokkal körülvett településből, a keleti külvárosból és a településtől nyugatra található ferences kolostorból állt. Meg kell még említeni a Taborištében álló Szent Péter kápolnát, valamint a Hrasztovicától keletre, a mai Hrastovicától keletre, a Jabukovac felé vezető út felett fekvő Varošt.<ref>{{cite book|author=M. Marčinko M. - P. Cvekan|title=Hrastovica|location=Hrastovica|year=1991|language=horvát}}</ref> |
||
| 62. sor: | 62. sor: | ||
== A templom leírása == |
== A templom leírása == |
||
Szentlélek templom egy régebbi templom alapjaira épült, falaiban ma is sok késő gótikus töredék található. A szentségtartó fülke reneszánsz csakúgy, mint a diadalív és a nyugati homlokzat új támpillérei. A régészeket különösen foglalkoztatja az a tény, hogy szentély és a templomhajó közötti diadalív római téglákból van megépítve és az is tudott, hogy a templom padozata is római téglákból volt kikövezve. Mindezek a részletek nagyon jó minőségű |
Szentlélek templom egy régebbi templom alapjaira épült, falaiban ma is sok késő gótikus töredék található. A szentségtartó fülke reneszánsz csakúgy, mint a diadalív és a nyugati homlokzat új támpillérei. A régészeket különösen foglalkoztatja az a tény, hogy szentély és a templomhajó közötti diadalív római téglákból van megépítve és az is tudott, hogy a templom padozata is római téglákból volt kikövezve. Mindezek a részletek nagyon jó minőségű |
||
kőművesmunkák voltak. Mindezek alapján a szakemberek szerint a késő gótikus templom valószínűleg a 16. század első és második évtizede között keletkezett. Ezt támasztja alá az is, hogy a templom fennmaradt kelyhébe a „MARTINVS PLEBAN 1526” és az „ECCLESIAE HRASTOVICEN” felirat van bevésve.<ref |
kőművesmunkák voltak. Mindezek alapján a szakemberek szerint a késő gótikus templom valószínűleg a 16. század első és második évtizede között keletkezett. Ezt támasztja alá az is, hogy a templom fennmaradt kelyhébe a „MARTINVS PLEBAN 1526” és az „ECCLESIAE HRASTOVICEN” felirat van bevésve.<ref name="Barle" /> |
||
A lerombolt Szentlélek templomot [[1735]]-ben Juraj Branjug zágrábi püspök építtette újjá.<ref>{{cite book|author=Krčelić, Baltazar Adam|title=Annuae sive historia ab anno inclusive 1748. et subsequis (1767) ad posteritatis notitiam|page=540|location=Zagreb|year=1901|language=latin}}</ref> Az újjáéptést egyszerűen oldották meg. A falakat a szükséges magasságra emelték, amihez felhasználták a régi templom különböző emeleit, a boltozati bordákat, az ablakok és párkányok részeit, a régebbi profilokat, stb. A keskeny középkori ablakokat szélesebb, téglalap alakú, barokk ablakokra cserélték. A hajó és a szentély felett síkmennyezetet építettek, melyet a régi fényképek tanúsága szerint kifestettek. A nyugati homlokzat előtt előcsarnok állt, felette pedig fából ácsolt harangtorony magasodott. A templomot fazsindely borította, ami sorsdöntő volt a templom sorsának szempontjából [[1917]]-ben, amikor egy Bunjan nevű hrasztovicai lakos felgyújtotta a közeli gyepet, szikra támadt, mely ráesett a fatetőre és meggyújtotta azt.<ref>{{cite book|author=Cvekan, Paškal Vjekoslav|title=Čuntić i Hrastovica|page=69|location=Zagreb|year=1990|language=horvát}}</ref> A száraz fazsindely abban a pillanatban lángra kapott, a templom pedig teljes leégett. Ezután többé már nem építették újjá. |
