„Pedalj vára” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8
34. sor: 34. sor:


== Források ==
== Források ==
*[http://snv.hr/file/attachment/file/banija-compressed.pdf Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb, 2008.] {{Wayback|url=http://snv.hr/file/attachment/file/banija-compressed.pdf |date=20160807230709 }} {{hr}}
*[http://snv.hr/file/attachment/file/banija-compressed.pdf Snv:hr: Filip Skiljan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb, 2008.] {{Wayback|url=http://snv.hr/file/attachment/file/banija-compressed.pdf |date=20160807230709 }} {{hr}}
*[http://www.casopis-gradjevinar.hr/assets/Uploads/JCE-55-2003-05-08.pdf A Građevinar folyóirat 2003. évi 5. száma] {{hr}}
*[http://www.casopis-gradjevinar.hr/assets/Uploads/JCE-55-2003-05-08.pdf A Građevinar folyóirat 2003. évi 5. száma] {{hr}}
*[https://web.archive.org/web/20170807235612/http://jupiter.elte.hu/aaacikkek2/060pounj.htm Jupiter.elte.hu: Branko Nadilo: Zrínyi várak a horvátországi Pounj vidékén (fordította: Szatanek József)]
*[https://web.archive.org/web/20170807235612/http://jupiter.elte.hu/aaacikkek2/060pounj.htm Jupiter.elte.hu: Branko Nadilo: Zrínyi várak a horvátországi Pounj vidékén (fordította: Szatanek József)]

A lap 2021. április 18., 12:44-kori változata

Pedalj vára
Stari grad Pedalj
Ország Horvátország
Mai településPedalj
Tszf. magasság356 m

Épült13. század
Elhagyták18. század
(elhagyták)
Állapotarom
Típusahegyvidéki
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Pedalj vára (Horvátország)
Pedalj vára
Pedalj vára
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 08′ 39″, k. h. 16° 17′ 39″Koordináták: é. sz. 45° 08′ 39″, k. h. 16° 17′ 39″

Pedalj vára (horvátul: Stari grad Pedalj), vár Horvátországban, a Dvorhoz tartozó Pedalj határában.

Fekvése

A falu felett északnyugatra emelkedő 356 méteres Gradina nevű magaslaton találhatók maradványai.

Története

Pedalj várát valószínűleg a Babonićok építették a 13. század végén, vagy a 14. század elején. 1346-ban Olivér mester zólyomi ispánnak és rokonainak adták el. Még ebben az évben I. Lajos magyar király elcserélte velük, majd 1347-ben Subics Péter bán bribiri zsupán fiainak, Gergelynek és Györgynek adományozta, azzal a kikötéssel, hogy felhagynak addigi lázongásaikkal és a király javára lemondanak a Szkradin melletti osztrovicai birtokukról. A török veszély közeledtére a Zrínyiek a többi várukkal együtt Pedaljt is megerősítették. A nagyobb török támadások a térség várai ellen 1540 után kezdődtek és bár a várakat nem tudták elfoglalni súlyos károkat okoztak azok uradalmában. Az 1547-es ostromban Pedalj vára súlyosan megrongálódott, de sérüléseit kijavították. Lenković Iván uszkók főkapitány jelentése szerint a várnak 1561-ben ötven fős őrsége volt. A jelentés alapján a bécsi haditanács a tartós védelemre alkalmatlannak találta és elrendelte lerombolását, melyet valószínűleg 1563-ban végre is hajtottak. A törökök azonban újjáépítették és egészen 1637-ig birtokukban volt. Egyesek szerint a ma látható falmaradványok nagyrészt a török építésű vár maradványai.

A vár mai állapota

Pedalj várának romjai a falutól északnyugatra emelkedő 356 méteres magaslaton találhatók. Sabljar őrnagy 1857-ben készített rajza alapján, amikor még aránylag jó állapotban volt a vár szabálytalan négyszög alaprajzú volt. Északkeleti sarkában egy zömök, hengeres torony állt, melynek déli oldaláról kiindulva a vár központi részét északról és nyugatról falszoros határolta. Ezalatt az északi oldalon előudvar húzódott, melyet egy ötszögletű bástya védett. A külső várfalhoz egy hosszú nyaktaggal csatlakozott a déli sokszögű bástya. A belsővár keleti oldalán a falak magassága még ma is eléri a 8 métert, ennek belső oldalán volt a palotaszárny, míg a belsővár nyugati oldalán épületsor állt. A belsővár déli oldalát egyenes fal zárta, az északi oldalon pedig a belsővár kapuja lehetett. A külsővár bejárata az ötszögletű bástya nyugati része mellett volt, a várárok külső szélén pedig földsánc húzódott, mely később fallal is meg volt erősítve.

Források