A lerombolt Szentlélek templomot [[1735]]-ben Juraj Branjug zágrábi püspök építtette újjá.<ref>{{cite book|author=Krčelić, Baltazar Adam|title=Annuae sive historia ab anno inclusive 1748. et subsequis (1767) ad posteritatis notitiam|page=540|location=Zagreb|year=1901|language=latin}}</ref> Az újjáéptést egyszerűen oldották meg. A falakat a szükséges magasságra emelték, amihez felhasználták a régi templom különböző emeleit, a boltozati bordákat, az ablakok és párkányok részeit, a régebbi profilokat, stb. A keskeny középkori ablakokat szélesebb, téglalap alakú, barokk ablakokra cserélték. A hajó és a szentély felett síkmennyezetet építettek, melyet a régi fényképek tanúsága szerint kifestettek. A nyugati homlokzat előtt előcsarnok állt, felette pedig fából ácsolt harangtorony magasodott. A templomot fazsindely borította, ami sorsdöntő volt a templom sorsának szempontjából [[1917]]-ben, amikor egy Bunjan nevű hrasztovicai lakos felgyújtotta a közeli gyepet, szikra támadt, mely ráesett a fatetőre és meggyújtotta azt.<ref>{{cite book|author=Cvekan, Paškal Vjekoslav|title=Čuntić i Hrastovica|page=69|location=Zagreb|year=1990|language=horvát}}</ref> A száraz fazsindely abban a pillanatban lángra kapott, a templom pedig teljes leégett. Ezután többé már nem építették újjá. |
||
A lap 2021. április 18., 17:15-kori változata
| Szentlélek-templom | |
| Crkva sv. Duha | |
| Település | Petrinja |
| Cím | Hrasztovica |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 16. század |
| Rekonstrukciók évei | 1735. |
| Bezárás | 1917 |
| Lebontás éve | 1917. |
| Lebontás oka | tűzvész |
| Építési stílus | gótika, barokk |
| Felhasznált anyagok | kő, tégla |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | romtemplom |
| Elhelyezkedése | |
 Szentlélek-templom
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 24′ 08″, k. h. 16° 16′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 24′ 08″, k. h. 16° 16′ 26″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A hrasztovicai Szentlélek-templom egy templomrom Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében a Petrinyához tartozó Hrasztovica településen.
Fekvése
A romok a mai Hrasztovicától nyugatra, a Cepeliš-hegy északi lejtőjén, az egykori vár maradványainak közvetlen közelében találhatók.
Története
Hrasztovica a középkorban jelentős város volt, mely a 12. és 13. században a Babonićok tulajdonát képezte, a 13. és 14. században pedig a zágrábi püspökök kezében volt. [1] Vára a 13. században épült, 1326-ban „castrum Hrasztovicza” néven említik először. A püspökök egészen a 16. század közepéig birtokták Hrasztovicát, amikor a török fenyegetés hatására már nem volt erejük fenntartani a vár szükséges katonai létszámát, így a várat a határőrök védelmére bízták. A horvát parlament előtt sokszor szóba került Hrasztovica megerősítése.[2] Ez idő alatt egy polgárjogokkal rendelkező mezőváros élte életét a vár alatt. Markolinović hrasztovicai bíró csak 1572-ben vitte el a Szentlélek plébániatemplom értékeit a zágrábi székesegyház kincstárába megőrzésre. Soha egyetlen hrastovicai bíró sem tért vissza ezekért a kelyhekért.[3] Miután Szlavónia megszabadult a törököktől, Hrasztovicát új plébániáknak rendelték alá.
A középkori Hrasztovica nagy területet foglalt el Cepeliš északi lejtőjén, egykori falainak nyomai ma is láthatók. Két várból, az alattuk fekvő, falakkal és tornyokkal körülvett településből, a keleti külvárosból és a településtől nyugatra található ferences kolostorból állt. Meg kell még említeni a Taborištében álló Szent Péter kápolnát, valamint a Hrasztovicától keletre, a mai Hrastovicától keletre, a Jabukovac felé vezető út felett fekvő Varošt.[4] Hrasztovica és környéke a késő középkori városi élet területe volt hatalmas hűbéruraival, a Babonićokkal, a zágrábi püspökökkel és alattvalóikkal. A 15. században azonban az itteni életet egyre inkább a török portyák elleni védekezés határozta meg. A hrasztovicai erődítményeket a 16. század folyamán bővítették és megerősítették. Erről a horvát szábor irataiban átfogó dokumentáció található. Ennek ellenére a hrasztovicai erődítmények már nem tudtak ellenállni az egyre növekvő török támadásoknak és a hadviselés új módjainak. Hrasztovicát lebontották és elhagyták[5], helyette pedig Károlyárost, Petrinyát és Sziszeket erősítették meg.
A templom leírása
Szentlélek templom egy régebbi templom alapjaira épült, falaiban ma is sok késő gótikus töredék található. A szentségtartó fülke reneszánsz csakúgy, mint a diadalív és a nyugati homlokzat új támpillérei. A régészeket különösen foglalkoztatja az a tény, hogy szentély és a templomhajó közötti diadalív római téglákból van megépítve és az is tudott, hogy a templom padozata is római téglákból volt kikövezve. Mindezek a részletek nagyon jó minőségű kőművesmunkák voltak. Mindezek alapján a szakemberek szerint a késő gótikus templom valószínűleg a 16. század első és második évtizede között keletkezett. Ezt támasztja alá az is, hogy a templom fennmaradt kelyhébe a „MARTINVS PLEBAN 1526” és az „ECCLESIAE HRASTOVICEN” felirat van bevésve.[3]
A lerombolt Szentlélek templomot 1735-ben Juraj Branjug zágrábi püspök építtette újjá.[6] Az újjáéptést egyszerűen oldották meg. A falakat a szükséges magasságra emelték, amihez felhasználták a régi templom különböző emeleit, a boltozati bordákat, az ablakok és párkányok részeit, a régebbi profilokat, stb. A keskeny középkori ablakokat szélesebb, téglalap alakú, barokk ablakokra cserélték. A hajó és a szentély felett síkmennyezetet építettek, melyet a régi fényképek tanúsága szerint kifestettek. A nyugati homlokzat előtt előcsarnok állt, felette pedig fából ácsolt harangtorony magasodott. A templomot fazsindely borította, ami sorsdöntő volt a templom sorsának szempontjából 1917-ben, amikor egy Bunjan nevű hrasztovicai lakos felgyújtotta a közeli gyepet, szikra támadt, mely ráesett a fatetőre és meggyújtotta azt.[7] A száraz fazsindely abban a pillanatban lángra kapott, a templom pedig teljes leégett. Ezután többé már nem építették újjá.
Jegyzetek
- ↑ Horvat, Zorislav. Hrazthowycza (horvát nyelven). Vijesti muzealaca i konzervatora, 5. o. (1972)
- ↑ szerk.: M. Filjak: Zbornik Zrin (horvát nyelven), 19-20. o. (1942)
- ↑ a b Barlé, Janko. Kalezi župne crkve u Hrastovici (horvát nyelven). Zagreb: VHAD XII., 311-312. o. (1912)
- ↑ M. Marčinko M. - P. Cvekan. Hrastovica (horvát nyelven) (1991)
- ↑ Lopašić, Radoslav. Spomenici Hrvatske krajine 1. dio (horvát nyelven) (1882)
- ↑ Krčelić, Baltazar Adam. Annuae sive historia ab anno inclusive 1748. et subsequis (1767) ad posteritatis notitiam (latin nyelven), 540. o. (1901)
- ↑ Cvekan, Paškal Vjekoslav. Čuntić i Hrastovica (horvát nyelven), 69. o. (1990)
Források
- Zorislav Horvat: Hrastovica kraj Petrinje – Prilozi Instituta za Arheologiju u Zagrebu Vol. 15.-16./1998.-1999 Zagreb, 1999 (horvátul)
- Krčelić, Baltazar Adam:Annuae sive historia ab anno inclusive 1748. et subsequis (1767) ad posteritatis notitiam, Zagreb, 1901.
- Cvekan, Paškal Vjekoslav:Čuntić i Hrastovica, Zagreb, 1990.
- Horvat, Zorislav: Hrazthowycza, Vijesti muzealaca i konzervatora, Zagreb, 1972.
- Zbornik Zrin szerk. M. Filjak, Petrinja, 1942.
- Barlé, Janko: Kalezi župne crkve u Hrastovici VHAD XII. Zagreb, 1912.
- Lopašić, Radoslav: Spomenici Hrvatske krajine 1. rész, Zagreb, 1882.